Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Titkok és hazugságok a gyerek előtt

Érdekességek2022. szeptember 18.

Mennyit szabad megmondani a gyereknek az élet dolgaiból? Meg kell-e osztani a felnőttek problémáit a gyerekekkel, vagy jobb, ha ettől megkímélik őket? Szakemberek adnak választ ezekre a kérdésekre.

Fotó: 123rf.com„Amikor a nagynéném végleg külföldre távozott, a szüleim azt mondták, csak elutazott egy időre pihenni – meséli egy fiatalasszony. – Akkor négyéves voltam, de jól emlékszem rá, mert a nagynéném mindig a saját gyerekeként kezelt engem. Utána hosszú hetekig, hónapokig vártam rá. Sokáig azt kérdeztem magamtól, milyen ostobaságot követhettem el, hogy így itt hagyott. Azt hiszem, a félelmem, hogy elhagynak, azóta is megmaradt.”

„A barátnőm azt tanácsolta, hogy mondjam meg a gyermekemnek, az apja nem kívánja látni – számol be a múltban történtekről egy fiús anya – Megtettem, a fiam akkor 3 éves volt. Most 18 esztendős, és egész gyermekkora tele volt viselkedési zavarokkal. Biztos vagyok benne, hogy ennek az volt az oka, hogy megmondtam neki az igazat. Hazudnom kellett volna, és kitalálnom egy történetet, miért nem látja az apját.”

„ A gyermekeim apja komoly depressziós, és a helyzet egyre súlyosbodik. Ezt nem merem bevallani a már nem velünk élő, felnőtt gyerekeimnek, mert félek, hogy az megzavarná őket, és kihatna a munkájukra is. Meg kell-e mondani az igazságot nekik akkor is, ha nem veszik észre, és biztosan nem szívesen hallják?” – kérdezi egy anya.

El kell mondani a gyerekeknek, ha valaki meghalt a családban, vagy, ha valami baj közeleg?

Három tanúvallomás, az élet három különböző szelete, amely azt mutatja, hogy az igazság és a hazugság kérdése központi helyet foglal el az emberek közti kapcsolatokban.

A pszichológusok általában az igazságot helyezik a hazugság elé, az igazmondást részesítik előnyben a kívánt idill hazudásával szemben. „Egy házban a gyerekek és a macskák mindig mindenről tudnak” – viccelődnek a szakemberek. De komolyra fordítva a szót: kívánatos, hogy egy gyerek olyannak lássa a dolgokat, amilyenek, és nem amilyeneknek lenniük kéne. Miért? Van kockázata a titkolózásnak és a hazudozásnak?

Kockázata van a titkolózásnak, de a brutális igazság is bánthat

A gyermek, különösen, ha kicsi még, hajlamos azt gondolni, hogy az egész világ csak az ő kis személyisége körül forog. És amikor valami rosszul megy, önkéntelenül is azt gondolja, hogy az az ő hibája. Okkal vagy ok nélkül bűntudatot érez, és azt hiszi, ő az oka a családi bajoknak. Képes megérezni a rossz hangulatot a családban, számos apró, számára aggasztó és furcsa jelből: a szülők kevesebbet foglalkoznak vele, türelmetlenebbek, lesik a telefonhívásokat, titokban sírnak stb.

Ha hiányzik ezekre a magyarázat, a gyereket elborítják a vad gondolatok. Forgatókönyvet talál ki, „betömi a lyukakat”, megtöri a csendet a saját magyarázataival, amelyek olykor szörnyűbbek, ésszerűtlenebbek, mint az igazság. Bizonyos tünetekkel is reagálhatnak: rossz jegyeket szerezhetnek az iskolában, rosszakat álmodhatnak vagy alvászavaruk lehet, szophatják az ujjukat, rághatják a körmüket, bepisilhetnek az ágyba stb. A destabilizálódott gyermek pszichoszomatikus bajokat produkálhat, sőt kisebb betegségeket is.

Egy példa: Kati szülei már nem értették meg egymást, de erről előtte soha nem beszéltek. A rossz légkör mégis ránehezedett a gyerekre. Az iskolában Kati egyre ingerlékenyebbé, agresszívabbá vált. Mit szeretett volna? Hogy a szülei kibéküljenek? Nem! Hanem hogy legalább jelezzék neki a bajt, valahogy így: „nemsokára elválunk”, semmint maradjon a rossz légkör.


