Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tornával jól fejleszthetőek gyerekeknél a mozgásfejlődési zavarok

Érdekességek2022. november 30.

Fotó: gettyimages.comEgy csecsemő, kisgyermek mozgásfejlődése számos tényezőtől függ, mégis van egy általános érvényű táblázat, amelynél a mozgásfejlődési lépcsőket a szakemberek korokhoz kötik. Vannak olyan helyzetek azonban, amikor mozgásfejlesztésre van szükség. A gyermekrehabilitációs szakgyógytornász szerint a szülők ébersége is szükséges ahhoz, hogy felismerjék az esetleges hiányosságokat és szakember segítségét kérjék.

A mozgásfejlődés már magzati korban elindul, majd születés után a gyermek folyamatosan fejleszti gondolkodási tevékenységét, amelyhez korának megfelelő mozgáskoordináció is párosul. A szakemberek tájékoztató jelleggel szokták kijelenteni, hogy milyen mozgás az, amely elvárható a fejlődés azon időszakában. Példaként általában a 8-9. hónapban váltott kézzel és lábbal kúsznak, a 10-11. hónapban már másznak a kicsik. Előfordul, hogy a gyerekek gyakran sírnak, ilyenkor sokan hasfájásra, majd később a fogzással együtt járó nyűgösségre gyanakodnak. Lehetséges azonban, egészen más okozza a sírást. Figyelmeztető jelzés lehet, ha a gyermek aszimmetrikusan használja a végtagjait, teste feszes, vagy az egyik oldalon gyengébb az izomzata. Szintén gyanakodjunk, hogy a gyermeknek mozgásfejlődési problémái lehetnek, ha hason fekve gyakran hátra csapja a karjait, mintha repülni akarna a mozdulat következtében. Valójában ilyenkor pihen a hát feszes izomtónusa miatt. Ugyancsak jelzés, ha a kúszás aszimmetrikus, vagy ha tartósan nem tudja stabilan megtartani magát ülés közben. Nagyobb korban gyanús jel, ha a járás megkezdése után még több hónappal is megbotlik a saját lábában – a szakember szerint koordinációs vagy egyéb ortopédiai és izomtónus eloszlási problémák okozhatják ezt. Állhatnak idegrendszeri panaszok a háttérben, de az alsó végtagok tengelye sem lehet megfelelő.

Bármilyen gyanúsat is tapasztalunk, érdemes szakembert felkeresni, mert ezek a zavarok maguktól nem múlnak el. Ráadásul viszonylag egyszerűen, mozgásrehabilitációval, tornával nagyon jól fejleszthetőek” – fogalmazott Elmer Zsófia, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő gyermekrehabilitációs szakgyógytornásza.

Hogy mi okozhatja ezeket a mozgásfejlődési gondokat, a szakember nem tudott egyértelmű választ adni, hiszen ahány gyermek, annyiféle magyarázat állhat a háttérben. Kialakulhat például a terhesség alatt. Példaként megemlítette, ha egy nagyobb méretű csecsemő az anyaméhben C-alakú tartásban tölti a várandósság időszakát, gyakran születés után csak az egyik oldalra fordítja a fejét, mivel az egyik oldalon megrövidültek, a másik oldalon pedig megnyúltak az izmok.


Fotó: gettyimages.com

Nagyon népszerűek a babahordozók, de egyáltalán nem tesz jót a gyermek mozgásfejlődésének és izomzatának, ha egész nap az anyukán lóg egy kendőben. A gyermek mozgás- és idegrendszer fejlődésében nagy szerepe van a különböző ingereknek. De ha nem tapasztalja meg ezeket, nem próbálgatja magát például alkartámaszban, nem alakul ki a megfelelő izomerő, ráadásul a csípőízületek is lazábbak lesznek. A mászás megkezdéséhez pedig szükség van fejlett izomtónushoz és csípő körüli izomzathoz. Napi egy-két óra babahordozóban eltöltött idő nem jelent gondot, de ügyeljenek arra is az anyukák, hogy hason is töltsenek elegendő időt a gyerekek” – tette hozzá Elmer Zsófia.

Ugyanígy érdemes odafigyelni arra is, hogy a járássegítő eszközöket mikor kezdjük használni. A gyermekrehabilitációs szakgyógytornász úgy véli, ez a játékokkal borított kocsi hasznos eszköz, de már csak akkor, amikor a gyermek biztonsággal jár. Amikor még csak éppen, hogy felállt, vagy totyog, még ne használjunk ilyet. Egyrészt balesetveszélyes, másrészt a gyermek nem tapasztalja meg, milyen a teli talpon járás, és későbbiekben könnyen koordinációs problémák, gerincproblémák jelentkezhetnek.

Fotó: gettyimages.com

Egyébként sem szabad semmit erőltetni, vagy sürgetni. Ha kimarad például a mászás, a kúszás, akkor nem alakulnak ki a gerinc azon tartóizmai, amelyek szükségesek a függőleges testhelyzethez megtartásához. Kisiskolás korra gerincferdülés, tartási problémák, idősebb korban lúdtalp, bedőlő boka is kialakulhat.

A fejlesztés nagy része egyáltalán nem fájdalmas. Babaúszással is jó eredményeket lehet elérni, de a szárazföldi tornát ez sem helyettesíti. Olyan játékos feladatokat végzünk velük, amelyek folyamatosan fenntartják az érdeklődésüket, miközben rendkívül hatékonyak is. Rendszeresen adunk házi feladatot is, és olyan is előfordul, hogy a szülőknek kell otthon nyújtani egyes inakat a kicsiknél. A manuális technikákkal stimuláljuk az idegrendszert és aktivizálhatjuk az eddig fejletlenebb, tónustalan izomzatot. A megkésett mozgásfejlődés jól fejleszthető, ilyenkor a kóros reflexeket írjuk felül azzal, hogy bizonyos reakciókat előhívunk a feladatokkal” – fogalmazott Elmer Zsófia.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.