Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Top 3 gyerekkori bőr-, haj-, köröm nyavalya

Érdekességek2017. október 08.

Elég borzalmas, amikor gyermekünk hazajön az óvodából, iskolából és felfedezünk rajta valamilyen közösségben terjedő nyavalyát… Például tetűt, körömgombát vagy uszodaszemölcsöt. Ha pár ilyenen túlesik a család, akkor előbb-utóbb felmerül a megelőzés kérdésköre…

1. Tetű

Óvodai, iskolai közösségekben sajnos a tetvek gyorsan terjednek, hiszen a gyerekek pl. játék közben gyakran összedugják a fejüket, és a tetvek könnyen átgyalogolnak egyik gyerkőcről a másikra. Ezt szülőként nem annyira tudjuk megelőzni, viszont arra mindenféleképpen érdemes megtanítani a gyereket, hogy más kabátját, főleg sapkáját véletlenül se vegye fel, illetve ruháit lehetőség szerint ne rakja túl közel másik gyerek ruháihoz. A családban sose használjunk közös fésűt, és az ágyneműt mossuk minél sűrűbben és minél nagyobb hőfokon. Jó, ha tudjuk, a sűrű hajmosással nem megyünk sokra, hiszen a tetűk a frissen mosott hajat is ugyanúgy kedvelik.

A biztonság kedvéért hetente-kéthetente átnézni a gyerek haját, ám ha a környezetünkben van tetves gyerek, akkor érdemes minden este vizsgálatot tartani. Ha esetleg tetűt találunk, akkor azonnal kezdjük el a kezelést, ne hagyjuk, hogy még több fertőzést okozzon. Gyógyszertárban kapható tetűirtószerekkel többnyire sikerrel járhatunk.


2. Körömgomba

A körömgomba az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati betegség, a statisztikák szerint az emberek 1/3-a küzd vele, így nem csoda, hogy a gyermekek is szép számmal szenvednek tőle.

Tippek a megelőzésre:

Ha már fenn áll a baj, akkor

– akárcsak a tetű esetében – rögtön kezdjük el a kezelést, súlyosabb esetben ugyanis a fertőzött köröm akár le is eshet. Ha a családban felütötte a fejét körömgomba, akkor a közösen használt tárgyakat feltétlenül fertőtlenítsük többször is.

3. Uszodaszemölcs

Az uszodaszemölcs kórokozója a poxvírus, és leginkább az arcon, a nyakon, a hajlatoknál és a lágyéknál jelenik meg.

Tippek a megelőzésre:

Ha már fenn áll a baj, akkor –

akárcsak a tetű/körömgomba esetében – haladéktalanul kezdjük el a kezelést, mert az el nem távolított szemölcsök akár tovább is terjedhetnek. Kezelésre többféle módszert szoktak alkalmazni: külső vírusellenes gyógyszeres kezelést, fagyasztást, kaparást, égetést vagy lézeres kezelést – ezek nem lesznek a gyerek kedvenc élményei, viszont sajnos túl kell esni rajtuk.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 13.



Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

A társas hatás a személyközi szférában zajló, személyes színezetű történések elemi szintje. És itt fontos a személyes színezet, hisz nem vagyunk egyformák, így – mint a fenti példákból is látszik – másként reagálunk a másikra, és még akkor is ha például hasonló képzettségű, foglalkozású vagy helyzetű egyének is vagyunk.

Bélflóra – Mire jó a mikrobiom-teszt?

2026. június 12.

Egyre többen hallanak arról, hogy a bélflóra állapota nem csupán az emésztést, hanem az immunrendszert, az idegrendszert, a hangulatot, sőt a testsúlyt is befolyásolja. Mégis, a legtöbb mikrobiom-teszt csak egy listát ad arról, milyen baktériumok élnek bennünk – anélkül, hogy megmondaná, mihez kezdjünk velük. A NutriTest új, amerikai technológiát tartalmazó vizsgálata ezen változtat: valódi terápiás útmutatót is ad a szakembereknek, de a laikus számára is érthetően.

De milyen esetben tud segíteni ez a teszt? A háziállatokat tartók, vagy nyílt vizekben fürdők ki vannak téve a paraziták megtelepedésének, és ezek bár a lakosság többségét érintik, megfelelő vizsgálat hiányában az orvosok nem tudják figyelembe venni a tipikus tünetek diagnózisánál. A modern étkezési szokások és az antibiotikumok miatt gombás fertőzések alakulhatnak ki. A különböző kórokozó baktériumok, amelyeket a nem megfelelő étellel vagy a környezeti szennyezéssel viszünk be szervezetünkbe, könnyen elszaporodhatnak a bélrendszerben a bőségesen rendelkezésre álló tápanyagok miatt. De a nem kiegyensúlyozott táplálkozás miatt elegendő, ha a bélben honos flóra baktériumai között egy új egyensúly alakul ki. Mindezek következtében nem csak hasi kellemetlenségek, hanem „cukorvágy”, elhízás, idegrendszeri vagy viselkedési problémák, a gyermekek nem megfelelő fejlődése alakulhat ki, de egyes kórokozók akár végzetesek is lehetnek.

Nem biztos, hogy kizárólag az agyunk dönt helyettünk, a mikrobiomunk is beleszólhat

2026. június 12.



Magyar fejlesztők a bél-agy kapcsolatot kutatják

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a bélrendszerben élő mikroorganizmusok milyen kapcsolatban állhatnak az idegrendszerrel, a hangulattal, a stresszel vagy akár bizonyos viselkedési mintákkal. A mikrobiomkutatás ma már nem csupán egészségtrend. A következő évtized egyik legizgalmasabb tudományos és ipari területévé vált. Erre a szemléletre épít egy magyar fejlesztőcsapat is, amely a bél-agy tengely működésének jobb megértésén dolgozik.

A Draconic Technology és a Synbiotic Laboratory fejlesztői szerint a jövő egészségmegőrzése nem feltétlenül új gyógyszerekben vagy mesterséges molekulákban rejlik, hanem abban, hogy pontosabban megértsük az emberi szervezet és a mikrobiom kapcsolatát.

„Az emberi testet sokáig önálló rendszerként néztük. Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy inkább egy ökoszisztéma vagyunk” – mondja Goda Gábor vegyészmérnök. „A kérdés már nem csak az, hogy milyen baktériumok élnek bennünk, hanem az is, hogy ezek hogyan kommunikálnak velünk.”