Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Titkok és hazugságok a gyerek előtt

Érdekességek2022. szeptember 18.

Mennyit szabad megmondani a gyereknek az élet dolgaiból? Meg kell-e osztani a felnőttek problémáit a gyerekekkel, vagy jobb, ha ettől megkímélik őket? Szakemberek adnak választ ezekre a kérdésekre.

Fotó: 123rf.com„Amikor a nagynéném végleg külföldre távozott, a szüleim azt mondták, csak elutazott egy időre pihenni – meséli egy fiatalasszony. – Akkor négyéves voltam, de jól emlékszem rá, mert a nagynéném mindig a saját gyerekeként kezelt engem. Utána hosszú hetekig, hónapokig vártam rá. Sokáig azt kérdeztem magamtól, milyen ostobaságot követhettem el, hogy így itt hagyott. Azt hiszem, a félelmem, hogy elhagynak, azóta is megmaradt.”

„A barátnőm azt tanácsolta, hogy mondjam meg a gyermekemnek, az apja nem kívánja látni – számol be a múltban történtekről egy fiús anya – Megtettem, a fiam akkor 3 éves volt. Most 18 esztendős, és egész gyermekkora tele volt viselkedési zavarokkal. Biztos vagyok benne, hogy ennek az volt az oka, hogy megmondtam neki az igazat. Hazudnom kellett volna, és kitalálnom egy történetet, miért nem látja az apját.”

„ A gyermekeim apja komoly depressziós, és a helyzet egyre súlyosbodik. Ezt nem merem bevallani a már nem velünk élő, felnőtt gyerekeimnek, mert félek, hogy az megzavarná őket, és kihatna a munkájukra is. Meg kell-e mondani az igazságot nekik akkor is, ha nem veszik észre, és biztosan nem szívesen hallják?” – kérdezi egy anya.

El kell mondani a gyerekeknek, ha valaki meghalt a családban, vagy, ha valami baj közeleg?

Három tanúvallomás, az élet három különböző szelete, amely azt mutatja, hogy az igazság és a hazugság kérdése központi helyet foglal el az emberek közti kapcsolatokban.

A pszichológusok általában az igazságot helyezik a hazugság elé, az igazmondást részesítik előnyben a kívánt idill hazudásával szemben. „Egy házban a gyerekek és a macskák mindig mindenről tudnak” – viccelődnek a szakemberek. De komolyra fordítva a szót: kívánatos, hogy egy gyerek olyannak lássa a dolgokat, amilyenek, és nem amilyeneknek lenniük kéne. Miért? Van kockázata a titkolózásnak és a hazudozásnak?

Kockázata van a titkolózásnak, de a brutális igazság is bánthat

A gyermek, különösen, ha kicsi még, hajlamos azt gondolni, hogy az egész világ csak az ő kis személyisége körül forog. És amikor valami rosszul megy, önkéntelenül is azt gondolja, hogy az az ő hibája. Okkal vagy ok nélkül bűntudatot érez, és azt hiszi, ő az oka a családi bajoknak. Képes megérezni a rossz hangulatot a családban, számos apró, számára aggasztó és furcsa jelből: a szülők kevesebbet foglalkoznak vele, türelmetlenebbek, lesik a telefonhívásokat, titokban sírnak stb.

Ha hiányzik ezekre a magyarázat, a gyereket elborítják a vad gondolatok. Forgatókönyvet talál ki, „betömi a lyukakat”, megtöri a csendet a saját magyarázataival, amelyek olykor szörnyűbbek, ésszerűtlenebbek, mint az igazság. Bizonyos tünetekkel is reagálhatnak: rossz jegyeket szerezhetnek az iskolában, rosszakat álmodhatnak vagy alvászavaruk lehet, szophatják az ujjukat, rághatják a körmüket, bepisilhetnek az ágyba stb. A destabilizálódott gyermek pszichoszomatikus bajokat produkálhat, sőt kisebb betegségeket is.

