Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Többféle hennafestékben a penészgomba

Érdekességek2020. szeptember 17.

Fotó: gettyimages.com

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt fogyasztóvédelmi ellenőrzés során csaknem hatvan szépségápolási cikk esett át laborvizsgálaton, miközben minden egyéb termék megfelelt az előírásoknak, nyolc hennafesték a mikrobiológiai tisztaság szempontjából megbukott, ezek forgalmazását megtiltották – közölte a tárca az MTI-vel.

Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma összesen 59 női kozmetikumot és borotválkozás utáni balzsamot vizsgált. A folyékony rúzsok, szájfények, szemhéjtusok, alapozók és hennafestékek esetében a nehézfémtartalmat és mikrobiológiai tisztaságot ellenőrizték a szakemberek. A jogszabály a fogyasztók egészségének védelme érdekében egyértelműen rögzíti, hogy a szépségápolási termékekben a legkisebb mértékben sem fordulhat elő például arzén, kadmium vagy ólom.

A nehézfémtartalom szempontjából a 49 női kozmetikum mindegyike megfelelt a vonatkozó előírásoknak.

A mikrobiológiai tisztaság vizsgálata során azonban 19-ből 8 henna tartalmú növényi haj- és testfesték megbukott az ellenőrzésen. A színezőporok kozmetikai termékekben meg nem engedett mennyiségben tartalmaztak penészgombát és egyéb mikrobákat, ezeknek csak egy része pusztul el a forró víztől, amellyel a hennát használat előtt össze kell keverni.

A határértéket megaladó mennyiségű mikrobák, gombák bőrproblémákat, sérült bőrfelületen vagy az arra érzékenyeknél gyulladást okozhatnak. A fogyasztóvédelmi hatóság ezért megtiltotta a laborvizsgálaton kifogásolt hennafestékek forgalmazását, és arra kötelezte a gyártókat, hogy a továbbiakban csak az előírásoknak megfelelő termékeket árusítsanak – emelte ki Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár.


A 10 borotválkozás utáni balzsam a mikrobiológiai tisztaság, a termékekben található tartósítószer mennyisége és a címkén található, kapcsolódó tájékoztatás megfelelőssége szempontjából is kifogástalan volt.

A kozmetikai termékek laborvizsgálatának eredménye termékcsoportonkénti bontásban a kormányzati honlap fogyasztóvédelmi oldalán érhető el.

A magyar fogyasztóvédelemben a vásárlók biztonsága az első, ezért az ITM akkreditált laboratóriumai rendszeresen vizsgálják a különböző termékekből elérhető kínálatot. Az ellenőrzések nemcsak a magyar családok védelmét szolgálják, hanem tisztességes piaci magatartásra ösztönzik a vállalkozásokat is – hangsúlyozta közleményében a minisztérium.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.