Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tíz szabály a vírusok elleni hatásos kézfertőtlenítéshez

Érdekességek2020. november 16.

A koronavírus-járvány miatt mindennapossá vált a kézfertőtlenítő-szerek használata a hagyományos szappanos kézmosás mellett. Nem mindegy azonban, hogy mivel és hogyan végezzük a vírusok elleni fertőtlenítést. A Kézmosás világnapján a Brado fertőtlenítőszereket 40 éve gyártó, a járvány alatt a kórházakat és iskolákat is ellátó szegedi Florin összeállított tíz szabályt, amit érdemes betartanunk a kézfertőtlenítésnél.  

  1. Fotó: pixabay.comVásárláskor először ellenőrizzük, hogy a fertőtlenítőszer alkalmas-e a vírusok elpusztítására, mert nem mindegyik fertőtlenítőszer ilyen. A bőr-és felületfertőtlenítőkön kötelező feltüntetni, hogy milyen kórokozók ellen hatásosak. A vírusok elleni védekezéshez csak olyan terméket vegyünk, amelyiken szerepel a vírusölő (virucid) hatás. Természetesen az is jó, ha a szernek ezen felül baktériumölő (baktericid), gombaölő (fungicid, yeasticid) hatása is van.
  2. Az alkoholtartalmú kéz- és felületfertőtlenítők közül a 70-80 százalékban etanolt (etil-alkoholt) és/vagy izopropilt tartalmazó szerek a leghatásosabbak. Az összetevők arányát ellenőrizni tudjuk a termék címkéjén.
  3. A fertőtlenítő hatású folyékony szappanoknak más az összetétele, nem vagy kisebb mennyiségben tartalmaznak alkoholt, de ettől még hatásosak. A csomagoláson ezeknél is szerepelnie kell, hogy mi ellen hatásosak, vírusok ellen csak a virucid készítmények jók.
  4. A fertőtlenítőszer használatakor figyeljünk az előírt behatási idő betartására, azaz arra, hogy mennyi időre van szüksége a szernek a vírusok elpusztítására. Ha például egy fertőtlenítő folyékony szappant túl hamar lemosunk, nem tudja kifejteni teljesen a hatását. Az elégséges behatási idő a vírusok ellen lehet akár egy perc is.
  5. A kézfertőtlenítésnél arra is figyeljünk, hogy az egész kézfelületünket alaposan dörzsöljük át, mossuk meg. A „szokásos” gyors kézmosásnál gyakran kimaradnak a kéz egyes részei, holott ezeken ugyanúgy ott lehetnek a kórokozók.
  6. Az alapos kézfertőtlenítéshez egyszerre van szükség a teljes bedörzsölésére, és annak kivárására, hogy a szer kifejthesse hatását. A kórokozók jelentős része a kezünkön marad, ha bármelyiket rosszul csináljuk.
  7. A vírusok elleni védekezésben fontos, hogy a kezünket és a gyakran használt felületeket rendszeresen fertőtlenítsük. A bőr- és felületfertőtlenítésre a megfelelő szert használjuk, hogy a leghatékonyabban fejthesse ki a hatását. A szerek összetétele a legmegfelelőbb hatás érdekében eltérő, ezért a fertőtlenítőt mindig arra és úgy használjuk, amire és ahogy a csomagolásán szereplő leírásban ajánlják.
  8. Otthon, az irodában és a munkahelyen tegyük lehetővé a könnyű és gyors kézfertőtlenítést. Érdemes a táskánkban is magunkkal vinni kis kiszerelésű gélt, törlőkendőt vagy sprayt, hiszen nem mindenhol találunk fertőtlenítési lehetőséget, ahol egyébként az indokolt lenne.
  9. A fertőtlenítőszereket olyan helyre tegyük, hogy kisgyermek ne tudjon hozzáférni. Mindig tartsuk be a csomagolásukon szereplő óvintézkedéseket, tárolási, környezetvédelmi és hulladékkezelési szabályokat.
  10. A kézfertőtlenítő szerek fontosak a vírusok terjedése ellen, de rendszeres használatuk igénybe veszi, kiszárítja a kezünket, ezért érdemes naponta bekennünk kézápoló géllel vagy krémmel. Segítségükkel megőrizhetjük bőrünk egészségét, természetesen védekezőképességét a fertőtlenítőszerek gyakori használata esetén is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.