Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Több üvegházhatású gázkibocsátást okoz a férfiak étrendje, mint a nőké

Érdekességek2022. június 21.

Fotó: 123rf.com

Negyven százalékkal több klímakárosító gáz kibocsátását okozza a férfiak húsban gazdag étrendje, mint a nőké egy brit kutatás szerint.

A tanulmány azt is kimutatta, hogy az élelmezéssel kapcsolatos kibocsátás negyede olyan élvezeti ételekből származik, mint a kávé, az alkohol és az édességek.

Egy másik kutatás a nyugati országokban azt találta, hogy a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja azt a vélekedést, amely szerint a növényi étrend a “kiváltságos középosztály privilégiuma” – írta a The Guardian.

Az élelemtermelés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékát okozza, és korábbi kutatások kimutatták, hogy a gazdag országokban látványosan csökkenteni kell a húsfogyasztást a klímaváltozás mérsékléséért. A globális felmelegedésben nagy szerepet játszik az állattartással kapcsolatos metánkibocsátás és az erdőirtás. Ezek a tanulmányok azonban az élelmiszerek átfogó kategóriáinak átlagkibocsátását vizsgálták.

A Plos One tudományos lapban megjelent új tanulmány több mint 3200 ételféleséghez kapcsolódó emissziót vizsgált meg, valamint tanulmányozta 212 brit ember étrendjét, akik három teljes napon át feljegyezték mindazt, amit ettek-ittak.

A kutatók megállapították, hogy az átlagos étrendhez köthető kibocsátás majdnem felét állati eredetű élelmiszerek okozzák: 31 százalék származik húsból és 14 százalék tejtermékekből. Az ital a kibocsátás 15, a torták, kekszek, cukorkák a 8 százalékát okozták.

Kiderült az eredményekből, hogy a nem vegetáriánus étrendek 59 százalékkal több kibocsátásért felelnek, mint a növényi alapúak. A férfiak étrendje 41 százalékkal vezet több kibocsátáshoz, ami jórészt a nagyobb húsfogyasztás és a több alkohol számlájára írható.

A The Lancet Planetary Health című tudományos lapban megjelent kutatás a különböző étrendek árát elemezte. Hét fenntartható étrend árát hasonlította a tipikus étrendéhez 150 országban, a Világbank élelmiszerárait használva.

Azt találták, hogy a magas jövedelmű országokban a vegán étrendek a leginkább megfizethetők, az átlagos étrendhez képest 21-34 százalékkal csökkentik a táplálkozás költségeit attól függően, hogy milyen ételeket választ az ember. A második legolcsóbb a vegetáriánus étrend lett, amely 27-31 százalékkal olcsóbb az átlagosnál.


Az úgynevezett flexitáriánus, vagyis kevés húst és tejterméket tartalmazó étrend 14, a halalapú étrend két százalékkal csökkentette az élelmezés költségeit. A kutatás a teljes értékű élelmiszerekre koncentrált, nem számította bele az erősen feldolgozott húsjellegű árut, de az éttermi vagy a házhoz szállítós étkezés pluszköltségeit sem.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Negatív gondolatok

2025. december 07.

Milyen hatásai vannak és mit tehetünk ellenük?

Érdekes, hogy ami napok, hetek óta ekkora hatással volt ránk, aminek ekkora ereje volt felettünk, hirtelen hatását veszti. Miért?

Gyakori élményem a szeretteimmel beszélgetve a következő. Megosztunk a másikkal egy negatív gondolatot, ami rossz hatással volt már ránk egy ideje. Mondjuk, nyomasztott, megijesztett vagy szorongással, aggodalommal töltött el minket. Még a másik fél nem is reagált erre semmit, ám mi, amint kimondtuk ezt hangosan, máris másképp látjuk a gondolatot. Lehet, hogy ennek hangot is adunk. Néha még fel is nevetünk, „hogy gondolhattunk ekkora badarságot?” Ezzel a nevetéssel pedig távozik belőlünk az a feszültség is, amit eddig ez a gondolat okozott.

Mintha azzal, hogy kimondjuk, hatástalanítanánk a negatív (és irreális) gondolatainkat. Hirtelen képesek vagyunk meghallani, meglátni egy külső szemszögből ezt a gondolatot, és lehet, már átlátjuk, hogy nem is teljesen valószerű. De egészen annak hittük és láttuk, amíg csak a mi fejünkben volt ez a gondolat. Mintha a kimondás által könnyebben tudnánk a gondolatainkat a valósághoz mérni.