Egy példa: Kati szülei már nem értették meg egymást, de erről előtte soha nem beszéltek. A rossz légkör mégis ránehezedett a gyerekre. Az iskolában Kati egyre ingerlékenyebbé, agresszívabbá vált. Mit szeretett volna? Hogy a szülei kibéküljenek? Nem! Hanem hogy legalább jelezzék neki a bajt, valahogy így: „nemsokára elválunk”, semmint maradjon a rossz légkör.


A kellő pillanat megválasztása

Amikor egy családi titok pszichikai és viselkedési zavarokat okoz egy gyermeknél, azt jelenti, hogy a titkot a szülők nem tudják palástolni. Hiszen az rájuk is negatív hatással van, meglátszik rajtuk a szomorúság, elmerengenek, ingerlékenyekké válnak… Ha felfedik a nyugtalanságuk okát, akkor ez egyben a gyermek találgatásait is megszünteti, és megmagyarázza az aggodalmak okát. Majdnem mindent fel lehet tárni egy gyerek előtt, nyugtató szándékkal. A kérdés tehát nem az, hogy meg kell-e mondani a gyereknek egy rossz hírt vagy felfedni egy súlyos titkot, hanem az, hogy mikor és hogyan. Ennek helyes megválasztása a szülők részéről nagyon fontos.

Fotó: 123rf.com

A gyöngéd őszinteség

„Megmondani az igazat nem azt jelenti, hogy minden árnyalatát fel kellene tárni.” – állítja a pszichológus. A túlzott őszinteség ugyanannyi kárt okozhat, mint a gyerek előtti titkolózás, annak vélt védelme érdekében. A szülőknek tudniuk kell adagolni a magyarázatot, mégpedig úgy, hogy ne legyen belőle se túl sok, se túl kevés. A rossz pillanatban feltárt igazság ellenkező hatást vált ki. Ha a gyermek túl kicsi, vagy nehéz, átmeneti korban van, várni kell, vagy másképp kell neki magyarázni: „Látom, most neked is sok problémád van, nem akarlak nyugtalanítani az enyémmel.” A gyerek majd, jelzi, ha többet akar tudni. Ha túl súlyos dolgokkal terhelt a szülei múltja (pl.: börtön, kábítószer stb.) bölcsebb, ha nem fedik fel neki túl korán ezeket a korábbi, nagy horderejű dolgokat, mert az akadályozná az önazonossága kialakulását, és megingatná a szüleibe vetett bizalmat.

Hogyan kell reagálni?

Szűkszavúan magyarázza el neki a kutya eltűnésének okát – mondhatja, beteg volt, vagy az állat nem látta, hogy jön az autó,stb… Ne bocsátkozzon morbid részletekbe. Ne javasolja a gyereknek rögtön, hogy vegyenek egy másik kutyát, hiszen neki is „gyászolnia” kell, és nem szabad vele elhitetni, hogy az élőlények könnyen és gyorsan pótolhatók.

A gyermek talán gyanítja, hogy a nagyi meg fog halni. Ossza meg vele az ön szomorúságát, és ha valóban így áll a dolog sajnos, magyarázza meg a gyereknek, hogy enyhülést fog hozni, ha nagymama nem fog tovább szenvedni.

Hitelesen beszéljen neki a valós problémákról: „Papa és én nem jövünk már ki egymással, biztos te is észrevetted. Légy nyugodt, te semmiért nem vagy felelős. Nem titkoljuk el, hogy külön fogunk válni egymástól. Jobb egy válás, mint egy mindig bánatos család.” És ne habozzon pozitív példákat felhozni az ismeretségi körében újrarendeződött családokról.

Ha ön elvesztette az állását, ne a gyermekén vezesse le a kiábrándultságát. Ellenkezőleg, azt mutassa neki, hogy bízik a jövőben: „Ne aggódj, keresek, és hamarosan találok is új munkát.”