A kellő pillanat megválasztása

Amikor egy családi titok pszichikai és viselkedési zavarokat okoz egy gyermeknél, azt jelenti, hogy a titkot a szülők nem tudják palástolni. Hiszen az rájuk is negatív hatással van, meglátszik rajtuk a szomorúság, elmerengenek, ingerlékenyekké válnak… Ha felfedik a nyugtalanságuk okát, akkor ez egyben a gyermek találgatásait is megszünteti, és megmagyarázza az aggodalmak okát. Majdnem mindent fel lehet tárni egy gyerek előtt, nyugtató szándékkal. A kérdés tehát nem az, hogy meg kell-e mondani a gyereknek egy rossz hírt vagy felfedni egy súlyos titkot, hanem az, hogy mikor és hogyan. Ennek helyes megválasztása a szülők részéről nagyon fontos.

Fotó: 123rf.com

A gyöngéd őszinteség

„Megmondani az igazat nem azt jelenti, hogy minden árnyalatát fel kellene tárni.” – állítja a pszichológus. A túlzott őszinteség ugyanannyi kárt okozhat, mint a gyerek előtti titkolózás, annak vélt védelme érdekében. A szülőknek tudniuk kell adagolni a magyarázatot, mégpedig úgy, hogy ne legyen belőle se túl sok, se túl kevés. A rossz pillanatban feltárt igazság ellenkező hatást vált ki. Ha a gyermek túl kicsi, vagy nehéz, átmeneti korban van, várni kell, vagy másképp kell neki magyarázni: „Látom, most neked is sok problémád van, nem akarlak nyugtalanítani az enyémmel.” A gyerek majd, jelzi, ha többet akar tudni. Ha túl súlyos dolgokkal terhelt a szülei múltja (pl.: börtön, kábítószer stb.) bölcsebb, ha nem fedik fel neki túl korán ezeket a korábbi, nagy horderejű dolgokat, mert az akadályozná az önazonossága kialakulását, és megingatná a szüleibe vetett bizalmat.

Hogyan kell reagálni?

Szűkszavúan magyarázza el neki a kutya eltűnésének okát – mondhatja, beteg volt, vagy az állat nem látta, hogy jön az autó,stb… Ne bocsátkozzon morbid részletekbe. Ne javasolja a gyereknek rögtön, hogy vegyenek egy másik kutyát, hiszen neki is „gyászolnia” kell, és nem szabad vele elhitetni, hogy az élőlények könnyen és gyorsan pótolhatók.

A gyermek talán gyanítja, hogy a nagyi meg fog halni. Ossza meg vele az ön szomorúságát, és ha valóban így áll a dolog sajnos, magyarázza meg a gyereknek, hogy enyhülést fog hozni, ha nagymama nem fog tovább szenvedni.

Hitelesen beszéljen neki a valós problémákról: „Papa és én nem jövünk már ki egymással, biztos te is észrevetted. Légy nyugodt, te semmiért nem vagy felelős. Nem titkoljuk el, hogy külön fogunk válni egymástól. Jobb egy válás, mint egy mindig bánatos család.” És ne habozzon pozitív példákat felhozni az ismeretségi körében újrarendeződött családokról.

Ha ön elvesztette az állását, ne a gyermekén vezesse le a kiábrándultságát. Ellenkezőleg, azt mutassa neki, hogy bízik a jövőben: „Ne aggódj, keresek, és hamarosan találok is új munkát.”

Fotó: 123rf.com

Összefoglalva

Három kérdés a gyermekpszichológushoz

Nem szisztematikusan. Vajon hasznára válik-e a gyereknek, ha a becsületesség ürügyén megmondják neki azt, amit nem is akar hallani (és ez fordul elő a leggyakrabban)? Anélkül, hogy a szülőket hazugságra akarnám bíztatni, egy dologra szeretném emlékeztetni őket. A hazugság olykor olyan történetet ír, amely segíti az élet valóságának elviselését. Egy anya egy alkalommal arról számolt be nekem, hogy elmondta a gyermekének, hogy fiatal korában megbecstelenítették, és a férfi, akitől a gyerek született, elutazott külföldre, anélkül, hogy tudta volna, hogy ő terhes lett.

