Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tippek a digitális bennszülötted neveléséhez

Érdekességek2017. október 22.

Gyermekeink olyan világban nőnek fel, ahol a közösségi média, a mobiltechnológia és az online közösségek alapvető fontosságúak a kommunikáció, a tanulás és a fejlesztés útján. Szinte természetes, hogy felelős szülőkként félelmet érzünk az internet nyújtotta nyitottság és kontrollnélküliség miatt, de tenni ellene csak úgy tudunk, ha elfogadjuk ezt, és mindenki szempontjából kihozzuk belőle a legjobbat.

Egy friss kutatás szerint hazánkban a 16-37 éves korosztály, az úgynevezett Y és Z generáció, internetezik a legtöbbet. Hetente átlag 22 órát interneteznek, főleg okostelefonon és leginkább zenés, vicces tartalmakat töltenek le a mobiljukra, illetve filmnézéssel ütik el az idejüket az éterben. A felmérés szerint azonban a 20 év alatti fiatal felnőttek és gyermekek azok, akik ezeken kívül használhatják leginkább az internetet olyan dolgokra, amelyek miatt jogos a szülői aggódás. Ha félelmeink vannak azzal kapcsoltban, hogy kivel kerül kapcsolatba csemeténk az online térben és mivel tölti ott az idejét, már kora gyermekkorban adjuk meg neki az alapokat ahhoz, hogy okosan tudja használni az internetet, és fordítsa előnyére az okoseszközök nyújtotta lehetőségeket.


Mit csinál a gyerek az online térben?

Ha tehát szülőkként attól félünk, hogy gyermekünk túl sokat internetezik, ne azt nézzük, hogy mennyi időt tölt az online térben, hanem hogy mivel foglalatoskodik. Ha színes és gazdag, életkorának megfelelő virtuális tartalmak között böngészik, nincs mitől félnünk, hiszen ez elkerülhetetlen, gyermekünk a digitális világban szocializálódik, személyiségének része az internet. Marc Prensky amerikai pszichológus így magyarázza a jelenséget: „Míg mi gyermekkorunkban iskola után a játszótéren töltöttük a szabadidőnket a barátainkkal, addig ők – és teljesen természetesen – a chaten bandáznak. Míg mi moziba jártunk tinédzserként, ők filmeket töltenek le, és nézik meg közösen vagy egyedül azokat.” Ez a fajta széles érdeklődés is ijesztően hat egyes szülőkre, aggodalomra azonban semmi ok. Az Y, Z és már az alfa generációt érdemes megtanítani fókuszálni, hogy ha egyszerre több helyen is jelen van, akkor ezek közül melyik épp akkor és ott a legfontosabb. Kutatások igazolják, hogy nem vagyunk képesek egyszerre több mindenre figyelni ugyanolyan koncentráltsággal. Ha okosan magyarázzuk, hogy mennyi energiát és fáradtságot spórol meg, ha egyszerre egy feladatra koncentrál és ha mi magunk is példát mutatunk ebben, akkor előbb-utóbb hisznek nekünk a gyerekek.

Bizalom és kommunikáció

Hogy a gyermekünk mennyi időt tölt internetezéssel viszonylag könnyen leellenőrizhetjük, azt azonban, hogy kikkel kerül kapcsolatba, kivel chatel, kivel köt barátságot, szinte lehetetlen küldetés kontroll alatt tartani. Egy tinédzser sosem fogja megmutatni a számítógépét, hogy megnézzük, hogy mit csinál az éterben. Ez esetben egyetlen út járható: a nyitott kommunikáció, az őszinte beszélgetések a bizalom kiépítése vagy visszaszerzése a szülők iránt.

Netikett

Bár az internetezésnek még nincsenek kőbe vésett szabályai, fontos, hogy mi magunk, szülők tanítsuk meg a saját normarendszerünk mentén arra a gyermekeinket, hogy hogyan viselkedjenek helyesen az online térben, illetve, hogy melyek azok a szabályok, amelyeket be kell tartani azért, hogy elkerülje az online-veszélyeket. Elsősorban az első internetezések alkalmával üljünk le melléjük, mutassuk meg, hogy milyen oldalakon érdemes böngészniük, mi az, ami veszélyes, ahol nem érdemes szörfözni. Aztán ahogy ügyesednek, úgy engedjük el a kezüket fokozatosan.

A következő lépésben vezessük be őket a hozzászólások világába. Mondjuk el nekik, hogy internet tele van trollokkal, akik kihasználva a név és arcnélküliséget, hozzászólásaikban élhetik ki „szadista” hajlamaikat. Ettől nem kell félni, de nem kell beleállni egy-egy ilyen jellegű párbeszédbe.

„Így nevelj tehetséget!” konferencia

Sok más érdekesség is kiderül még a boldog és kiegyensúlyozott élet megalapozásáról, fejlesztéséről és fenntartásáról az OK vagyok! Konferencián, amelynek címe „Így nevelj tehetséget!”, s amely a 6-18 éves korosztály fejlesztéséről szól. A program a szülőket, nagyszülőket, pedagógusokat, fejlesztési szakembereket célozza, például azzal, hogyan lehet valóban okosan tudást átadni az okos eszközökkel, milyen tudást érdemes megszerezni a fiataloknak és egyáltalán, a versenyistállók világában, hogyan lehet boldog gyermeket nevelni?

A jövőről annyit biztosan tudunk, hogy a jelenleginél is fontosabbá válik a digitális tudás, az érzelmi intelligencia, a kreativitás, az együttműködési készség: ezek fejlesztéséhez praktikus tippekkel, jól használható módszerekkel készülnek az előadók. 


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.