Fotó: 123rf.com

Összefoglalva

Három kérdés a gyermekpszichológushoz

Nem szisztematikusan. Vajon hasznára válik-e a gyereknek, ha a becsületesség ürügyén megmondják neki azt, amit nem is akar hallani (és ez fordul elő a leggyakrabban)? Anélkül, hogy a szülőket hazugságra akarnám bíztatni, egy dologra szeretném emlékeztetni őket. A hazugság olykor olyan történetet ír, amely segíti az élet valóságának elviselését. Egy anya egy alkalommal arról számolt be nekem, hogy elmondta a gyermekének, hogy fiatal korában megbecstelenítették, és a férfi, akitől a gyerek született, elutazott külföldre, anélkül, hogy tudta volna, hogy ő terhes lett.

Ez a történet az anya szenvedéséről szól, miért kellene megosztani a gyerekkel? Egy megfelelő hazugsággal el lehet kendőzni a nem túl szívderítő igazságot. Nem feltétlen szükséges gyermekkorban megismerni az élet brutalitását, főként, ha az a gyermek származására vonatkozik.

Máskor egy anya eljött hozzám, elmondta, a kisfia szépen fejlődik. Utána összeomlott és bevallotta, hogy nem is akarta a gyereket. Hát aztán? Soha nem szabad bevallania ezt a tényt a gyerekének.

A gyerekek a titkok nagy kutatói… „Amikor kicsi voltam, a mamám állandóan újat hozott az elpusztult papagájok helyett a kalitkába, hogy ne legyek szomorú.” – mondja el a szakember. „Egy napon rájöttem, hogy a papagájok nem halhatatlanok, és a mamám nem hozott többet az elpusztult helyébe. Annak ellenére, hogy érzékeny gyerek voltam, jól tette. Melyik lett volna mégis a helyes: hogy állandóan cserélte a papagájokat, vagy ha azt mondta volna: „tudod, kisfiam, a papagájok meghalnak, ahogy én, az anyukád is meg fogok halni egyszer”? Ezt nekem kellett megfejtenem. Hagyjuk a gyerekeket egy kicsit eltávolodni a valós világtól, szerezzenek ők maguk közvetlen tapasztalatokat.

Olyan mértékben mondják meg az igazságot, amennyire képesek rá. A szülők nem bűnösök abban, ha nehézségeik támadnak történetek kitalálásában, vagy az igazság felfedésében. Őket hibáztatni annyit jelentene, mint a betegnek a szemére vetni, hogy rosszul érzi magát. A szülők esendőségét, bizonytalanságát is figyelembe kell venni. Az létezik, és a gyereknek nem feltétlen azzal együtt kell felnőnie. Egy félénk apa, aki soha semmit nem mond a fiának a nehéz gyermekkoráról, majd később feltárhatja azt. Az lesz az igazi találkozó a felnőtt fiúval.

Találjon szavakat

A gyerekek állandóan konfrontálódnak a bajjal, a nyomorral, az erőszakkal, a katasztrófákkal. Csak meg kell nyomniuk egy gombot a televíziós készüléken. De ezek az információk kérdéseket is felvetnek a gyermekben: lehet-e ő a következő áldozata egy támadásnak, árvíznek vagy földrengésnek?

A szülői magyarázat rendkívül fontos az ilyen drámai események megértésénél. A gyerek meg akarja nézni Roberto Benigni híres filmjét egy koncentrációs táborról, vagy egy dokumentumfilmet a koszovói népirtásról, noha még csak 11 éves? Engedje neki, mert ebben a korban már a gyereknek meg kell értenie az élet borzalmait is, de ne magyarázzon neki többet, mint amennyit kérdez, illetve tudni akar. Maradjon a kérdés szintjén, ne előlegezzen neki bonyolultabb magyarázatokat. Ha nyugtalanná válik, kérdezze meg tőle, hogy kezdjék-e újra a dolgok feltárását. Azt is hozzá kell tennie, hogy azért hasznos az ilyen dolgok ismerete, mert ha felnő, mindent meg kell tennie azok elkerülése érdekében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért hisszük, hogy a gyerek megoldja az amúgy is nehézkes kapcsolatot?