Ez a történet az anya szenvedéséről szól, miért kellene megosztani a gyerekkel? Egy megfelelő hazugsággal el lehet kendőzni a nem túl szívderítő igazságot. Nem feltétlen szükséges gyermekkorban megismerni az élet brutalitását, főként, ha az a gyermek származására vonatkozik.

Máskor egy anya eljött hozzám, elmondta, a kisfia szépen fejlődik. Utána összeomlott és bevallotta, hogy nem is akarta a gyereket. Hát aztán? Soha nem szabad bevallania ezt a tényt a gyerekének.

A gyerekek a titkok nagy kutatói… „Amikor kicsi voltam, a mamám állandóan újat hozott az elpusztult papagájok helyett a kalitkába, hogy ne legyek szomorú.” – mondja el a szakember. „Egy napon rájöttem, hogy a papagájok nem halhatatlanok, és a mamám nem hozott többet az elpusztult helyébe. Annak ellenére, hogy érzékeny gyerek voltam, jól tette. Melyik lett volna mégis a helyes: hogy állandóan cserélte a papagájokat, vagy ha azt mondta volna: „tudod, kisfiam, a papagájok meghalnak, ahogy én, az anyukád is meg fogok halni egyszer”? Ezt nekem kellett megfejtenem. Hagyjuk a gyerekeket egy kicsit eltávolodni a valós világtól, szerezzenek ők maguk közvetlen tapasztalatokat.

Olyan mértékben mondják meg az igazságot, amennyire képesek rá. A szülők nem bűnösök abban, ha nehézségeik támadnak történetek kitalálásában, vagy az igazság felfedésében. Őket hibáztatni annyit jelentene, mint a betegnek a szemére vetni, hogy rosszul érzi magát. A szülők esendőségét, bizonytalanságát is figyelembe kell venni. Az létezik, és a gyereknek nem feltétlen azzal együtt kell felnőnie. Egy félénk apa, aki soha semmit nem mond a fiának a nehéz gyermekkoráról, majd később feltárhatja azt. Az lesz az igazi találkozó a felnőtt fiúval.

Találjon szavakat

A gyerekek állandóan konfrontálódnak a bajjal, a nyomorral, az erőszakkal, a katasztrófákkal. Csak meg kell nyomniuk egy gombot a televíziós készüléken. De ezek az információk kérdéseket is felvetnek a gyermekben: lehet-e ő a következő áldozata egy támadásnak, árvíznek vagy földrengésnek?

A szülői magyarázat rendkívül fontos az ilyen drámai események megértésénél. A gyerek meg akarja nézni Roberto Benigni híres filmjét egy koncentrációs táborról, vagy egy dokumentumfilmet a koszovói népirtásról, noha még csak 11 éves? Engedje neki, mert ebben a korban már a gyereknek meg kell értenie az élet borzalmait is, de ne magyarázzon neki többet, mint amennyit kérdez, illetve tudni akar. Maradjon a kérdés szintjén, ne előlegezzen neki bonyolultabb magyarázatokat. Ha nyugtalanná válik, kérdezze meg tőle, hogy kezdjék-e újra a dolgok feltárását. Azt is hozzá kell tennie, hogy azért hasznos az ilyen dolgok ismerete, mert ha felnő, mindent meg kell tennie azok elkerülése érdekében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a tavasz, és a szemallergia is

2025. április 29.

A tavaszi napsütés sokak számára nem csak örömöt, hanem kellemetlenséget is hoz. A pollenszezon kezdetével milliók életét érinti a szemallergia. A pollenhelyzet súlyosbodik és egyre több ember életminőségét rontja. Az Alensa körképe szerint a szemallergia globális kihívást jelent, és a megoldás a megelőzésben rejlik.

