Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tesztelhetik sérült gerincvelő őssejtes gyógyítását

Érdekességek2019. április 14.

A világon először tesztelhetik sérült gerincvelő gyógyítását úgynevezett indukált pluripotens őssejtekkel (iPS) Japánban.

Az iPS-sejteket úgy hozzák létre, hogy eltávolítják egy ember érett sejtjeit – például a bőrből vagy a vérből – és újraprogramozzák, hogy úgy viselkedjenek, mint egy embrionális őssejt, vagyis az emberi szervezet többféle szövete fejlődhessen ki belőlük.

A tokiói Keio Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja Okano Hidejuki és Nakamura Maszaja vezetésével négy olyan, 18 évesnél idősebb pácienst keres, akik 2-4 héttel korábban szenvedtek sport- vagy közlekedési balesetben gerincvelő-sérülést, amely végtagjaik mozgatásában korlátozza őket. Úgy vélik, a kezelés a baleset utáni 2-4 hétben lehet hatásos. Egy-egy páciens gerincvelőjének sérült területére fognak befecskendezni mintegy kétmillió iPS-ből programozott idegsejtet a tervek szerint.

“Húsz évvel a kutatás kezdete után végre elindíthatjuk a klinikai teszteket. Szeretném, ha minél hamarabb biztonságos gyógymódot tudnánk kínálni a betegeknek” – mondta el a magánegyetem sajtótájékoztatóján Okano. A páciensek keresését ősszel kezdhetik.

A beavatkozás utáni rehabilitáció nagyjából egy éve alatt a kutatók figyelemmel kísérik a sejtbeültetés hatásosságát és biztonságát. A beültetendő sejteket a Kiotói Egyetemen fagyasztva tárolt iPS-sejtekből fogják létrehozni. A Japán Gerincvelő Alapítvány becslései szerint az országban több mint százezer gerincvelősérült él.

Okano és csapata korábban egy lebénult majmot kezelt ezzel a módszerrel, a gyógyítás sikeres volt, az állat újra tudott járni. A Kiotói Egyetem tudósa, Jamanaka Sinja és kutatótársa, John Gurdon 2012-ben orvosi Nobel-díjat kapott, mert érett sejtekből iPS-sejteket hozott létre.


A Keio Egyetem tudósai mindenekelőtt az eljárás biztonságát tesztelik, ezért először csak nagyjából 2 millió sejtet ültetnek be egy betegbe, a jövőben ezt a számot akár tízmillióra is növelnék. Nakamura Maszaja, a Keio ortopédiaprofesszora elmondta, csapata “két vagy három éven belül” szeretné igazolni, hogy az eljárás biztonságos olyan pácienseknél is, akik régebben szenvedtek gerincvelő-sérülést.

Tavaly a Parkinson-kór iPS-kezelésének klinikai tesztjeit kezdték el Japánban. A minisztériumi bizottság korábban zöld utat adott egy ritka szembetegség iPS-gyógyítására is.

A japán egészségügyi tárca egy másik klinikai tesztet is megvizsgált. Az Oszakai Egyetem kutatói az iPS-ből szaruhártyasejteket programoztak, hogy beültetésükkel szembetegséget gyógyítsanak. Döntést egyelőre nem hoztak.

Klinikai teszteket végzett a Riken Intézet is, retinasejtekké programozták az iPS-sejteket és 2014-ben a világon először ültették be őket egy beteg szemébe. (MTI/Kyodo/Reuters)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.