Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Tesztelhetik sérült gerincvelő őssejtes gyógyítását

Érdekességek2019. április 14.

A világon először tesztelhetik sérült gerincvelő gyógyítását úgynevezett indukált pluripotens őssejtekkel (iPS) Japánban.

Az iPS-sejteket úgy hozzák létre, hogy eltávolítják egy ember érett sejtjeit – például a bőrből vagy a vérből – és újraprogramozzák, hogy úgy viselkedjenek, mint egy embrionális őssejt, vagyis az emberi szervezet többféle szövete fejlődhessen ki belőlük.

A tokiói Keio Orvostudományi Egyetem kutatócsoportja Okano Hidejuki és Nakamura Maszaja vezetésével négy olyan, 18 évesnél idősebb pácienst keres, akik 2-4 héttel korábban szenvedtek sport- vagy közlekedési balesetben gerincvelő-sérülést, amely végtagjaik mozgatásában korlátozza őket. Úgy vélik, a kezelés a baleset utáni 2-4 hétben lehet hatásos. Egy-egy páciens gerincvelőjének sérült területére fognak befecskendezni mintegy kétmillió iPS-ből programozott idegsejtet a tervek szerint.

“Húsz évvel a kutatás kezdete után végre elindíthatjuk a klinikai teszteket. Szeretném, ha minél hamarabb biztonságos gyógymódot tudnánk kínálni a betegeknek” – mondta el a magánegyetem sajtótájékoztatóján Okano. A páciensek keresését ősszel kezdhetik.

A beavatkozás utáni rehabilitáció nagyjából egy éve alatt a kutatók figyelemmel kísérik a sejtbeültetés hatásosságát és biztonságát. A beültetendő sejteket a Kiotói Egyetemen fagyasztva tárolt iPS-sejtekből fogják létrehozni. A Japán Gerincvelő Alapítvány becslései szerint az országban több mint százezer gerincvelősérült él.

Okano és csapata korábban egy lebénult majmot kezelt ezzel a módszerrel, a gyógyítás sikeres volt, az állat újra tudott járni. A Kiotói Egyetem tudósa, Jamanaka Sinja és kutatótársa, John Gurdon 2012-ben orvosi Nobel-díjat kapott, mert érett sejtekből iPS-sejteket hozott létre.


A Keio Egyetem tudósai mindenekelőtt az eljárás biztonságát tesztelik, ezért először csak nagyjából 2 millió sejtet ültetnek be egy betegbe, a jövőben ezt a számot akár tízmillióra is növelnék. Nakamura Maszaja, a Keio ortopédiaprofesszora elmondta, csapata “két vagy három éven belül” szeretné igazolni, hogy az eljárás biztonságos olyan pácienseknél is, akik régebben szenvedtek gerincvelő-sérülést.

Tavaly a Parkinson-kór iPS-kezelésének klinikai tesztjeit kezdték el Japánban. A minisztériumi bizottság korábban zöld utat adott egy ritka szembetegség iPS-gyógyítására is.

A japán egészségügyi tárca egy másik klinikai tesztet is megvizsgált. Az Oszakai Egyetem kutatói az iPS-ből szaruhártyasejteket programoztak, hogy beültetésükkel szembetegséget gyógyítsanak. Döntést egyelőre nem hoztak.

Klinikai teszteket végzett a Riken Intézet is, retinasejtekké programozták az iPS-sejteket és 2014-ben a világon először ültették be őket egy beteg szemébe. (MTI/Kyodo/Reuters)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Lelassították a szklerózis multiplex súlyosbodását

2019. április 13.

Őssejt-transzplantációval amerikai kutatóknak sikerült lelassítani a szklerózis multiplex betegség súlyosbodását a kór relapszáló-remittáló típusa esetében – adta hírül az Amerikai Orvostársaság folyóirata, a JAMA.

