Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tornával jól fejleszthetőek gyerekeknél a mozgásfejlődési zavarok

Érdekességek2022. november 30.

Fotó: gettyimages.comEgy csecsemő, kisgyermek mozgásfejlődése számos tényezőtől függ, mégis van egy általános érvényű táblázat, amelynél a mozgásfejlődési lépcsőket a szakemberek korokhoz kötik. Vannak olyan helyzetek azonban, amikor mozgásfejlesztésre van szükség. A gyermekrehabilitációs szakgyógytornász szerint a szülők ébersége is szükséges ahhoz, hogy felismerjék az esetleges hiányosságokat és szakember segítségét kérjék.

A mozgásfejlődés már magzati korban elindul, majd születés után a gyermek folyamatosan fejleszti gondolkodási tevékenységét, amelyhez korának megfelelő mozgáskoordináció is párosul. A szakemberek tájékoztató jelleggel szokták kijelenteni, hogy milyen mozgás az, amely elvárható a fejlődés azon időszakában. Példaként általában a 8-9. hónapban váltott kézzel és lábbal kúsznak, a 10-11. hónapban már másznak a kicsik. Előfordul, hogy a gyerekek gyakran sírnak, ilyenkor sokan hasfájásra, majd később a fogzással együtt járó nyűgösségre gyanakodnak. Lehetséges azonban, egészen más okozza a sírást. Figyelmeztető jelzés lehet, ha a gyermek aszimmetrikusan használja a végtagjait, teste feszes, vagy az egyik oldalon gyengébb az izomzata. Szintén gyanakodjunk, hogy a gyermeknek mozgásfejlődési problémái lehetnek, ha hason fekve gyakran hátra csapja a karjait, mintha repülni akarna a mozdulat következtében. Valójában ilyenkor pihen a hát feszes izomtónusa miatt. Ugyancsak jelzés, ha a kúszás aszimmetrikus, vagy ha tartósan nem tudja stabilan megtartani magát ülés közben. Nagyobb korban gyanús jel, ha a járás megkezdése után még több hónappal is megbotlik a saját lábában – a szakember szerint koordinációs vagy egyéb ortopédiai és izomtónus eloszlási problémák okozhatják ezt. Állhatnak idegrendszeri panaszok a háttérben, de az alsó végtagok tengelye sem lehet megfelelő.

„Bármilyen gyanúsat is tapasztalunk, érdemes szakembert felkeresni, mert ezek a zavarok maguktól nem múlnak el. Ráadásul viszonylag egyszerűen, mozgásrehabilitációval, tornával nagyon jól fejleszthetőek” – fogalmazott Elmer Zsófia, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő gyermekrehabilitációs szakgyógytornásza.

Hogy mi okozhatja ezeket a mozgásfejlődési gondokat, a szakember nem tudott egyértelmű választ adni, hiszen ahány gyermek, annyiféle magyarázat állhat a háttérben. Kialakulhat például a terhesség alatt. Példaként megemlítette, ha egy nagyobb méretű csecsemő az anyaméhben C-alakú tartásban tölti a várandósság időszakát, gyakran születés után csak az egyik oldalra fordítja a fejét, mivel az egyik oldalon megrövidültek, a másik oldalon pedig megnyúltak az izmok.


Fotó: gettyimages.com

„Nagyon népszerűek a babahordozók, de egyáltalán nem tesz jót a gyermek mozgásfejlődésének és izomzatának, ha egész nap az anyukán lóg egy kendőben. A gyermek mozgás- és idegrendszer fejlődésében nagy szerepe van a különböző ingereknek. De ha nem tapasztalja meg ezeket, nem próbálgatja magát például alkartámaszban, nem alakul ki a megfelelő izomerő, ráadásul a csípőízületek is lazábbak lesznek. A mászás megkezdéséhez pedig szükség van fejlett izomtónushoz és csípő körüli izomzathoz. Napi egy-két óra babahordozóban eltöltött idő nem jelent gondot, de ügyeljenek arra is az anyukák, hogy hason is töltsenek elegendő időt a gyerekek” – tette hozzá Elmer Zsófia.

Ugyanígy érdemes odafigyelni arra is, hogy a járássegítő eszközöket mikor kezdjük használni. A gyermekrehabilitációs szakgyógytornász úgy véli, ez a játékokkal borított kocsi hasznos eszköz, de már csak akkor, amikor a gyermek biztonsággal jár. Amikor még csak éppen, hogy felállt, vagy totyog, még ne használjunk ilyet. Egyrészt balesetveszélyes, másrészt a gyermek nem tapasztalja meg, milyen a teli talpon járás, és későbbiekben könnyen koordinációs problémák, gerincproblémák jelentkezhetnek.

