Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tipikus szülők tanévkezdés előtt

Érdekességek2021. szeptember 03.

Ilyenkor, szeptember elseje előtt minden gyerek bugyra tele vele, hogy a média másról se szól, csak az iskolakezdésről. A legtöbben még szeretnének néhány önfeledt napot. Kiélveznék az utolsó perceket, ám a szülők nyúzása ott a háttérben. Kell ez?  

Kép: Виктория Бородинова / PixabayPiroslik a berkenye

Mikor kicsi voltam, a madárberkenye narancs-piros bogyója mérte nekünk, mennyi idő van még hátra az iskolakezdéshez, kies Baranyai utca ugyanis ezzel a fával volt teleültetve. A berkenye bogyója szeptember elejére egészen sötét narancsszínűre változik, s az iskolába topogó kisdiák jókat szakíthat róla, dobálózhat vele, vagy rátaposhat, esetleg mintákat rakhat belőle a porba, vagy gyöngysorrá fűzheti. A mai kisdiáknak az óriás plakátok hirdetik a s(z)ünidő végét, a televízió minden percben a nyakukra jár a hírrel, iskolatáska reklámokkal van kitapétázva a fél ország. A gyerekek minden percben szembesülnek a szünet végével.

Az okos, a buta és a szerető szülő

Az okos szülő augusztus végén már a gyerek nyakára jár, hogy olvasson/írjon/számoljon. Ha a kicsi most megy elsőbe, akkor feladatlapokkal halmozza el és begyakoroltatja vele a helyes ceruzafogást. Kizárólag praktikus dolgokat vásárol, a trendi dolgokat pénzkidobásnak tartja.

A buta szülő ráhagyja a gyerekre az egészet. Nem gyakorolnak, hiszen a tanítás az iskola dolga. Trendi iskolacuccokat és legolcsóbb kategóriás termékeket zsúfol össze, és dühöng az iskolakezdés miatt. Így a gyerek készületlenül és rossz kedvvel megy első nap az iskolába.

A szerető szülő egész nyáron a gyerek képességeinek megfelelő játékokat játszott a gyerekével. Persze, hogy olvastak, feladatlapoztak, vagy számolták a csigákat, békákat, kamionokat! Csakhogy ez játék volt. A vásárlásoknál a praktikus dolgok mellé néhány látványos darab is kerülhet.

Gyakorlás iskola előtt – kell ez?

Fodor Kata gyereknevelési tanácsadó szerint a célzatos gyakoroltatás a gyerekek rémálma. Vagy folyamatosan jelen van az életükben, persze játékos formában az olvasás, az írás, a számolás, vagy nem érdemes erre külön menetrend szerinti időt szánni a szünidőben. Az első osztály megkezdése előtt SEMMI feladattal ne terheljük a gyereket. A nagyobbaknál is az első hét általában a beszokással, asszimilálódással, közös városnézéssel, kisebb kirándulással telik. Átnézik a könyveket, kiosztják az órarendeket, egyszóval „szokták az iskolát.” Ezek a lazább napok alkalmasak a gyakorlásra, rákészülésre. Nem fontos előre nyaggatni a gyereket. Legyen a szünet az ő ideje!

Trendi - drága – olcsó?

A bevásárlóközpontok tele vannak ilyenkor akciós holmikkal. A füzeteket, könyveket, vignettákat és írószereket meg lehet vásárolni itt, ám a komolyabb taneszközöket inkább vásároljuk szakboltban. Sem a gyereknek, sem a szülőnek, sem a tanárnak nem jó, ha az osztály felének egyforma – és így totál összekeverhető – iskolatáskája és tolltartója van. A tartós darabokból ne vegyünk trend-mintás példányokat. (Például Hello Kitty iskolatáskát ne vegyünk, de egy zsírkréta beleférhet.) Ugyanis ez jövőre már nem biztos, hogy szívesen hordott darab lesz. A táska a tolltartó, a tornazsák pedig jó esetben évekre szóló beruházások. Keressük a jobb minőséget, ami még a pénztárcánknak megfelelő áron van.


Tipp, ami hatodszor is beválik

Marika a hatodik gyerekét indítja idén az iskolába. Mikor az iskolakezdésről kérdezem, legyint. Ő az első iskolai hétre csak a legszükségesebbeket vásárolja meg a gyereknek, ugyanis tapasztalta: a második hét elejéig szokott kiderülni, hogy a felírt füzet mennyiség fele nem kell, a másik fele nem jó, nem olyan ceruza a megfelelő és a másik tankönyvért kell külön utakat járni. A gyerek addigra eldöntheti, milyen az idei menő, milyen cuccal nem lesz tucat holmija. A nagyok után ugyan örököl a kicsi, de a fontos holmikat minden gyereknek meg kell vásárolni. Viszont nem mindegy hogy mennyit vesz meg feleslegesen. Sokszor talál a neten nagyszerű darabokat, melyek másoknál feleslegessé váltak.

Kép: Виктория Бородинова / Pixabay

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)