Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tombol a nyár – Vigyázzon a lábára!

Érdekességek2017. augusztus 14.

A nyár, a papucs és a szandál szezon a szép lábak időszaka. Ilyenkor igyekszünk fokozottan odafigyelni lábunkra. Csinos lábbeli, pedikűr, körömlakk, körömdíszek… Rengeteg figyelmet fordítunk a külsőségekre. De vajon elegendő mindez? Sajnos a nyár, a strandszezon, a nyitott lábbelik, a kosz és a por a cukorbetegek nagy ellenségei. Márpedig Magyarországon jelenleg körülbelül 800 000 regisztrált diabéteszes él és ugyanennyi lehet a fel nem ismert betegek száma. 

Amikor a cukorbetegségnek nincs tünete

„A 2-es típusú diabétesz megjelenésének nincsenek különleges, hirtelen feltűnő jelei. Éveken keresztül fennállhat anélkül, hogy diagnosztizálnák. Előfordulhat az is, hogy csak a súlyos szövődmények alapján veszik észre, több mint egy évtizeddel kialakulása után” – mondja Dr. Szolnoki Nikolett orvosigazgató.

A 2-es típusú diabéteszt időskori cukorbetegségnek is szokták hívni, mert általában 40 éves kor fölött jelenik meg, de sajnos a kór már nem csak az időseket érinti. Egyre több fiatal kénytelen szembenézni a cukorbetegség következményeivel és együtt élni vele. Érdemes tehát évről-évre elvégezni egy-egy laborvizsgálatot, amely segít vércukorszintünk ellenőrzésében, és gyanú esetén újabb vizsgálatokkal megerősíteni, illetve kizárni a betegség jelenlégét.


Milyen a cukorbeteg láb?

A cukorbetegség kapcsán rengeteg szó esik a helyes táplálkozásról, a mozgásról, a gyógyszeres kezelésről, de sajnos jóval kevesebb figyelmet kapnak a lábra leselkedő veszélyek. Márpedig az úgynevezett „cukorbeteg láb” minden nyolcadik beteget érint. 

„A cukorbetegek láb több tényező együttállásaként alakul ki: egyrészt a betegség következtében a bőr szárazzá, fertőzésre hajlamossá válik, másrészt az ízületek gyengülése miatt, a láb eldeformálódik és a talp egyes részein a normálisnál jóval nagyobb nyomás jön létre. Mindezek mellett a cukorbetegség jelentősen felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát, így a beteg erek nem tudják ellátni feladatukat, a rossz vérkeringés következtében pedig a beteg nem érzi az esetleges sérüléseket. Egy begyűrődött zokni, egy új cipő vagy egy tengerparti kagyló egyaránt könnyen felsértheti. Itt pedig egy ördögi kör veszi kezdetét, hiszen a cukorbeteg lábon a sebek nagyon könnyen kialakulnak, viszont sajnos annál nehezebben gyógyulnak” – mondja Dr. Szolnoki Nikolett.

Fokozottan figyeljünk a lábra

A nyár ilyen szempontból fokozottan veszélyes időszak a cukorbetegek számára. „A betegek nagy része tisztában van a rá leselkedő veszélyekkel, mégsem veszi elég komolyan, mert azt hiszi, hogy ez vele nem történhet meg, vagy nem gondolja, hogy egy karcolás valóban komoly problémákat okozhat a későbbiekben” – teszi hozzá Dr. Szolnoki Nikolett.

A cukorbetegeknek pedig kiemelt figyelmet kell fordítaniuk lábhigiéniára, ami nyáron nem kis feladat! „A mezítlábazást, a láb napoztatását, a forró fürdőket célszerű kerülni. Ajánlott a zárt orrú papucs vagy szandál, de mindenképp kényelmes lábbeli viselése, ami sehol nem nyom. A napi lábmosás után célszerű a lábat tüzetesen átvizsgálni, és ha bármi kisebb sérülést felfedezünk, azt megfelelően fertőtleníteni, kezelni. A sérülések gyógyulására fokozottan figyeljünk oda, és ha úgy érezzük, hogy a seb nem gyógyul megfelelően, vagy esetleg nő, azonnal forduljunk orvoshoz” – mondja Dr. Szolnoki Nikolett.

„Sajnos nem megfelelő kezelés esetén a diabéteszesek esetében a legapróbb sérülések is könnyen elfertőződhetnek, és könnyen kialakulhat minden cukorbeteg rémálma, a lábszárfekély.” – mondja Dr. Szolnoki Nikolett.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.