Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tippek, hogyan segítsünk az iskolafóbiás gyermeknek

Érdekességek2021. november 04.

Több tízezer gyermek szenvedi meg ma a becsengetést, és bár minden diáknál előfordul, hogy ellenáll egyszer-egyszer az iskolába járásnak, de a tartósan fennálló iskolafóbia létező jelenség, és valódi problémákat okoz a gyermek és a család számára. Az ellenállás általában masszívabb a nyári vakáció után, ráadásul a tanulók többsége a járványidőszakban hosszú hónapokig kívül rekedt az iskola falain. Szeptember elseje jó alkalom arra, hogy nyíltan beszéljünk az iskolafóbiáról, a szülőknek pedig a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia szakértője ad tanácsokat az alábbiakban.

Fotó: gettyimages.com„Az iskolába járás elutasítása régebben többé-kevésbé az iskolakerülés szinonimája volt, és az utcasarkon lógó, vagy a szobájukban videójátékokat játszó gyerekek képét idézte. Az iskolakerülést azonban meg kell különböztetni az iskolafóbiától – ez utóbbi esetén nem az iskolán kívüli szórakozás csábítása vezérli a gyerekeket, hanem az iskola iránti ellenállás, aminek számtalan oka lehet” – kezdte dr. Tárnok Zsanett, klinikai szakpszichológus, a Vadaskert Alapítvány igazgatója. 

A szakértő kiemelte, hogy az iskolafóbia hátterében legtöbbször valamilyen szorongás áll, ezek jellemzően az iskolai környezetre koncentrálódnak. „Az iskolafóbia fokozatosan alakul ki, ilyenkor nehezebben megy a felkelés, készülődés, iskolába indulás, de megjelenhetnek testi tünetek is, például hányás, szédülés. A tünetek idővel odáig súlyosbodhatnak, hogy a gyerek nem képes egy ideig iskolába járni.”

Dr. Tárnok Zsanett kiemelte: az iskolát elkerülő gyermekek nem mindig tudják pontosan, hogy miért érzik magukat rosszul, és nehezen kommunikálják, hogy mi okozza a szorongásukat vagy félelmüket. Éppen ezért fontos az orvosi vizsgálat, amely kizárhatja a fizikai betegséget. Ha ezen túl van a család, a Vadaskert alábbi tanácsait érdemes megfogadni.

Beszélgessünk

Kezdeményezzünk beszélgetést a gyermekkel arról, hogy miért nem akar iskolába járni, zaklatottságát kezeljük együttérzéssel, támogatással. Biztosítsuk őt arról, hogy megértjük az aggodalmait, de tudatosítsuk benne azt is, hogy az egészsége rendben van, fizikai tüneteit pedig a szorongás okozza. Próbáljuk együtt kideríteni, mi lehet ennek az oka – esetleg a rossz jegytől való félelem, a tanárokkal való kapcsolat, vagy iskolai erőszak. 

Legyünk reggelente határozottak

Minél tovább marad otthon a gyermek, annál nehezebb lesz a visszatérés, ezért ragaszkodjunk ahhoz, hogy neki az iskolában van a helye. Ha nehezen indul el reggel, és az iskolafóbia tünetei felerősödnek, érdemes határozottan fellépni: ne kérdezgessük a gyereket, hogy hogy van (ha elég jól van ahhoz, hogy felkeljen és összekészülődjön, akkor képes iskolába is menni).

Súlyos esetben a fokozatosság a célravezető

Ha a gyermek súlyosan szorong, akkor – egyeztetve az iskolával – a fokozatos visszatérés mellett is dönthetünk: például az első napon csak elvisszük őt az iskola mellett, a második napon bevihetjük őt fél napra, vagy csak egy-két kedvenc órájára, a harmadik napon próbálkozhatunk a teljes nappal.

Kérjük az iskola segítségét

Ahhoz, hogy az iskolában is segítséget kapjon, mindenképpen egyeztessünk a tanárokkal a gyermek állapotáról, és kérjük a támogató segítségüket. A szorongásos tünetek megjelenésekor bátoríthatják a gyermeket arra, hogy például bemenjen a tanterembe.


Forduljunk szakértőhöz

Ne feledjük, az iskolafóbiának komoly okai lehetnek, amilyen például a szociális, generalizált vagy szeparációs szorongás, kényszerbetegség, illetve szelektív mutizmus (amikor a gyermeknek nehezére esik a tanárok vagy társaik előtt megszólalni). Ne féljünk segítséget kérni a szakértőktől (gyermekorvos, – pszichológus, – pszichiáter), ha úgy érezzük az iskolafóbia tartósan fennáll, megkeseríti a mindennapokat, és semmi sem segít a leküzdésében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Allergia: az immunterápiát márciusig el kell kezdeni

2026. március 23.

A pázsitfű-allergia az egyik leggyakoribb pollenallergia. Az allergiás tünetek a fűfélék virágzásának idején, májustól augusztus elejéig tartó időszakban jelentkeznek. A megelőzésre azonban már most gondolni kell, az immunterápiás kezelést ugyanis a tünetek jelentkezése előtt négy, de legalább kettő hónappal korábban szükséges megkezdeni.

Jellegzetes allergiás tünetek

A pázsitfűfélék virágzásának idején az arra érzékenyeknél szénanátha tünetei jelentkezhetnek, melynek jól ismert jelei a tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás, a szemek és az orr viszketése. Ha az év ezen időszakában visszatérő panaszoktól szenvedünk, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mert a tüneteket nagy valószínűséggel pollenallergia okozza. A késő tavaszi-nyári időszakban több növény virágzása is zajlik, az allergiavizsgálat segítségével azonosíthatjuk, esetünkben pontosan melyik allergén a tünetek kiváltó oka.

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.