Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Több a kórokozó az okoskészülékeken, mint a vécéülőkén

Érdekességek2019. július 28.

Több a súlyos fertőzést okozó baktérium az okostelefonokon, a táblagépeken és a számítógépek billentyűzetén, mint az irodai vécék ülőkéjén – derült ki egy brit fogyasztóvédelmi kutatásból.

Fotó: 123rf.comA Which? című független brit fogyasztóvédelmi magazin mikrobiológiai kutatása során 30 érintőképernyős telefonról, 30 tabletről és 30 számítógép-billentyűzetről vettek mintát. Volt olyan iPad, melynek mintájában 600 staphylococcus aureus baktériumot találtak, ez a mikroba az ételmérgezések leggyakoribb okozója.

Ugyanezzel a módszerrel az irodai vécéülőkéről vett mintán csak 20, okostelefonról 140, a legkoszosabb billentyűzetről 480 darabot lehetett megszámolni – idézi a The Daily Telegraph online kiadása a tanulmányt.

Hogy lehet ennyi kórokozó az eszközeinken?

A Which? szerint a szennyezés a mai kapkodó életmód, a gépek előtt ülve, maszatos ujjakkal elfogyasztott falatok és a gyors mosdószünetek számlájára írható. “Hozzájárul a problémához, hogy sokat viszik magukkal az elmaradhatatlan készüléküket a vécére is. A műanyag eszköz felületén talált 600 mikroba hihetetlenül sok. Azt jelenti, hogy egyesek igen ritkán mossák meg a kezüket” – mondta James Francis mikrobiológus, a kutatás vezetője.

Ha az élelmiszeriparban egy étellel foglalkozó dolgozó kezéről a mintavételnél ilyen mennyiségű kórokozót találnak, akkor annak el kell hagynia a munkahelyet és meg kell tanulnia az alapvető higiéniai szabályokat – olvasható a tanulmányban.

A vécéülőke tisztább, mint a telefonjaink?

Az enterobaktériumokból 15 ezret találtak egyetlen táblagépen, négy okostelefonon és öt billentyűzeten. Ugyanekkor a tipikus vécéülőkén és a vécéöblítő fogantyúján kevesebb mint tízet. Szerencsére egyetlen kóli- és szalmonella-baktérium sem volt egyik mintában sem.


A vécén ülve is nyomkodjuk a kütyüket

Az Ofcom brit független médiaszabályozó portál egy nyári kutatása kiderítette, az okostelefon- és tablettulajdonosok annyira ragaszkodnak a készülékeikhez, hogy 11 százalékuk videótartalmakat tekint meg rajtuk a mosdóban. A 18-24 év közötti korosztály 20 százaléka viselkedik így.

Így tisztíthatjuk meg az okostelefonjainkat  a tablettekkel együtt

A Which? szerint a készülékeket antibakteriális törlőkendővel szükséges tisztán tartani, a billentyűzeteket pedig meg kell fordítani, hogy kiessenek a régi ételmaradékok és a por.

A vécéülőke tisztább, mint a telefonjaink?

Az enterobaktériumokból 15 ezret találtak egyetlen táblagépen, négy okostelefonon és öt billentyűzeten. Ugyanekkor a tipikus vécéülőkén és a vécéöblítő fogantyúján kevesebb mint tízet. Szerencsére egyetlen kóli- és szalmonella-baktérium sem volt egyik mintában sem.

A vécén ülve is nyomkodjuk a kütyüket

Az Ofcom brit független médiaszabályozó portál egy nyári kutatása kiderítette, az okostelefon- és tablettulajdonosok annyira ragaszkodnak a készülékeikhez, hogy 11 százalékuk videótartalmakat tekint meg rajtuk a mosdóban. A 18-24 év közötti korosztály 20 százaléka viselkedik így.

Így tisztíthatjuk meg az okostelefonjainkat  a tablettekkel együtt

A Which? szerint a készülékeket antibakteriális törlőkendővel szükséges tisztán tartani, a billentyűzeteket pedig meg kell fordítani, hogy kiessenek a régi ételmaradékok és a por.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.