Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tisztázzuk: mi jár együtt a veszélyeztetett terhességgel?

Érdekességek2019. február 06.

Amikor meghalljuk azt a szót, hogy veszélyeztetett terhesség, akkor két reakció a leggyakoribb. Vagy összeszorul a gyomrunk az idegességtől a lehetséges szörnyűségek miatt, vagy az jut eszünkbe, ez a kismama is meg akarja úszni, hogy a várandósság alatt dolgoznia kelljen. Hogy pontosan hogyan is érdemes kezelni a veszélyeztetett terhességet, arról Ratkó Tünde szülésznő beszélt.

A fotók illusztrációk: pixabay.comVeszélyeztetett terhesség

Igen, a terhességek egy bizonyos százalékban magas rizikófaktorú besorolást kapnak. Ennek oka, hogy valamilyen tényező a környezetben, vagy éppen a kismama szervezetében megnöveli a koraszülés vagy a vetélés kockázatát, illetve veszélyezteti a magzat és az édesanya épségét.

A veszélyeztetett terhesség kiváltója lehet az anya életkora (18 évnél fiatalabb, vagy 40 évnél idősebb), betegségei (meglévő vagy kialakuló cukorbetegség, pajzsmirigy probléma, más betegségek) 4.terhesség, előző császármetszés, előző 4500 g feletti baba szülése és egy sor más tényező. Látható, hogy igen széles skálán mozog a lehetőségek tárháza, melyek a veszélyeztetett kategóriába sorolják a kismamát, éppen ezért nem kell rögtön pánikba esni, amikor meghalljuk ezt a kifejezést.

A magas rizikófaktor besorolás nem jelenti azt, hogy mindenképpen ott kell hagynunk másnap a munkahelyünket, vagy hogy onnantól kezdve már semmi mást nem is csinálhatunk, csak várhatjuk a babát. Csupán arról van szó, hogy nagyobb körültekintést kíván meg tőlünk ez az állapot.

Mikor kell végig feküdni?

Sajnos az is egy lehetőség, hogy a veszélyeztetett terhességet okozó tényező olyan súlyos, hogy az orvosok jobbnak látják, ha a kismama ágynyugalomban van, akár hónapokig is. Ez kifejezetten megterhelő a várandósoknak, de a baba érdekében ez sajnos szükségszerű.

Ilyen tényezők lehetnek a koraszülés fennálló esélye (pl.: a nyíló méhszáj), a hematóma, vagy más vérzések is. ezekben az esetekben az ágynyugalom a további problémák kialakulásának lehetőségét hivatottak megakadályozni.


Mit lehet ellene tenni?

Sok esetben sajnos nem sokat. A fennálló betegségek, vagy a sokadik terhesség nem olyan dolgok, amikkel igazán tudunk mit kezdeni. Valamit azonban mi is tehetünk!

A veszélyezetetett terhességek esetében még fontosabb a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő, könnyed mozgás, és a vitaminpótlás, a tápanyagraktárak feltöltése. Ezzel ugyanis a minimálisra lehet csökkenteni a további gondok lehetőségét. A megfelelő vitaminkészítménnyel sokat tehetünk a felszálló fertőzések elkerüléséért is. Ehhez a készítmény mindenképpen tartalmazzon rezet és cinket, illetve azok szerves (pl.: cink-citrát, réz-glükonát) változatát, mivel így azok felszívódási aránya akár 80%-kal is jobb lehet.

A kiválasztott vitamin esetében az is fontos, hogy kövesse a különböző trimeszterek eltérő igényeit. Erre kevesen figyelnek, holott a trimeszterekben a baba más – más fejlődési szakaszokon megy keresztül, így természetes, hogy nem pontosan ugyan azokra az anyagokra van szüksége. A várandósvitaminnak ezért követnie kell az eltérő trimeszterek eltérő igényeit is!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.