Néha lehet, hogy mi magunk még a kimondás után is épp annyira hihetőnek tartjuk azt a negatív gondolatot, ám a másik fél, a hallgató nem. Ezt kérdéseivel, visszajelzéseivel jelzi is – szándékosan vagy szándék nélkül –, hogy nem tartja valószínűnek, miszerint pl. egy félelmet keltő gondolatunk be fog igazolódni.

Ettől elgondolkodunk. Vajon lehet, hogy nem kéne hinni ennek a negatív gondolatnak? Lehet, hogy az nem a valóságot tükrözi?

Miért fontos a szemorvosi vizsgálat?

2025. december 07.

Elég-e a szemüveg a jó látáshoz? Miért kellene tünetmentesen is szemészeti vizsgálaton részt vennünk, ha a családban volt már zöldhályog? Mit jelent e tekintetben az egészségtudatosság? Professzor Dr. Holló Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szemészeti Központ glaukóma specialistája a szem egészségéről, a leggyakoribb szembetegségekről, a korai felismerés és kezelés jelentőségéről beszélt.

Az egészséges, „jó” látás messze nem csak a szemüveggel korrigált látásélességet jelent, ugyanis a szem egy szerv, aminek szervi betegségei lehetnek. Ezért csupán optikai megközelítéssel a betegségek egyáltalán nem menedzselhetők. Amennyiben valaki szemészeti betegség eredetű, még viszonylag enyhe problémáit szemüvegek felíratásával próbálja orvosolni, ahelyett, hogy szemészorvosi vizsgálattal kezdené az ellátást, akkor kifuthat az időből és akár végleges károsodást szenvedhet. Tehát első az orvosi vizsgálat és csak utána következhet az optika.

4 jótanács a mikulásvirág gondozásához

2025. december 06.

A legfontosabb tennivalók, hogy növényünk ugyanolyan dús és zöld maradjon, mint ahogy az üzletben megvásároltuk.  

Vaskos, zöld lombozat, erős, színes fellevelek, bimbós virágok és finoman elágazó gyökerek: megfelelő körülmények között tartva ilyen a mikulásvirág. Ragyogó szépségét az ünnepek utáni időszakra is megőrizhetjük, egészen Újévig. A lankadó, sárguló vagy lehulló levelek annak a jelei, hogy valami nincs rendben a növény ápolása körül - olykor már a vásárlás előtt -, ám a tünetekből minden esetben kiolvashatjuk, hogy mi állhat azok hátterében.

1. Sárguló és lehulló levelek: hideg vagy pangóvíz

Ha a mikulásvirág zöld lombja sárgára színeződik mielőtt lehullik, biztos jele annak, hogy a növény gyökérrendszere károsodott. Ennek a pangóvíz vagy a hideg a leggyakoribb oka. Ez a kedvelt, télen virágzó dísznövény nem tűri a 15 oC alatti hőmérséklet és ugyanígy a pangóvizet sem. Éppen ezért jól csomagoljuk be a növényt, amikor hazavisszük a virágüzletből, és a lehető leghamarabb érjünk vele haza. Otthon helyezzük 15 és 22 fok közötti hőmérsékletű helyiségbe, és minden második nap gondosan öntözzük meg kézmeleg vízzel.

Vigyázat! A cserépalátétben vagy a kaspó aljában soha ne álljon víz, mert a mikulásvirág azt nem szereti.

2. Előzmények nélkül lehulló levelek: kiszáradás, túlzott napfény vagy fűtés

Ha a mikulásvirág már zölden elhullatja alsó leveleit arra utalhat, hogy a növény kiszáradt, vagy erős napfénynek, esetleg a fűtőtest melegének, illetve száraz levegőnek lett kitéve. A mikulásvirág számára ezért olyan helyet válasszunk, ahol elkerülhetők ezek a hatások. Bár a növény nem szereti az erős közvetlen napsugárzást, a helyiség legyen világos.

Bármi is álljon a háttérben, ha a levelek hullani kezdenek, már túl késő ahhoz, hogy a folyamatot visszafordítsuk. Az elveszített levelek helyére ugyanis nem nőnek újak. Ha a növény felkopaszodott, nincs más hátra, mint beszerezni egy új mikulásvirágot.