Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tornával jól fejleszthetőek gyerekeknél a mozgásfejlődési zavarok

Érdekességek2022. november 30.

Fotó: gettyimages.comEgy csecsemő, kisgyermek mozgásfejlődése számos tényezőtől függ, mégis van egy általános érvényű táblázat, amelynél a mozgásfejlődési lépcsőket a szakemberek korokhoz kötik. Vannak olyan helyzetek azonban, amikor mozgásfejlesztésre van szükség. A gyermekrehabilitációs szakgyógytornász szerint a szülők ébersége is szükséges ahhoz, hogy felismerjék az esetleges hiányosságokat és szakember segítségét kérjék.

A mozgásfejlődés már magzati korban elindul, majd születés után a gyermek folyamatosan fejleszti gondolkodási tevékenységét, amelyhez korának megfelelő mozgáskoordináció is párosul. A szakemberek tájékoztató jelleggel szokták kijelenteni, hogy milyen mozgás az, amely elvárható a fejlődés azon időszakában. Példaként általában a 8-9. hónapban váltott kézzel és lábbal kúsznak, a 10-11. hónapban már másznak a kicsik. Előfordul, hogy a gyerekek gyakran sírnak, ilyenkor sokan hasfájásra, majd később a fogzással együtt járó nyűgösségre gyanakodnak. Lehetséges azonban, egészen más okozza a sírást. Figyelmeztető jelzés lehet, ha a gyermek aszimmetrikusan használja a végtagjait, teste feszes, vagy az egyik oldalon gyengébb az izomzata. Szintén gyanakodjunk, hogy a gyermeknek mozgásfejlődési problémái lehetnek, ha hason fekve gyakran hátra csapja a karjait, mintha repülni akarna a mozdulat következtében. Valójában ilyenkor pihen a hát feszes izomtónusa miatt. Ugyancsak jelzés, ha a kúszás aszimmetrikus, vagy ha tartósan nem tudja stabilan megtartani magát ülés közben. Nagyobb korban gyanús jel, ha a járás megkezdése után még több hónappal is megbotlik a saját lábában – a szakember szerint koordinációs vagy egyéb ortopédiai és izomtónus eloszlási problémák okozhatják ezt. Állhatnak idegrendszeri panaszok a háttérben, de az alsó végtagok tengelye sem lehet megfelelő.

„Bármilyen gyanúsat is tapasztalunk, érdemes szakembert felkeresni, mert ezek a zavarok maguktól nem múlnak el. Ráadásul viszonylag egyszerűen, mozgásrehabilitációval, tornával nagyon jól fejleszthetőek” – fogalmazott Elmer Zsófia, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő gyermekrehabilitációs szakgyógytornásza.

Hogy mi okozhatja ezeket a mozgásfejlődési gondokat, a szakember nem tudott egyértelmű választ adni, hiszen ahány gyermek, annyiféle magyarázat állhat a háttérben. Kialakulhat például a terhesség alatt. Példaként megemlítette, ha egy nagyobb méretű csecsemő az anyaméhben C-alakú tartásban tölti a várandósság időszakát, gyakran születés után csak az egyik oldalra fordítja a fejét, mivel az egyik oldalon megrövidültek, a másik oldalon pedig megnyúltak az izmok.


Fotó: gettyimages.com

„Nagyon népszerűek a babahordozók, de egyáltalán nem tesz jót a gyermek mozgásfejlődésének és izomzatának, ha egész nap az anyukán lóg egy kendőben. A gyermek mozgás- és idegrendszer fejlődésében nagy szerepe van a különböző ingereknek. De ha nem tapasztalja meg ezeket, nem próbálgatja magát például alkartámaszban, nem alakul ki a megfelelő izomerő, ráadásul a csípőízületek is lazábbak lesznek. A mászás megkezdéséhez pedig szükség van fejlett izomtónushoz és csípő körüli izomzathoz. Napi egy-két óra babahordozóban eltöltött idő nem jelent gondot, de ügyeljenek arra is az anyukák, hogy hason is töltsenek elegendő időt a gyerekek” – tette hozzá Elmer Zsófia.

Ugyanígy érdemes odafigyelni arra is, hogy a járássegítő eszközöket mikor kezdjük használni. A gyermekrehabilitációs szakgyógytornász úgy véli, ez a játékokkal borított kocsi hasznos eszköz, de már csak akkor, amikor a gyermek biztonsággal jár. Amikor még csak éppen, hogy felállt, vagy totyog, még ne használjunk ilyet. Egyrészt balesetveszélyes, másrészt a gyermek nem tapasztalja meg, milyen a teli talpon járás, és későbbiekben könnyen koordinációs problémák, gerincproblémák jelentkezhetnek.

Fotó: gettyimages.com

Egyébként sem szabad semmit erőltetni, vagy sürgetni. Ha kimarad például a mászás, a kúszás, akkor nem alakulnak ki a gerinc azon tartóizmai, amelyek szükségesek a függőleges testhelyzethez megtartásához. Kisiskolás korra gerincferdülés, tartási problémák, idősebb korban lúdtalp, bedőlő boka is kialakulhat.

„A fejlesztés nagy része egyáltalán nem fájdalmas. Babaúszással is jó eredményeket lehet elérni, de a szárazföldi tornát ez sem helyettesíti. Olyan játékos feladatokat végzünk velük, amelyek folyamatosan fenntartják az érdeklődésüket, miközben rendkívül hatékonyak is. Rendszeresen adunk házi feladatot is, és olyan is előfordul, hogy a szülőknek kell otthon nyújtani egyes inakat a kicsiknél. A manuális technikákkal stimuláljuk az idegrendszert és aktivizálhatjuk az eddig fejletlenebb, tónustalan izomzatot. A megkésett mozgásfejlődés jól fejleszthető, ilyenkor a kóros reflexeket írjuk felül azzal, hogy bizonyos reakciókat előhívunk a feladatokkal” – fogalmazott Elmer Zsófia.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.