Fotó: gettyimages.com

Egyébként sem szabad semmit erőltetni, vagy sürgetni. Ha kimarad például a mászás, a kúszás, akkor nem alakulnak ki a gerinc azon tartóizmai, amelyek szükségesek a függőleges testhelyzethez megtartásához. Kisiskolás korra gerincferdülés, tartási problémák, idősebb korban lúdtalp, bedőlő boka is kialakulhat.

„A fejlesztés nagy része egyáltalán nem fájdalmas. Babaúszással is jó eredményeket lehet elérni, de a szárazföldi tornát ez sem helyettesíti. Olyan játékos feladatokat végzünk velük, amelyek folyamatosan fenntartják az érdeklődésüket, miközben rendkívül hatékonyak is. Rendszeresen adunk házi feladatot is, és olyan is előfordul, hogy a szülőknek kell otthon nyújtani egyes inakat a kicsiknél. A manuális technikákkal stimuláljuk az idegrendszert és aktivizálhatjuk az eddig fejletlenebb, tónustalan izomzatot. A megkésett mozgásfejlődés jól fejleszthető, ilyenkor a kóros reflexeket írjuk felül azzal, hogy bizonyos reakciókat előhívunk a feladatokkal” – fogalmazott Elmer Zsófia.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A szûrõvizsgálat fontos!

2026. szeptember 23.

A cukorbetegség (diabetes mellitus) idült anyagcsere-betegség. Nem csak a cukor, de a zsírok és fehérjék lebontása, átalakulása is szerepet játszik benne. A betegségre leginkább mégis a vércukorszint megemelkedése jellemzõ. 

A szõlõcukor (glükóz) sejtjeink legfontosabb energiaforrása. Cukorbetegség esetén nem az a legfõbb probléma, hogy túl sok a vérben a cukor, hanem ellenkezõleg - túl kevés! Pontosabban a glükóz nem tud belépni a sejtekbe, s így a magas vércukorszint ellenére a sejtek éheznek. A cukornak a sejtbe jutásához egy hormonra, inzulinra van szükség, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek úgynevezett béta-sejtjei termelnek.

Gyermek- és felnõttkori típus

A cukorbetegségnek két formája ismert: az I. típusú, gyermek- vagy fiatalkori inzulinfüggõ és a II. típusú felnõtt- vagy "idõs-" kori (általában 40 éves kor felett kezdõdõ) inzulintól független cukorbaj.
Az I. típusú betegség esetén a hasnyálmirigy nem termel elegendõ inzulint. Ilyenkor tehát feltétlenül a hormon pótlására, inzulininjekcióra van szükség.
A II. típusú cukorbetegségnél más a helyzet. A betegség elsõsorban túlsúlyos, elhízott embereknél fordul elõ. Ilyenkor a termelt inzulin nem elég hatásos. A cukorbetegek mintegy 80%-a tartozik ebbe a csoportba.
A fiatalkori cukorbetegségnél valószínû, hogy a kiváltó tényezõ egy vírus, mely elpusztítja az inzulintermelõ béta-sejteket.
A felnõttkori cukorbetegségnél a kiváltó ok többféle lehet. Leggyakrabban az elhízás, de szerepe lehet benne a stressznek is.

Gyanújelek, tünetek, vizsgálatok - A csontritkulás megelõzése, kezelése

2026. szeptember 23.

Mi az oszteoporózis?

A csontritkulás a csonttömeg egyenletes és fokozódó megfogyatkozása. A csontszövet mikroszerkezete károsodik, a csontminõség romlik, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

Az emberi csontokban az élet folyamán párhuzamosan zajlik a csontbontás és csontépítés folyamata. 25-30 éves korra kialakul a végleges testmagasság. Ezt követõen a csontbontás meghaladja az építés ütemét és lassan, fokozatosan veszítünk a csonttömegünkbõl. Nõknél a változás korában átmenetileg mind a csontbontás, mind a csontépítés felgyorsul, de a bontás kifejezettebb. Férfiaknál késõbb, fokozatosan csökken a csonttömeg. Ha a csonttömeg kritikusan alacsony szintre csökken (törési küszöb), a csont minimális erõhatásra eltörik.

A csúcscsonttömegbõl fokozatosan csökken a csont mennyisége. Ha kis csúcscsonttömeget tudtunk elraktározni fiatal korunkban, hamarabb elfogy a csontunk, elõbb elérjük a kritikus törési küszöböt. A csonttömeget csökkentõ tényezõk túlsúlyba kerülésével a csöves csontok (pl. combcsont középsõ része, alkarcsontok) vastagsága csökken; a szivacsos csontokban (pl. gerinccsigolya, a combcsont csípõízület-közeli része) a csontgerendák elvékonyodnak, elszakadnak, majd teljesen felszívódnak.

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.