Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Több üvegházhatású gázkibocsátást okoz a férfiak étrendje, mint a nőké

Érdekességek2022. június 21.

Fotó: 123rf.com

Negyven százalékkal több klímakárosító gáz kibocsátását okozza a férfiak húsban gazdag étrendje, mint a nőké egy brit kutatás szerint.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy az élelmezéssel kapcsolatos kibocsátás negyede olyan élvezeti ételekből származik, mint a kávé, az alkohol és az édességek.

Egy másik kutatás a nyugati országokban azt találta, hogy a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja azt a vélekedést, amely szerint a növényi étrend a “kiváltságos középosztály privilégiuma” – írta a The Guardian.

Az élelemtermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékát okozza, és korábbi kutatások kimutatták, hogy a gazdag országokban látványosan csökkenteni kell a húsfogyasztást a klímaváltozás mérsékléséért. A globális felmelegedésben nagy szerepet játszik az állattartással kapcsolatos metánkibocsátás és az erdőirtás. Ezek a tanulmányok azonban az élelmiszerek átfogó kategóriáinak átlagkibocsátását vizsgálták.

A Plos One tudományos lapban megjelent új tanulmány több mint 3200 ételféleséghez kapcsolódó emissziót vizsgált meg, valamint tanulmányozta 212 brit ember étrendjét, akik három teljes napon át feljegyezték mindazt, amit ettek-ittak.

A kutatók megállapították, hogy az átlagos étrendhez köthető kibocsátás majdnem felét állati eredetű élelmiszerek okozzák: 31 százalék származik húsból és 14 százalék tejtermékekből. Az ital a kibocsátás 15, a torták, kekszek, cukorkák a 8 százalékát okozták.

Kiderült az eredményekből, hogy a nem vegetáriánus étrendek 59 százalékkal több kibocsátásért felelnek, mint a növényi alapúak. A férfiak étrendje 41 százalékkal vezet több kibocsátáshoz, ami jórészt a nagyobb húsfogyasztás és a több alkohol számlájára írható.

A The Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent kutatás a különböző étrendek árát elemezte. Hét fenntartható étrend árát hasonlította a tipikus étrendéhez 150 országban, a Világbank élelmiszerárait használva.

Azt találták, hogy a magas jövedelmű országokban a vegán étrendek a leginkább megfizethetők, az átlagos étrendhez képest 21-34 százalékkal csökkentik a táplálkozás költségeit attól függően, hogy milyen ételeket választ az ember. A második legolcsóbb a vegetáriánus étrend lett, amely 27-31 százalékkal olcsóbb az átlagosnál.


Az úgynevezett flexitáriánus, vagyis kevés húst és tejterméket tartalmazó étrend 14, a halalapú étrend két százalékkal csökkentette az élelmezés költségeit. A kutatás a teljes értékű élelmiszerekre koncentrált, nem számította bele az erősen feldolgozott húsjellegű árut, de az éttermi vagy a házhoz szállítós étkezés pluszköltségeit sem.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A gyógytorna ma már trendi és a tudatosságról tanúskodik

2026. április 22.

„Szakemberként azt látom, hogy ma már menő gyógytornára járni. A fiatalok nem úgy tekintenek rá, mint régen a gyógytesire, ahol a gyermek sokszor elkülönítve érezhette magát a többiektől, és azt élhette meg, hogy esetleg kimarad valamiből. A gyógytorna szerencsére ma már kevésbé stigma, inkább az önmagunkkal való törődés egyik formája. A jó testtudat önbizalmat ad, a mozgás csökkenti a stresszt és oldja a teljesítményszorongást. Egyre több fiatal számára válik fontossá az egészség és a különböző prevenciós technikák elsajátítása” – tapasztalja Ziglerné Szőke Rita, a gyogytornaszom.hu vezető gyógytornásza.


„Mindig hangsúlyozom a fiataloknak, hogy sportolók is járnak hozzám, és a gyógytornának köszönhetően fokozódik a teljesítményük. Szoktam ajánlani közösségi média oldalakat is, amelyeket bekövethetnek, és ha találnak egy számukra izgi feladatot, akkor azt mindig átbeszéljük” – meséli a szakember.

Helyes táplálkozással az allergia ellen

2026. április 21.

Ha beköszönt a tavasz, a természet éledezik - de vele együtt sajnos az allergia is... Sokan ismerik a kellemetlen tüneteket, az eldugult orrot, a vörös és könnyező szemeket, a sípoló lélegzést és társaikat.

Így nem kevesen vannak, akik sorscsapásként, sőt valóságos kálváriaként élik meg ezt a civilizációs betegséget. Hogy ez ne így legyen, most igyekszünk néhány adalékkal bővíteni az allergiával, annak megelőzésével kapcsolatos ismereteinket.

Az allergia tulajdonképpen nem más, mint a szervezet válasza arra, hogy felfedez egy számára idegen, "nem kedvelt" anyagot, mely támadást intéz ellene. Az úgynevezett allergiás reakció akkor lép fel, amikor az immunrendszer túlreagálja a dolgot, és antitesteket termel azért, hogy harcoljanak a "behatolóval" szemben. Az allergiákat három nagy csoportra oszthatjuk: bőr-, élelmiszer- és légzési típusúakra. A leggyakrabban a harmadik csoportba tartozó megbetegedés sújtja az embereket, és egyúttal sajnos ez az, amelyik a leginkább rontja az érintett személyek életminőségét, és rendkívül kellemetlen módon dúlja fel mindennapjaikat.

A kollagént nem, de az építőelemeit lehet pótolni!

2026. április 21.

Egészséges táplálkozás mellett a Semmelweis Egyetem belgyógyász professzora szerint nincs szükség a kollagén külső pótlására, mert a szervezet a bevitt fehérjékből C-vitamin, réz és cink együttes jelenléte mellett elkészíti és fedezi a saját kollagénszükségletét. A mesterségesen előállított kollagénkészítmények fogyasztásakor fontos tudni, hogy e nyomelemek és vitamin fogyasztása nélkül még az alkotóelemek sem szívódnak fel.


A kollagén a szervezetben legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje, ami mintegy „ragasztóként” működik. Elsődleges funkciója a bőr feszességének és rugalmasságának biztosítása, emellett nagyon fontos alkotóeleme a porcoknak, ízületeknek, kiemelt szerepe van a csontok, inak, szalagok és a bélfal épsége szempontjából, illetve befolyásolja a haj és a köröm erősségét is – sorolja dr. Lakatos Péter egyetemi tanár. A Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettes arra is kitér, hogy 30 éves kortól a kollagén termelés lassan – nők esetében a menopauza után pedig hirtelen – elkezd csökkenni. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy esetleg érdemes-e pótolni?