2022. november 21.

Ennyire naivak vagyunk, vagy ennyire nem ismerjük magunkat vagy esetleg az univerzum törvényeit.... Folyamatosan ütközöm ezzel a hiedelemmel, férfiaktól, nőktől egyaránt, és őszintén bevallom, sosem értettem. Vegyük az alaphelyzetet. Van egy férfi meg egy nő. Megismerkednek, leszáll a rózsaköd, majd fel, és ott van a fene nagy igazság: elkezdjük látni a másikat olyannak, amilyen.  

Ilyenkor jön a csalódottság, de nem merjük bevallani még magunknak sem, nemhogy a másiknak. Aztán egy ideig el kezdünk azon dolgozni, hogy újra beleszeressünk a másiba, általában nem annyira sikerül....

Jönnek a gondok, a ki nem mondott igazságok, a felszínes ölelések a futó csókok és a rapid szex. De annyira nem gáz, hogy bontsuk a kapcsolatot, a megmentéshez szükséges őszinteséget nem akarjuk beletenni, így a felelősséget rákenjük egy magzatra, hogy majd ő megfizeti a mi kapcsolatunk árát... Sajnos az igazság az, hogy meg is fizeti... csak a túl korán érkezett felelősség tönkreteszi a lelket.

Sok baba érkezik ezzel a nehéz csomaggal: megmenteni a szülei kapcsolatát, abból az időből, amikor ő még csak pár sejt. Ha belegondolnánk, mit várunk egy pici babától, talán nem is jutna eszünkbe ez a gondolat. Hogyan kérhetjük mástól, aki ráadásul test a testünkből, vér a vérünkből, hogy kivakarjon a magunk által ásott gödörből? És hogyan segíthetne abban egy gyerek, hogy egy nem működő kapcsolatot segítsen, amikor közismert, hogy egy gyerek érkezése a legstabilabb kapcsolatot is megborítja. Ennek viszont az ellenkezője nem igaz... akármennyire is szeretnénk, hogy az legyen...

 

És még nem is ejtettünk szót a „véletlen” foganásokról, akkor, amikor apró cselekkel vállalunk gyereket... amikor véletlenül nem vesszük be a tablettát vagy véletlenül kiszakad az óvszer... Mennyire lehet őszinte egy ilyen kapcsolat? És miért gondoljuk, hogy ezt meg kell menteni? Mert félünk a változástól? Na, de ennyire?

4 nyomós érv a klimax hormonterápiája mellett

2022. november 21.



A menopauza igen kellemetlen tünetekkel járhat, melyek nagyban kihathatnak a nők mindennapjaira. Bár régebben elterjedt nézet volt, miszerint a változókorban jelentkező panaszok enyhítésére szolgáló hormonterápia veszélyes, ám ma már a modern készítményeknek hála biztonsággal alkalmazhatóak ezek a szerek. A témában dr. Hetényi Gábort, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászát kérdeztük. 

Megszűnteti vagy csökkenti a kellemen tüneteket

A klimax jellemző tünetei többek között a hőhullámok, a fokozott verejtékezés, ingerlékenység, alvászavarok, illetve a depresszió. Ezen panaszok rendszerint a perimenopauza fázisában jelentkeznek és hosszú évekig megkeseríthetik a nők életét. Sokan pont ezek miatt fordulnak hormonterápiához, ugyanis igen jelentős eredményeket lehet így elérni, ezáltal a megkönnyíti a mindennapokat. 

Megakadályozza a csontritkulást

Köztudott, hogy a menopauza eljövetele hajlamossá tesz a csontritkulásra, így sokkal könnyebben lehet kikötni a kórházban csönttörés miatt. A változókorban ugyanis csökken az ösztrogén mennyisége, melynek nagy szerepe lenne a kálcium csontokba való beépülésében. 

