Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Több üvegházhatású gázkibocsátást okoz a férfiak étrendje, mint a nőké

Érdekességek2022. június 21.

Fotó: 123rf.com

Negyven százalékkal több klímakárosító gáz kibocsátását okozza a férfiak húsban gazdag étrendje, mint a nőké egy brit kutatás szerint.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy az élelmezéssel kapcsolatos kibocsátás negyede olyan élvezeti ételekből származik, mint a kávé, az alkohol és az édességek.

Egy másik kutatás a nyugati országokban azt találta, hogy a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja azt a vélekedést, amely szerint a növényi étrend a “kiváltságos középosztály privilégiuma” – írta a The Guardian.

Az élelemtermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékát okozza, és korábbi kutatások kimutatták, hogy a gazdag országokban látványosan csökkenteni kell a húsfogyasztást a klímaváltozás mérsékléséért. A globális felmelegedésben nagy szerepet játszik az állattartással kapcsolatos metánkibocsátás és az erdőirtás. Ezek a tanulmányok azonban az élelmiszerek átfogó kategóriáinak átlagkibocsátását vizsgálták.

A Plos One tudományos lapban megjelent új tanulmány több mint 3200 ételféleséghez kapcsolódó emissziót vizsgált meg, valamint tanulmányozta 212 brit ember étrendjét, akik három teljes napon át feljegyezték mindazt, amit ettek-ittak.

A kutatók megállapították, hogy az átlagos étrendhez köthető kibocsátás majdnem felét állati eredetű élelmiszerek okozzák: 31 százalék származik húsból és 14 százalék tejtermékekből. Az ital a kibocsátás 15, a torták, kekszek, cukorkák a 8 százalékát okozták.

Kiderült az eredményekből, hogy a nem vegetáriánus étrendek 59 százalékkal több kibocsátásért felelnek, mint a növényi alapúak. A férfiak étrendje 41 százalékkal vezet több kibocsátáshoz, ami jórészt a nagyobb húsfogyasztás és a több alkohol számlájára írható.

A The Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent kutatás a különböző étrendek árát elemezte. Hét fenntartható étrend árát hasonlította a tipikus étrendéhez 150 országban, a Világbank élelmiszerárait használva.

Azt találták, hogy a magas jövedelmű országokban a vegán étrendek a leginkább megfizethetők, az átlagos étrendhez képest 21-34 százalékkal csökkentik a táplálkozás költségeit attól függően, hogy milyen ételeket választ az ember. A második legolcsóbb a vegetáriánus étrend lett, amely 27-31 százalékkal olcsóbb az átlagosnál.


Az úgynevezett flexitáriánus, vagyis kevés húst és tejterméket tartalmazó étrend 14, a halalapú étrend két százalékkal csökkentette az élelmezés költségeit. A kutatás a teljes értékű élelmiszerekre koncentrált, nem számította bele az erősen feldolgozott húsjellegű árut, de az éttermi vagy a házhoz szállítós étkezés pluszköltségeit sem.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az akaraterõ a legjobb ellenszer

2026. március 25.

A káros, rossz szokások megváltoztatása a pszichológia egyik jelentõs ága lett, és ezen belül is igen sokat foglalkoznak a kudarc kérdésével. A legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy miért vallunk csõdöt – jóllehet szent elhatározást tettünk, hogy változtatunk magatartásunkon –, és miért vagyunk hajlamosak a visszaesésre akár hosszú évek után is?

Az élethez szükséges ismereteket, készségeket, szokásokat többnyire tanulással sajátítjuk el. Ahhoz, hogy valóban végbemenjen ez a tanulás, érdekeltnek kell lennünk a folyamatban. Csakhogy lelki problémáink nem kis része éppen abból származik, hogy hiába tudjuk, mit kellene tennünk, mi lenne a helyes, a dolog mégsem megy. Nem tanuljuk meg azt, amit pedig látszólag meg szeretnénk tanulni. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy nincs akaraterõnk.

A kutatók szerint öt típusa van azoknak az akadályoknak, amiken rendre megbuknak szokásaink megváltoztatására szóló elhatározásaink.

Az isteni tavaszi retek

2026. március 25.



Olcsón beszerezhető, a szervezet lemerült télvégi vitaminraktárát feltöltő, a zsíros ételek emésztését segítő gyógyhatású zöldségféle.

Sokféle, színben, ízben és formában eltérő változata ismert, de valamilyen retek szinte mindig kapható. Átható szagát, csípősségét és egyben gyógyhatását is mustárolaj-glikozidok és kéntartalmú illóolajok adják.

A retek fogyasztható nyersen szeletelve, reszelve, vagy lé formájában. Főve, sütve elveszti csípősségét, ropogósságát, íze pedig, lágyabbá és szaftossá válik. Jól harmonizál a húsokkal, a szalonnával, a hagymafélékkel és a sajtokkal. 

8 hónapos babák már kaphatják


A piros hónapos retek márciusban már a szabadföldben is terem, így az első tavaszi vitaminforrások közé sorolható. Többnyire nyersen fogyasztjuk. Édeskés ízű, nem csípős változatát lereszelve, 8 hónapos kortól a kisbabák is kaphatják.
A jégcsapretek hosszúkás fehér színű és enyhén csípős.

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.