Az allergia terjedése

Az allergének olyan külső anyagok, amelyek allergiás reakciót váltanak ki, a légzőrendszeren, emésztőrendszeren vagy a bőrön keresztül juthatnak a szervezetbe. Minden beteg egyedi küszöbértékkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a mennyiségű allergén, ami az egyik személynél tolerálható, másoknál súlyos reakciót válthat ki. Az allergiás rhinitisben szenvedő betegek gyakran tapasztalnak szemtüneteket is, mint például viszketést, irritációt, kivörösödést vagy könnyezést, ezt allergiás kötőhártya-gyulladásnak is nevezzük. Az allergiás reakció a szemhéjat is érintheti, a területén duzzadás, börpír, víszketés és ritka esetekben ekcéma is megjelenhet. A szemallergia lehet szezonális – tarthat a tavaszi, őszi időszakban, amikor a pollenek koncentrációja magasabb a levegőben, vagy lehet állandó, ha az érintett szőr és por allergiában is szenved.

A pollen-allergiában szenvedők számának növekedése világszerte megfigyelhető, különösen a fejlett országokban és a városi környezetekben élők körében. Míg az Egyesült Államokban évente körülbelül 85 millió felnőtt szenved allergiás náthában, a helyzet világszinten egyre aggasztóbb.

Itthon sem jó a helyzet

Magyarország helyzete különösen aggasztó az allergiás megbetegedések szempontjából, ugyanis hazánk Európa egyik allergizálóbb területe a parlagfű tekintetében.  A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a magyar lakosság közel 25%-át érinti a parlagfű-allergia. A helyzet az ország déli részén a legsúlyosabb, ahol a szezonális allergiás rhinitisben szenvedő felnőtt betegek több mint 80%-ánál mutatható ki parlagfű-érzékenység a bőrtesztek során. A parlagfű térnyerése hazánkból indult, és innen kezdte meg térhódítását Közép- és Kelet-Európában. A probléma nem csak önmagában a parlagfű jelenlétében rejlik, hanem abban is, hogy az európai pollentérkép folyamatosan változik. Sokak számára egyes fűfajták, gyomnövények és csalánfélék virágai is allergizáló lehetnek.  Ezt befolyásolják olyan kulturális tényezők is, mint például új növényfajok, mint például a nyír-, a ciprus vagy a tölgyfák  betelepítése a városi parkokban, valamint a klímaváltozás hatásai. E miatt a magyar lakosságnak nem csak a parlagfűvel kell megküzdenie, hanem egy folyamatosan bővülő allergén-palettával is, ami még inkább próbára teszi az érzékeny szemeket és légutakat.

Emésztő gondok – A puffadás, és étrendi megoldásai

2025. április 28.

Mit tud a FODMAP étrend?


A FODMAP nem egy újabb divatdiéta, hanem orvosi bizonyítékokkal és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás étrend, melyet az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére dolgoztak ki az ausztráliai Monash Egyetemen.
Az alacsony FODMAP étrend az egyetlen bizonyítékokon alapuló és hatékony étrend az IBS kezelésében, melyet a hazai szakmai irányelv is egyértelműen javasol.
Irodalmi adatok szerint IBS-es betegeknél az alacsony FODMAP diéta hatására 74-86%-ban csökkenek az emésztőrendszeri tünetek.
A FODMAP étrend IBS-en kívül számos betegség gyomor-bélrendszeri tüneteinek enyhítésében is hatásosnak bizonyult, mint például gyulladásos bélbetegségek, SIBO, funkcionális diszpepszia, endometriosis és a hasfájós csecsemőknél (itt a szoptató édesanyának kell követnie az étrendet).
Az diéta betarthatósága szempontjából fontos, hogy helyettesítésen és nem kizáráson alapul, így például a magas FODMAP tartalmú alma helyett narancsot, míg a fokhagyma helyett metélőhagymát választhat a páciens.


Mi a puffadás? Miért puffadunk?


