Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Több elhízott szorul kórházi ellátásra a Covid-19 miatt

Érdekességek2020. augusztus 27.

A fotó illusztráció: gettyimages.com

Az elhízottak körében nagyobb a kockázata annak, hogy az új koronavírus okozta Covid-19-betegség miatt kórházi ellátásra szorulnak – derítették ki a University College of London kutatói.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban a kutatók az Egyesült Királyság Biobankjából 330 ezer ember adatait használták fel, amelyeket 2006 és 2010 között rögzítettek.

Ezek az adatok tartalmazzák az emberek testtömegindexét (BMI), a derék-csípőkörfogat arányát, korukat, etnikumukat, alkoholfogyasztásukat, a dohányzást és fizikai aktivitásukat. Információk álltak rendelkezésre a szív- és érrendszeri betegségeikről, a cukorbetegségről, a magasvérnyomásról, a koleszterinszintről és egészségi állapotukkal kapcsolatos más jellemzőkről.

A kutatók ezeket az adatokat összevetették az angliai közegészségügyi hatóság (PHE) adataival a Covid-19-betegséggel kórházba kerültekről 2020. március 16. és április 20 között. Ebben az időszakban a brit tesztelések a koronavírus-fertőzés tüneteivel kórházban lévőkre összpontosultak, ezért a tanulmány a súlyos Covid-19-betegeket öleli fel.

A kutatók kimutatták, hogy Biobank lakossági mintájából 640 ember (0,2 százalék) került kórházba koronavírusfertőzéssel, és felfedeztek egy összefüggést a kórházi kezelés szükségessége és a megnövekedett testömegindex  (BMI) között. 25-30-as BMI esetén az illetőt túlsúlyosnak tekintik, 30 BMI fölött elhízottnak.

A szakemberek azt találták, hogy a 25 fölötti testtömeg indexű emberek esetében 40 százalékkal nagyobb a kórházi kezelés kockázata, figyelembe véve az illető nemét és korát, utóbbi két független kockázati tényezője a Covid-19-betegségnek.


A 30 fölötti BMI, az elhízottak esetében a kockázat 70 százalékkal volt nagyobb. A súlyosan elhízottak – 35 fölötti BMI – esetében több mint megkétszereződött a kórházi kezelés kockázata.

“A statisztikai modellekben kimutattuk, hogy lineáris növekedés van a kórházi kezelés kockázatában a növekvő testtömegindexszel összefüggésben. Ez nyilvánvaló volt a túlsúlyosaktól – még ha enyhén is – kezdve egészen a súlyosan elhízottakig, összevetve a normális testsúlyúakkal. Hasonlót találtunk a derék-csípőkörfogat arányát illetően is” – idézte a UCL közleménye Mark Hamer professzort, a tanulmány vezető szerzőjét.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit érdemes tenni a szájüreg és a fogak egészsége érdekében?

2025. november 01.

1., Hidratálás

A hidratálás elősegíti a nyáltermelést, ami kulcsfontosságú a fogszuvasodás és az ínybetegségek megelőzésében. A megfelelő hidratáltság csökkenti a szájszárazságot és elősegíti a szájflóra egyensúlyát.

2., Rendszeres fizikai aktivitás

A testmozgás nemcsak a szívnek és az izmoknak tesz jót, hanem a szájüreg egészségét is támogatja. A rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatással van a szájüregi egészségre, beleértve az egészségesebb ínyt és fogakat, valamint csökkenti a szájüregi gyulladásokat. A BioMed Central 2024-es felmérése szerint a mérsékelt fizikai aktivitás csökkentheti a fogvesztés kockázatát, míg a túlzott aktivitás növelheti azt.

3., Alkoholos italok mellőzése

Az RDH magazine 2024-es narratív áttekintése szerint az alkoholos italok csökkenthetik a nyáltermelést, ami szájszárazsághoz vezethet. A szájszárazság növeli a fogszuvasodás és az ínybetegségek kockázatát. A kutatás a megfelelő hidratálás fontosságát is hangsúlyozza az alkohol fogyasztása mellett.

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.