Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Több elhízott szorul kórházi ellátásra a Covid-19 miatt

Érdekességek2020. augusztus 27.

A fotó illusztráció: gettyimages.com

Az elhízottak körében nagyobb a kockázata annak, hogy az új koronavírus okozta Covid-19-betegség miatt kórházi ellátásra szorulnak – derítették ki a University College of London kutatói.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a kutatók az Egyesült Királyság Biobankjából 330 ezer ember adatait használták fel, amelyeket 2006 és 2010 között rögzítettek.

Ezek az adatok tartalmazzák az emberek testtömegindexét (BMI), a derék-csípőkörfogat arányát, korukat, etnikumukat, alkoholfogyasztásukat, a dohányzást és fizikai aktivitásukat. Információk álltak rendelkezésre a szív- és érrendszeri betegségeikről, a cukorbetegségről, a magasvérnyomásról, a koleszterinszintről és egészségi állapotukkal kapcsolatos más jellemzőkről.

A kutatók ezeket az adatokat összevetették az angliai közegészségügyi hatóság (PHE) adataival a Covid-19-betegséggel kórházba kerültekről 2020. március 16. és április 20 között. Ebben az időszakban a brit tesztelések a koronavírus-fertőzés tüneteivel kórházban lévőkre összpontosultak, ezért a tanulmány a súlyos Covid-19-betegeket öleli fel.

A kutatók kimutatták, hogy Biobank lakossági mintájából 640 ember (0,2 százalék) került kórházba koronavírusfertőzéssel, és felfedeztek egy összefüggést a kórházi kezelés szükségessége és a megnövekedett testömegindex  (BMI) között. 25-30-as BMI esetén az illetőt túlsúlyosnak tekintik, 30 BMI fölött elhízottnak.

A szakemberek azt találták, hogy a 25 fölötti testtömeg indexű emberek esetében 40 százalékkal nagyobb a kórházi kezelés kockázata, figyelembe véve az illető nemét és korát, utóbbi két független kockázati tényezője a Covid-19-betegségnek.


A 30 fölötti BMI, az elhízottak esetében a kockázat 70 százalékkal volt nagyobb. A súlyosan elhízottak – 35 fölötti BMI – esetében több mint megkétszereződött a kórházi kezelés kockázata.

“A statisztikai modellekben kimutattuk, hogy lineáris növekedés van a kórházi kezelés kockázatában a növekvő testtömegindexszel összefüggésben. Ez nyilvánvaló volt a túlsúlyosaktól – még ha enyhén is – kezdve egészen a súlyosan elhízottakig, összevetve a normális testsúlyúakkal. Hasonlót találtunk a derék-csípőkörfogat arányát illetően is” – idézte a UCL közleménye Mark Hamer professzort, a tanulmány vezető szerzőjét.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Csípések

2026. szeptember 10.

A szúnyog, a bolha, a kullancs nemcsak minket, hanem házi kedvenceinket is megtámadja, sõt megbetegíti. Ha nem vigyázunk, ez ránk nézve is veszélyes lehet.

- Hány petét képes naponta egyetlen nõstény bolha lerakni?
- Egyetlen nõstény bolha akár napi 50 petét is képes lerakni és ezt heteken keresztül megszakítás nélkül folytatni.

- Igaz-e, hogy a bolhák bélférgeket is terjesztenek?
- Igen. Az elkapott, szétrágott és lenyelt bolhák a kutyák szervezetébe juttatják az uborkamagképû galandféreg fejlõdési alakjait, amelyekbõl a kedvenc állat beleiben kifejlett bélférgek alakulnak ki. A bolhás eb gyakorlatilag bélférges kutyának is számít!

- Az elõbbi férgek emberre is veszélyesek?
- Igen. Az uborkamagképû galandféreg nem megfelelõ higiéniás viszonyok mellett átjuthat a kutyákból az emberekbe és õket is károsíthatja.

Testápolás

2026. szeptember 10.

A legtöbbször rajtunk múlik, hogy milyen a bõrünk. Különösen nyáron kell vigyáznunk, amikor könnyen szárazzá válhat annak ellenére, hogy a verejtékezéssel együtt finom olajsavak is "zsírozzák".
Az esztelen napozás és a túl gyakori fürdés szárazzá, rugalmatlanná, végsõ soron sérülékennyé teheti a bõrt. A vízmegtartó anyagok és a védõ zsírköpeny hiánya miatt dehidratálttá válhat. A száraz, vízhiányos bõr nemcsak feszül, viszket, hanem hajlamosabbá válik a bakteriális és a vírusos fertõzésekre, valamint a ráncosodásra is. Ésszerû napozási szokásokkal, szükséges fényvédelemmel és alkalmas bõrápoló készítmények rendszeres használatával természetesen ezek a bõrproblémák is megelõzhetõk. 

A nyári hõségben gyakran megizzad az ember. A megfelelõ közérzet eléréséhez ilyenkor a gyakoribb fürdés, tusolás is hozzátartozik. A naponkénti meleg vizes kádfürdõ azonban egyáltalán nem tesz jót a bõrnek. A kereskedelemben kapható tusfürdõk és a szappanok többsége agresszív mosóanyagokat (ún. tenzideket) tartalmaz (ilyen például a lauriszulfát). Gyakoribb használatuk következtében könnyen kiszáradhat a nap sugaraitól az amúgy is megviselt bõr.

A csokoládé - Melyiket válasszuk?

2026. szeptember 09.

Vannak, akik az étcsokoládét szeretik, mások a tej- vagy a fehércsokira esküsznek. A csokoládéfajtáknak nemcsak az ízük, hanem a tápértékük is különbözõ. De mindenképp jobban érezzük magunkat pár kocka elmajszolása után... Bár sokan attól félnek, hogy elhíznak tõle. Nem árt tehát többet megtudni róla.
Szinte mindenki kedveli... Egy francia felmérés szerint például a lakosság mintegy 40%-a naponta legalább egyszer fogyaszt csokoládét, és a személyenként, évente fogyasztott mennyiséget 7 kg-ra becsülik az országban. De valószínûleg másutt is hasonló eredményre jutnának a kutatók... Honnan ered hát ez a rajongás? Nyolcszáz molekula kombinációjából, melynek nem tudunk ellenállni!

Az összetevõk közül a magnézium növeli a szervezetben a dopamin termelõdését, amely részt vesz a kellemes ízérzet kialakulásában; a benne lévõ koffein és a teobromin (a kakaóban található fehér, keserû ízû vegyület) stimulálja az idegrendszert. Ami a többi aromás vegyületet illeti, azok antidepresszáns hatásúak - de másfél kg csokoládét kellene ahhoz elfogyasztani egyszerre, hogy érezzük mindezek együttes hatását!