Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tévhitek a szoptatásban

Érdekességek2017. március 05.

A csecsemők főleg sírással tudják jelezni, ha éhesek, fáradtak, fáj a pocakjuk, tele a pelusuk, fáznak vagy melegük van, de azt is, ha egy kis szeretgetésre, kényeztetésre vágynak.

Sokat sír a babám, mert nem szopik eleget

Sokat sír a baba. Mire gondol ilyenkor elsősorban az anya? Természetesen arra, hogy éhes a csecsemője. Valóban gyakran ez az igazság, hiszen az anyatejet a baba hamarabb meg tudja emészteni, mint azt feltételeznénk. Vizsgálatokkal igazolták, hogy bizonyos mennyiségű anyatej emésztéséhez másfél órára van szükség, míg ugyanennyi tápszer esetében ez négy és fél óra. Ezekből a tényekből ne vonj le téves következtetéseket az anyatej értékét illetően, hanem ha szükséges, szoptasd meg a babát akár másfél-két óránként is. Nem az a cél, hogy picid ne sírjon, hanem hogy egészségesen fejlődjön. Napok, hetek elteltével a baba úgyis egyre erősebb lesz, és többet szopik, ezért nőni fog az etetések közötti időszakok hossza.

Figyeld meg babád sírását, mert a sírástípusok általában elkülöníthetők. Más a sírása, ha üres vagy fáj a pocakja, kaki van a pelenkában, vagy a mami közelségére vágyik. A csecsemők közel 20%-a nehezebben alkalmazkodik a méhen kívüli élethez, és sokat bömbölnek, ők a „többfelnőttes” babák, akik mindig kézben akarnak lenni.


Kevesebbet fog sírni ha…

Téves az aggodalmad a szopott tej mennyiségével kapcsolatban, ha jól fejlődik a kicsid, ha napi 6-8 nedves pelenkája van, fénylő a szeme, figyelmes, jó a bőrszíne, és havonta körülbelül fél kilót hízik!

Kérlek, ne feledd, hogy te vagy a legfontosabb személy babád életében. Az első hetekben előfordulhat, hogy bizonytalan vagy, nem tudod értelmezni jelzéseit. Tanácstalanságodat még fokozhatja az is, hogy sokszor ellentmondó tanácsokat kapsz, néha az egészségügyi dolgozóktól is. Azt fogadd meg, amit a legjobbnak tartasz, de ha úgy látod, nem válik be, bátran változtass rajta.

Beteg a babám, mert gyakran bukik

Tudod-e, hogy ez lehet téves aggodalom is, mert az újszülöttek bélrendszerének mozgása még éretlen, ezért kicsit másként működik, mint a felnőtteké? Gyomrocskájának izomzata még nem elég erős ahhoz, hogy a táplálékot kizárólag a bél irányába mozgassa. A nyelőcső és a gyomor közötti záróizom se működik tökéletesen, így még az anyatej is akadálytalanul feljuthat a gyomorból. Miközben a pici egy kiadós böfit hallat, nemcsak a levegő távozik a gyomrából, hanem több-kevesebb anyatej is. A babák pici gyomrukhoz képest rendkívül sokat esznek.

Abban az esetben, ha pici babád hangulata, általános állapota jó, és testsúlya is gyarapszik, valószínűleg nincs okod aggodalomra még akkor sem, ha gyakran bukik!

A speciális fektetési módot segítheti a ClevaMama reflux elleni pozícionáló, mert babád biztonságos helyzetben marad anélkül, hogy korlátoznád szabad mozgásában. A fejnél megemelt forma miatt segít megelőzni a bukás, a reflux, a bélgörcs és az orrdugulás okozta kellemetlenségeket.

Az anyai megfigyelés, ráérzés pótolhatatlanságára hívom fel figyelmedet. Te vagy az egyetlen igazi szakértő babádat illetően, ezért bízz magadban, anyai megérzéseidben!

Csetneki Julianna
szülésznő, szakértő


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.