Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tippek kezdő háziasszonyoknak

Érdekességek2019. szeptember 09.

Az ételkészítésnek három alapművelete van: főzés, párolás, sütés.

Fotó: 123rf.comFőzés
Főzéskor az egyes élelmiszereket vízben vagy más folyadékban forraljuk, amíg rostjai meg nem puhulnak. Gyors főzéssel főzzük a hüvelyeseket, lassú főzéssel pedig a húslevest, a kocsonyát azért, hogy a leve ne legyen zavaros. Ha azt akarjuk, hogy a főzendő anyag íze, tápanyaga a levesbe átmenjen, akkor hideg vízben kezdjük a főzést. Ha azonban forrásban lévő vízbe tesszük a húst, a zöldséget, akkor annak rostjai összehúzódnak, a fehérjerészük megalvad, és tápanyaga, zamata nem oldódik ki, jó ízű főtt húsunk és zöldségünk lesz. A leve pedig gyengébb marad. Fedővel letakart edényben takarékon főzve gyorsabban puhul az étel, az aromaanyagok sem tudnak elpárologni.

Gőzben úgy főzünk, hogy egy edény aljára vizet öntünk, a beleillő rácsra vagy lyukas párolóedénybe helyezzük a főznivalót úgy, hogy azt víz ne érje, és fedővel letakarjuk. A víz forrása közben keletkező gőz puhítja meg az ételt.

Kigőzöléssel készítjük a felfújtakat. Egy edény aljába 3-4 ujjnyi vizet öntünk, ebbe helyezzük az ételmasszával háromnegyedig töltött és lefedett formát. Nem túl erős tűzön forraljuk, mert ha a gőz becsap a fedő alá, akkor a puding, a kocsonya nem marad sima és selymes, hanem gusztustalan, lukacsos lesz.

Párolás
A párolás abban különbözik a főzéstől, hogy az alapanyagot saját levében vagy csak kevés folyadék hozzáadásával, lefedve, gyakran kevergetve és lassú tűzön csak fonnyasztjuk, dinszteljük. Az elpárolgott levet kis részletekben pótolgatjuk mindaddig, míg az étel megpuhul. Az aprított zöldséget, hagymát, gyümölcsöt és húsfélét hideg olajjal vagy olvasztott, de nem forró vajjal tesszük fel a tűzre. Így biztosan nem hevítjük túl a zsiradékot, és az étel a saját levében párolódva puhul.


A zsiradékban párolás segíti a zsírban oldódó vitaminok hasznosulását, növeli annak tápértékét és fokozza az ízek élvezetét.

Sütés
A sütés odafigyelést igénylő konyhai művelet. Kisgyereknek zárt hőben (sütőben) vagy zsiradékban sütünk. A nyárson sütést (ahol az étel a füsttel és a lánggal érintkezik) a kicsik étkezésében nem javasoljuk.

Sütőben sütjük a nagyobb pecsenyehúsokat, töltött és rakott ételeket, tésztákat és süteményeket. A húsok alá a sütés előtt csak akkor öntünk folyadékot, ha azt előbb puhítani, főzni akarjuk. Különben tűzforró zsiradékkal meglocsolva toljuk be az előmelegített sütőbe. A húst sütés közben nem szurkáljuk, mert a szúrás nyomán kiszivárog az értékes húsnedv. Hogy megsült-e már, azt leginkább tapintással állapítjuk meg. A még sületlen hús nyomásra puha, a megsült hús már keményebb, az ujjnyomásnak nehezen enged, visszalök, esetleg ropog.

A különböző sütemények és tészták sütése más-más hőfokú sütést kíván. A sütemények sütési idejét nem lehet pontosan meghatározni.

Hogy megsültek-e, úgy állapítjuk meg, hogy egy kötőtűt vagy hurkapálcikát szúrunk a tésztába, és ha az kihúzva száraz, akkor a sütemény átsült, ha nedves vagy ragacsos tészta tapad rá, akkor még sülnie kell. A zsiradékban való sütést az étel jellege szerint bő vagy kevés zsiradékban végezzük. Bő zsiradékban sütjük a bundázott ételeket és a fánkféléket.

Kevés zsiradékban a natúrszeletet, frissensülteket, lepényeket, palacsintát.

A bő zsírban való sütés legfontosabb szabálya, hogy mindig felhevített, de nem túl forró zsiradékban kezdjük a sütést, különben a sütnivaló vagy elázik, vagy kívül megég, és belül sületlen marad.

A megégett zsiradékot azonnal kiöntjük. Különben a nem túlhevített és az átszűrt olajat vagy zsírt hűtőszekrényben tárolva levesek, mártások ízesítésére, kenyérkenésre vagy 2-3 alkalommal újabb sütéshez felhasználhatjuk.


Az írás Dr. Kerekes Judit: Jó étel, jó élet című könyvében található, amelyet – ide kattintva – webáruházunkban megvásárolható!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.