Éppen ezért, a hormonterápia segít megvédeni a csontritkulástól, így ha tart attól, hogy sokat kerül gipszbe, érdemes pótolnia az ösztrogént.

Jobbá teszi a szexuális együttléteket

A klimax egy sor olyan hormonális változást indukál, mely negatívan befolyásolja a házaséletet. Ekkor egyrészt a libidó esik vissza, másrészt hüvelyszárazság lép fel– ez utóbbi nem csak kellemetlenné teszi az együttléteket, de jelentősen megnöveli a fertőzések kialakulásának esélyét is. 

Az ösztrogén terápia azonban hozzájárul a hüvely egészségéhez és normál állapotához, megszűnteti a hüvely szárazságát, ráadásul a szexuális vágyat is visszahozza, így remek hatással van a házaséletre – mondja Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza.

Depis vagyok! - Tényleg létezik téli depresszió?

2022. november 20.

Gyakran halljuk ismerőseink szájából a panaszt: "depis vagyok". Ahogy beköszöntött az ősz, és a nappalok egyre rövidebbek, a fenti kijelentéssel minél többször találkozunk. Ahogy csökken a napsütéses órák száma, úgy növekszik a depresszióra panaszkodó emberek száma is. Elgondolkodtató, hogy vajon miért érezzük úgy, hogy ősszel, és főleg télen rosszabb a hangulatunk, és miért emelkedik meg a depresszióval küzdők aránya.  

Szerencsére a „depis vagyok” kijelentés mögött nem minden esetben találkozunk valódi depresszióval, általában átmeneti hangulatváltozás, kedélyzavar áll a háttérben. Ezen az állapoton az illető hamar túllép, és ismét a megszokott módon éli az életét. A valódi depresszió komolyabb probléma, és a megoldás, a terápia hosszadalmasabb időt vesz igénybe.

De vajon miért éppen télen leszünk „depisek”?
Hangulati ingadozásainkat a korai sötétedéssel és a napsugárzás hiányával magyarázzák. Gondoltunk e már arra, hogy talán nem ez a fő alapja a problémának?
Az ősz és a tél számomra a két legszebb évszak. Az ősz gyönyörű a maga színpompájával, télen pedig csodálatosak a havas tájak és a fehér köntösbe öltözött fák látványa. A világ mintha lelassulna, a zajokat elfedi a puha hótakaró.

Nyáron kifelé fordulunk, télen befelé – kellene?
A nyár a kifele fordulás időszaka. A barátoké, a bulizásé, a nyaralásé, az új szerelmeké, az izgalomé, az önfeledt szórakozásé. Nyáron nem foglalkozunk annyit saját gondolatainkkal, gondjaink sem annyira nyomasztóak. Lelkünk szavát, kérdéseit elnyomja a külvilág, a nyár könnyedsége, nyüzsgése.

A tél viszont teljesen más. A nappalok rövidülnek, egyre több időt töltünk otthonunkban. Reggel, amikor felébredünk és munkába indulunk, odakinn még sötétség van, este pedig, amikor hazaérkezünk, már ismét a sötét az úr. Nincsen kedvünk kimozdulni, az otthon töltött idő pedig gondolkodásra késztethet bennünket.
A tél a befelé fordulás időszaka. Ahogy a világ lecsendesedik, úgy csendesedik le bensőnk is. Legalább is ez lehetne a tél feladata, tanítása. A belső lecsendesedés, az önmagunkba fordulás. Találkozás a belső világunkkal. Lelkünk halk szavának felismerése.  A nyáron elfojtott érzelmek, gondolatok, gondok felismerése, önmagunk megismerése.

A depressziós hangulat ekkor kezd eluralkodni rajtunk. Az emberek többsége nem szeret a Lelkével, belső világával foglalkozni. Ha ezt tennék, rájönnének, hogy talán nem azt az életet élik, amit szeretnének, nem azzal, akivel szeretnék stb., és ekkor eluralkodik a magány és elhagyatottság érzése. A nyár vidámsága és melege már nem rejti el a gondokat.