Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tévhitek az ízületi porckopásról

Érdekességek2022. április 24.

Térd, csípő, gerinc, ujjak… A ízületi porckopás (artrózis) gyakori reumás betegség, és testünk bármely ízületét érintheti. A vele járó fájdalom sokaknak jelentős hátrányt jelent a mindennapokban, és a betegség mozgáskorlátozottságot is okozhat. Egyúttal számos tévhit kering róla, melyek közül néhányat igyekszünk tisztázni.

Fotó: gettyimages.comAz artrózis olyan fajta betegség, amely végül az ízületi porcok pusztulásához és csontkinövések (osteophyták) kialakulásához vezet. Gyakran erős fájdalommal jár, és akár az ízületi mobilitás elvesztését is okozhatja.

A betegséget elősegítő, fő tényezők, köztük a túlsúly, az idősödés, az örökletesség, különböző anyagcsere-rendellenességek (cukorbetegség, elhízás), sporttraumák (pl. rosszul kezelt ficam) játszanak szerepet a kialakulásában. Az artrózis hatékonyan kezelhető, de nem gyógyítható, mivel az ízületi elváltozások visszafordíthatatlanok. Célzott kezelésekről folynak kutatások, melyek reménykeltők a betegség progressziójának megállítása terén.

5 gyakori tévhit és magyarázat az artrózisról:

1. Az idősek betegsége 

Noha a 45 év alattiak körében jóvak ritkább, ez a krónikus betegség nincs csak a korhoz kötve, még akkor sem, ha az idősödés az egyik legnagyobb kockázati tényezője. De pl. az intenzív sporttevékenység elősegítheti a térdízületi porckopás  (gonartrózis) korai életkorban történő megjelenését. Így a betegség előfordulhat akár egy fiatal élsportolónál is (rendszerint 30 év fölött).

Amellett a változókorban lévő nők gyakrabban érintettek, mivel a női nemi hormonok (ösztrogének) addig az életszakaszig védő szerepet töltenek be az ízületekre nézve. Összességében elmondható, hogy az artrózis olyan betegség, amely fiatal korunkban kezdődik, és általában ötven éves korunk után jelentkeznek a tünetei. 

2. Teljes mértékben örökletes probléma

Nem olyan egyértelműen örökletes genetikai eredetű betegség, mint pl. a hemofilia (vérzékenység) vagy a cisztás fibrózis (mucoviscidosis). De minden bizonnyal nagyobb a kockázata az artrózisnak, ha a családi halmozódással állunk szemben, különösen a kézartrózis esetében. Ugyanakkor a környezet is nagyon fontos szerepet játszik a kialakulásában, és minden szempontot figyelembe véve, az artrózis elsősorban összetett és többtényezős patológia.

3. Semmit nem tehetünk az ízületi kopás által okozott fájdalom ellen

Az orvosok olyan fájdalomcsillapító és/vagy gyulladáscsökkentő kezelésekkel rendelhetnek el, amelyek hatékonyan enyhítik a fájdalmat, ami az artrózis fő és a fizikai állapotot jelentősen befolyásoló, legyengítő tünete. A kezelés a fájdalom intenzitásától, a beteg gyógyszer-toleranciájától, általános egészségi állapotától és társbetegségeitől függően változik. A közhiedelemmel ellentétben az enyhe fájdalom nem jelenti azt, hogy az elváltozások nem jelentősek – ami fordítva is igaz.


4. Az ujjpercek ropogtatása növeli az artrózis kockázatát

Ha pl. serdülő gyermekünk felvette ezt a rossz szokást, azaz gyakran „hallható” nála, hogy ropogtatja az ujjízületeit, ami zavaró a környezete számára is, ne aggódjunk!  Tévhit, hogy kockáztatja vele az artrózis korai kialakulását. Ez a „mánia” legfőképpen annyit jelent, hogy az ízületi, ún. szinoviális folyadékban felszabaduló, kis gáznemű buborékok szétpukkannak, jellegzetes hang kíséretében.

Fotó: gettyimages.com

5. Minél kevesebb fizikai tevékenységet végezzünk az ízületek kímélése érdekében

Ennek az ellenkezőjét tartsuk be! Ha keveset mozgunk, az azzal a kockázattal jár, hogy az artrózis súlyosbodik. Minél jobban fejlesztjük az izomtömeget, annál inkább serkentjük a porcok megújulását, és így fokozatosan erősítjük az ízületeinket. A fizikai aktivitásnak  többszörös előnye van az artrózis esetében is: amellett, hogy a megelőzés eszköze, hatékony a fájdalom ellen, támogatja az ízületi merevség elleni küzdelmet és a gyógyszeres kezelés csökkentését.

A gyulladásos fellángolások idejének kivételével tehát a testmozgás alapvető fontosságú. Ami olyan „gyógyszer”, mely nem kerül sokba, kevés mellékhatása van, és nagyon hatékony! Pl. 7500-10.000 lépés naponta elég a cél eléréséhez, hozzájárulva a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és a túlsúly elleni harchoz, mely tényezők az artrózisos esetek 70%-ának okozói.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pitvarfibrilláció – Megfelelő kivizsgálás után személyre szabott kezelés

2025. október 28.

Ha a tünetek alapján pitvarfibrilláció lehetősége merül fel, a diagnózishoz többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatokon kívül alapvető az EKG és szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely ma már akár 7 napig is kényelmesen viselhető. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája.
A betegség egyik veszélye abban rejlik, hogy sokszor tünetmentes és csak egy más okból elvégzett kivizsgálás során derülhet rá fény. Holott a kezelés panaszmentes esetben is fontos, ugyanis az embóliaveszély ilyenkor is fennáll.


