Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tombol a nyár – Vigyázzon a lábára!

Érdekességek2017. augusztus 14.

A nyár, a papucs és a szandál szezon a szép lábak időszaka. Ilyenkor igyekszünk fokozottan odafigyelni lábunkra. Csinos lábbeli, pedikűr, körömlakk, körömdíszek… Rengeteg figyelmet fordítunk a külsőségekre. De vajon elegendő mindez? Sajnos a nyár, a strandszezon, a nyitott lábbelik, a kosz és a por a cukorbetegek nagy ellenségei. Márpedig Magyarországon jelenleg körülbelül 800 000 regisztrált diabéteszes él és ugyanennyi lehet a fel nem ismert betegek száma. 

Amikor a cukorbetegségnek nincs tünete

„A 2-es típusú diabétesz megjelenésének nincsenek különleges, hirtelen feltűnő jelei. Éveken keresztül fennállhat anélkül, hogy diagnosztizálnák. Előfordulhat az is, hogy csak a súlyos szövődmények alapján veszik észre, több mint egy évtizeddel kialakulása után” – mondja Dr. Szolnoki Nikolett orvosigazgató.

A 2-es típusú diabéteszt időskori cukorbetegségnek is szokták hívni, mert általában 40 éves kor fölött jelenik meg, de sajnos a kór már nem csak az időseket érinti. Egyre több fiatal kénytelen szembenézni a cukorbetegség következményeivel és együtt élni vele. Érdemes tehát évről-évre elvégezni egy-egy laborvizsgálatot, amely segít vércukorszintünk ellenőrzésében, és gyanú esetén újabb vizsgálatokkal megerősíteni, illetve kizárni a betegség jelenlégét.


Milyen a cukorbeteg láb?

A cukorbetegség kapcsán rengeteg szó esik a helyes táplálkozásról, a mozgásról, a gyógyszeres kezelésről, de sajnos jóval kevesebb figyelmet kapnak a lábra leselkedő veszélyek. Márpedig az úgynevezett „cukorbeteg láb” minden nyolcadik beteget érint. 

„A cukorbetegek láb több tényező együttállásaként alakul ki: egyrészt a betegség következtében a bőr szárazzá, fertőzésre hajlamossá válik, másrészt az ízületek gyengülése miatt, a láb eldeformálódik és a talp egyes részein a normálisnál jóval nagyobb nyomás jön létre. Mindezek mellett a cukorbetegség jelentősen felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát, így a beteg erek nem tudják ellátni feladatukat, a rossz vérkeringés következtében pedig a beteg nem érzi az esetleges sérüléseket. Egy begyűrődött zokni, egy új cipő vagy egy tengerparti kagyló egyaránt könnyen felsértheti. Itt pedig egy ördögi kör veszi kezdetét, hiszen a cukorbeteg lábon a sebek nagyon könnyen kialakulnak, viszont sajnos annál nehezebben gyógyulnak” – mondja Dr. Szolnoki Nikolett.

Fokozottan figyeljünk a lábra

A nyár ilyen szempontból fokozottan veszélyes időszak a cukorbetegek számára. „A betegek nagy része tisztában van a rá leselkedő veszélyekkel, mégsem veszi elég komolyan, mert azt hiszi, hogy ez vele nem történhet meg, vagy nem gondolja, hogy egy karcolás valóban komoly problémákat okozhat a későbbiekben” – teszi hozzá Dr. Szolnoki Nikolett.

A cukorbetegeknek pedig kiemelt figyelmet kell fordítaniuk lábhigiéniára, ami nyáron nem kis feladat! „A mezítlábazást, a láb napoztatását, a forró fürdőket célszerű kerülni. Ajánlott a zárt orrú papucs vagy szandál, de mindenképp kényelmes lábbeli viselése, ami sehol nem nyom. A napi lábmosás után célszerű a lábat tüzetesen átvizsgálni, és ha bármi kisebb sérülést felfedezünk, azt megfelelően fertőtleníteni, kezelni. A sérülések gyógyulására fokozottan figyeljünk oda, és ha úgy érezzük, hogy a seb nem gyógyul megfelelően, vagy esetleg nő, azonnal forduljunk orvoshoz” – mondja Dr. Szolnoki Nikolett.

„Sajnos nem megfelelő kezelés esetén a diabéteszesek esetében a legapróbb sérülések is könnyen elfertőződhetnek, és könnyen kialakulhat minden cukorbeteg rémálma, a lábszárfekély.” – mondja Dr. Szolnoki Nikolett.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.