A chicagói székhelyű Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Iskolájának kutatói Richard K. Burt vezetésével 110 olyan relapszáló-remittáló SM-beteget vontak be tanulmányukba, akiknél az előző évben kétszer fordult elő, hogy az idegrendszeri tünetekkel járó fellángolásokat (relapszusokat) tünetmentes időszakokok (remissziók) váltották fel, miközben betegségmódosító terápiákkal (DMT) kezelték őket.

Ez a típus a jelenleg gyógyíthatatlan betegség leggyakoribb formája. A betegségmódosító terápiákkal gyógyszerekkel mérsékelhető a betegség e típusának lefolyása, de nem gyógyítják ki a pácienseket az SM-ből. E terápiák csökkentik a fellángolások gyakoriságát és súlyosságát, valamint az általa okozott idegi károkat.

A tanulmányba bevont betegeket két csoportba osztották, az egyik csoportot (55 fő) nem mieloablatív hematopoetikus őssejt transzplantációval (HSCT) kezelték cicklofoszfamidot és antitimocita globulint (T-sejt ellenes antitestek) alkalmazva. A másik 55 fős csoportot nagyobb hatékonyságú betegségmódosító terápiával kezelték, mással, mint az előző évben kapott DMT-kezelés során. 98 beteg állapotát egy év után mérték fel, 23-ét évente követték öt éven át.

NO SMOKING - egészségesebb babák

2019. április 13.

A dohányzási tilalom hatására jelentősen javult a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészsége Magyarországon, többek között nőtt az átlagos születési súlyuk, csökkent a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett - derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásából.  

A kutatók azt vizsgálták, hogy miként hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.

Felidézik, hogy a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012-ben életbe lépett szigorításának következtében tilossá vált a dohányzás többek között a kocsmákban, a szórakozóhelyeken, a munkahelyeken és a közforgalmú intézményekben. A legnagyobb változás a vendéglátóhelyek, kocsmák esetében történt, ahol korábban ritka kivételt jelentett a dohányzás korlátozása.

A kutatás során a vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlították össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. A kontrollcsoportot a kereskedelemben és szolgáltatási szektorban dolgozó nők (például bolti eladók, pénztárosok, fodrászok, kozmetikusok) újszülöttjei alkották. Utóbbiak anyukái nemcsak a törvényi változás után, hanem jellemzően már az előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt, ugyanakkor egyéb tulajdonságaikat tekintve nem különböztek jelentősen a vendéglátóhelyeken dolgozó nőktől, így ideális kontrollcsoportként szolgáltak.

Hogyan kerüljük el a C-vitamin-hiányt?

2019. április 12.



Életkor, élethelyzet vagy (egészségtelen) életmód miatt a populáció bizonyos csoportjaiban viszonylag gyakori lehet a nem megfelelő mértékű C-vitamin-bevitel. Megeshet az is, hogy a szervezet fokozott C-vitamin-igényét nem képes az egyébként szokásos bevitel fedezni.

A C-vitamin-hiány fokozott kockázatának vannak kitéve

1. Az időskorúak
2. A várandós nők, a szoptató anyák
3. A kórházban kezeltek
4. Az alacsony egy főre eső jövedelemmel rendelkező háztartások tagjai
5. A stresszes, feszített élettempójú, környezetszennyezésnek kitett egyének
6. A dohányzók
7. Az alkoholisták, a drogfüggők

Elgondolkodtatók azok az adatok, amelyek szerint az otthonukban élő időskorúak táplálkozással történő napi C-vitamin-bevitele mindössze napi kb. 55 mg, ami mintegy 30%-kal elmarad a javasolt beviteltől.

A C-vitamin-pótlásra gondot kell fordítani a várandós nőknél is, különösen azoknál, akik vaspótlásra szorulnak, mivel a vaspótlás a C-vitamin-szint csökkenésével jár. Egy vizsgálat szerint a vaskészítményt szedő terhes nők körében 24%-kal csökkent a C-vitamin-szint az első trimeszterről a harmadik trimeszterre. A szoptatás alatt is megnövekszik a vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-szükséglet; ez a napi C-vitamin-szükségletet tekintve mintegy 50%-os növekedést jelent.