A kezelés lépcsőzetesen épül fel – mondja dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Az első lépcsőfok az életmódkezelés, és ennek megtartása mellett jöhet szóba a gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben a különböző beavatkozások.


Így épül fel a kezelési lépcső

Életmódbeli változtatások


Dohányzásról való leszokás és alkoholfogyasztás mellőzése: ezek a tényezők jelentősen rontják a szív-érrendszer állapotát.
Stresszkezelés és rendszeres testmozgás: a tudatosan felépített életmód segíthet a tünetek enyhítésében. 
Egészséges táplálkozás: a kiegyensúlyozott étrend és a koffeinbevitel csökkentése is javasolt. 


Gyógyszeres kezelés


Szívritmus-szabályozó gyógyszerek: helyreállítják vagy fenntartják a normál szívritmust.
Béta-blokkolók és kalciumcsatorna-blokkolók: lassítják a szívverést és csökkentik a szív terhelését, így a szívritmus szabályozását segítik. 
Vérhígítók: megelőzik a vérrögképződést, ami növelhetné a stroke kockázatát. 

Szemtornák és szemtréning

2025. október 28.

A szem izmai is karbantartást igényelnek

Ahogy testünk többi izmát is eddzük, úgy szemeink izmai is fejleszthetők és karbantartást igényelnek. A modern életmód során szemeink gyakran egy helyzetbe „ragadnak” – órákig a monitor közelségében fókuszálnak, alig pislogunk, és ritkán nézünk távolba.

A 20-20-20 szabály egy egyszerű, de hatékony módszer: minden 20 percben 20 másodpercig érdemes 20 lábra (körülbelül 6 méterre) lévő tárgyra nézni. Ez segít ellazítani a folyamatosan feszített fókuszáló izmokat. A tudatos szemtorna is sokat segíthet. Érdemes lassan, kontrolláltan felfelé-lefelé mozgatni a szemeket, majd jobbra-balra, végül végezz lassú körmozgásokat mindkét irányban. Ezek az egyszerű gyakorlatok javítják a szem vérellátását és mozgékonyságát. A „palming” technika különösen pihentető. A tenyereket érdemes a csukott szemekre úgy helyezni, hogy semmilyen fény ne érje őket. 3-5 percig ott tartva, majd engedni, hogy a szemek teljesen ellazuljanak. Ez a gyakorlat csökkenti a szemfáradtságot és javíthatja a természetes fókuszáló képességet.

Futás – Vigyázz, kész… csak aztán rajt

2025. október 27.

„A kezdők leggyakoribb hibája, hogy hirtelen nagy terhelésnek teszik ki magukat minden előkészület nélkül. Ilyen esetekben gyakran jelentkeznek túlterheléses kórképek, különböző gyulladások, mint például sarokfájás, térdproblémák vagy egyéb fájdalommal járó tünetek. Ez mind elkerülhető a megfelelő felkészüléssel, amelynek része a helyes futócipő kiválasztása, a bemelegítés és a fokozatos terhelésnövelés. Nem szabad megfeledkezni továbbá a pihenőnapok beiktatásáról sem. A sérülések elkerülése és a mozgásszervi problémák megelőzése érdekében azt javaslom, hogy a futás megkezdése előtt mindenki konzultáljon szakemberrel. Különösen akkor, ha elmúlt 40 éves és korábban nem sportolt. Az ortopédiai rendelésen alaposan felmérik a test fizikai állapotát, ha pedig valakinek konkrét egészségügyi problémája van (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, túlsúly), számára akár belgyógyászati vagy kardiológiai konzultáció is javasolt” – tanácsolja dr. Hidas Péter.

Töltődjünk fel

Az életmódunk jelentősen befolyásolja futási teljesítményünket, kezdve a megfelelő táplálkozással, amely az edzéshez szükséges energiát biztosítja és segíti a sportolást követő regenerációt. Üres hassal soha ne induljunk el futni. Még kora reggel is együnk egy könnyű reggelit (banánt, gabonaféléket, puffasztott rizst vagy egy marék aszalt gyümölcsöt), mielőtt nekikezdünk a mozgásnak. Délutáni vagy esti időpontban főétkezés után 2-3 órával érdemes belefognunk a futásba, hogy legyen időnk feldolgozni az elfogyasztott ételt. Ilyen esetben az ebéd, illetve vacsora tartalmazzon lassan felszívódó szénhidrátokat (pl. barna rizst, bulgurt, kölest) és minőségi fehérjéket (pl. szárnyasokat, halakat zsírszegényen elkészítve), amik hosszan biztosítanak energiát, tápanyagokat. Kerüljük azonban a nehéz, zsíros ételeket és a nagy mennyiségű rostot, melyek puffadást, szélgörcsöt, hasmenést okozhatnak. Edzés előtt 30-60 perccel gyorsabban felszívódó alapanyagokat válasszunk (pl. müzliszeletet vagy pár darab kekszet). Sportolás után fél-egy órán belül fogyasszunk fehérjét és szénhidrátot a glikogénraktárak feltöltése és az izomregeneráció támogatására (pl. zabkását, túrót, joghurtot, könnyű sajtot, teljes kiőrlésű kenyeret, quinoát zöldségekkel, tojást).