A puffadás szubjektív gáz-, nyomás- és teltségérzetet jelent, mely jelentkezet a has felső, középső vagy alsó részén. A páciensek gyakran úgy írják le ezt a jelenséget, hogy olyan „a hasam, mint egy lufi”, vagy „mintha várandós lennék”. (1)
Nem kell, hogy egyedül érezzük magunkat, ha érintettek vagyunk. A puffadás az átlag népesség 16-31%-ában fordul elő, az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedőknél pedig ennél is magasabb arányban: 66-90%-ban. (Az IBS olyan emésztőrendszeri betegség, amikor nem mutatható ki szervi ok a beteg tünetei és a hasi fájdalom között.)
A puffadás kialakulását tekintve összetett jelenség, társulhat felszívódási zavarokhoz (pl.: tej- és a gyümölcscukor malabszorbcióhoz, amely túlzott hidrogéngáz termelődéssel jár) és egyéb betegségekhez. A puffadás gyakori túlsúly esetén, ilyenkor a megnövekedett hasűri nyomás is hozzájárul ehhez a tünethez.
Étrendi szempontból puffadáshoz vezethetnek a nehezen emészthető, túl zsíros élelmiszerek, ételek és az ún. erjedő szénhidrátok, FODMAP-ok amelyekről az alábbiakban lesz szó.


Mi a FODMAP?

A FODMAP egy mozaikszó, azoknak a szénhidráttípusoknak a kezdőbetűiből „olvadt össze”, amik kerülendők vagy csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Ezek az ún. fermentábilis vagy „erjedő”, rosszul felszívódó szénhidrátok: Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides And Polios. A FODMAP-ok közös tulajdonsága, hogy:


a bélben található baktériumok bontják, fermentálják ezeket a szénhidrátokat gázképződés közben – a folyamat puffadáshoz vezethet
extra vizet kötnek meg a bélben, ezzel magyarázhatók az IBS hasmenéses tünetei
az extra víz és gáz a bélfal feszüléséhez, kitágulásához vezet, ami – különösen az arra érzékeny egyéneknél – fájdalommal jár. (2, 3, 4)
fontos! az élelmiszerek, ételek többsége nem sorolható az abszolút tiltott vagy az abszolút javasolt kategóriába – mivel azok FODMAP tartalma az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Bizonyos konyhatechnológiai eljárásokkal, pl.: áztatással csökkenthető a FODMAP-tartalom. (3, 5)

Mi a véleménye a neurológusnak a migrén piercingről?

2025. április 28.

Aki krónikus migrénnel küzd, szinte mindennel hajlandó megpróbálkozni, amitől a panaszok enyhülését reméli. Így jutnak el néhányan a migrén piercingig, amelyről dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa mondta el a szakmai állásfoglalást és a véleményét.

Miért fontos a migrén kivizsgálása?

A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat, akár belgyógyászati, akár szemészeti, fogászati téren és bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is szükséges lehet.
– A migrénes fejfájás kivizsgálása és kezelése mindenképpen orvosi feladat, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis a kezelési mód lesz a kiváltó ok is egyben – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
– Általában a rohamok súlyossága és gyakorisága határozza meg, milyen gyógyszert javaslunk. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.
Létezik megelőző kezelés is, az úgynevezett profilaxis, ami akkor javasolt, ha havi 4-5 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, bétablokkolók– csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett. Ugyancsak beválhat krónikus migrén ellen a Botox-terápia. A Botox-injekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy a benne található exotoxin nevű anyag csökkentse azt a feszültséget, görcsösséget az adott izmokban, ami kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott Botox-terápia már 10-14 napon után hatékony lehet, és ha 3 havonta megismételjük a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni a rettenetes migrénes fejfájástól. 

Milyen más módszerekkel próbálkoznak a migrénesek?

Egy 2002-es felmérés szerint a fejfájós páciensek 85%-a alkalmazott már valamilyen alternatív terápiát, és 60%-uk hatékonynak is érezte azt. Az American Headache Society és egy másik szervezet a Petasites hybridus (acsalapu) nevű gyógynövénnyel kapcsolatban fogadta el azokat a kutatásokat, amelyek szerint csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát és súlyosságát. (Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alkalmazáskor rendszeresen ellenőrizni kell a májenzimek szintjét.) Kevésbé erős bizonyítékok támasztják alá néhány további étrend kiegészítő hatásosságát, de van, akinél beválik a magnézium, a B2 vitamin, a Q10 koenzim és a melatonin. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a masszázs, a jóga, az akupresszúra és az akupunktúra is.