Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tévhitek az ízületi porckopásról

Érdekességek2022. április 24.

Térd, csípő, gerinc, ujjak… A ízületi porckopás (artrózis) gyakori reumás betegség, és testünk bármely ízületét érintheti. A vele járó fájdalom sokaknak jelentős hátrányt jelent a mindennapokban, és a betegség mozgáskorlátozottságot is okozhat. Egyúttal számos tévhit kering róla, melyek közül néhányat igyekszünk tisztázni.

Fotó: gettyimages.comAz artrózis olyan fajta betegség, amely végül az ízületi porcok pusztulásához és csontkinövések (osteophyták) kialakulásához vezet. Gyakran erős fájdalommal jár, és akár az ízületi mobilitás elvesztését is okozhatja.

A betegséget elősegítő, fő tényezők, köztük a túlsúly, az idősödés, az örökletesség, különböző anyagcsere-rendellenességek (cukorbetegség, elhízás), sporttraumák (pl. rosszul kezelt ficam) játszanak szerepet a kialakulásában. Az artrózis hatékonyan kezelhető, de nem gyógyítható, mivel az ízületi elváltozások visszafordíthatatlanok. Célzott kezelésekről folynak kutatások, melyek reménykeltők a betegség progressziójának megállítása terén.

5 gyakori tévhit és magyarázat az artrózisról:

1. Az idősek betegsége 

Noha a 45 év alattiak körében jóvak ritkább, ez a krónikus betegség nincs csak a korhoz kötve, még akkor sem, ha az idősödés az egyik legnagyobb kockázati tényezője. De pl. az intenzív sporttevékenység elősegítheti a térdízületi porckopás  (gonartrózis) korai életkorban történő megjelenését. Így a betegség előfordulhat akár egy fiatal élsportolónál is (rendszerint 30 év fölött).

Amellett a változókorban lévő nők gyakrabban érintettek, mivel a női nemi hormonok (ösztrogének) addig az életszakaszig védő szerepet töltenek be az ízületekre nézve. Összességében elmondható, hogy az artrózis olyan betegség, amely fiatal korunkban kezdődik, és általában ötven éves korunk után jelentkeznek a tünetei. 

2. Teljes mértékben örökletes probléma

Nem olyan egyértelműen örökletes genetikai eredetű betegség, mint pl. a hemofilia (vérzékenység) vagy a cisztás fibrózis (mucoviscidosis). De minden bizonnyal nagyobb a kockázata az artrózisnak, ha a családi halmozódással állunk szemben, különösen a kézartrózis esetében. Ugyanakkor a környezet is nagyon fontos szerepet játszik a kialakulásában, és minden szempontot figyelembe véve, az artrózis elsősorban összetett és többtényezős patológia.

3. Semmit nem tehetünk az ízületi kopás által okozott fájdalom ellen

Az orvosok olyan fájdalomcsillapító és/vagy gyulladáscsökkentő kezelésekkel rendelhetnek el, amelyek hatékonyan enyhítik a fájdalmat, ami az artrózis fő és a fizikai állapotot jelentősen befolyásoló, legyengítő tünete. A kezelés a fájdalom intenzitásától, a beteg gyógyszer-toleranciájától, általános egészségi állapotától és társbetegségeitől függően változik. A közhiedelemmel ellentétben az enyhe fájdalom nem jelenti azt, hogy az elváltozások nem jelentősek – ami fordítva is igaz.


4. Az ujjpercek ropogtatása növeli az artrózis kockázatát

Ha pl. serdülő gyermekünk felvette ezt a rossz szokást, azaz gyakran „hallható” nála, hogy ropogtatja az ujjízületeit, ami zavaró a környezete számára is, ne aggódjunk!  Tévhit, hogy kockáztatja vele az artrózis korai kialakulását. Ez a „mánia” legfőképpen annyit jelent, hogy az ízületi, ún. szinoviális folyadékban felszabaduló, kis gáznemű buborékok szétpukkannak, jellegzetes hang kíséretében.

Fotó: gettyimages.com

5. Minél kevesebb fizikai tevékenységet végezzünk az ízületek kímélése érdekében

Ennek az ellenkezőjét tartsuk be! Ha keveset mozgunk, az azzal a kockázattal jár, hogy az artrózis súlyosbodik. Minél jobban fejlesztjük az izomtömeget, annál inkább serkentjük a porcok megújulását, és így fokozatosan erősítjük az ízületeinket. A fizikai aktivitásnak  többszörös előnye van az artrózis esetében is: amellett, hogy a megelőzés eszköze, hatékony a fájdalom ellen, támogatja az ízületi merevség elleni küzdelmet és a gyógyszeres kezelés csökkentését.

A gyulladásos fellángolások idejének kivételével tehát a testmozgás alapvető fontosságú. Ami olyan „gyógyszer”, mely nem kerül sokba, kevés mellékhatása van, és nagyon hatékony! Pl. 7500-10.000 lépés naponta elég a cél eléréséhez, hozzájárulva a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és a túlsúly elleni harchoz, mely tényezők az artrózisos esetek 70%-ának okozói.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.