Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tornával jól fejleszthetőek gyerekeknél a mozgásfejlődési zavarok

Érdekességek2022. november 30.

Fotó: gettyimages.comEgy csecsemő, kisgyermek mozgásfejlődése számos tényezőtől függ, mégis van egy általános érvényű táblázat, amelynél a mozgásfejlődési lépcsőket a szakemberek korokhoz kötik. Vannak olyan helyzetek azonban, amikor mozgásfejlesztésre van szükség. A gyermekrehabilitációs szakgyógytornász szerint a szülők ébersége is szükséges ahhoz, hogy felismerjék az esetleges hiányosságokat és szakember segítségét kérjék.

A mozgásfejlődés már magzati korban elindul, majd születés után a gyermek folyamatosan fejleszti gondolkodási tevékenységét, amelyhez korának megfelelő mozgáskoordináció is párosul. A szakemberek tájékoztató jelleggel szokták kijelenteni, hogy milyen mozgás az, amely elvárható a fejlődés azon időszakában. Példaként általában a 8-9. hónapban váltott kézzel és lábbal kúsznak, a 10-11. hónapban már másznak a kicsik. Előfordul, hogy a gyerekek gyakran sírnak, ilyenkor sokan hasfájásra, majd később a fogzással együtt járó nyűgösségre gyanakodnak. Lehetséges azonban, egészen más okozza a sírást. Figyelmeztető jelzés lehet, ha a gyermek aszimmetrikusan használja a végtagjait, teste feszes, vagy az egyik oldalon gyengébb az izomzata. Szintén gyanakodjunk, hogy a gyermeknek mozgásfejlődési problémái lehetnek, ha hason fekve gyakran hátra csapja a karjait, mintha repülni akarna a mozdulat következtében. Valójában ilyenkor pihen a hát feszes izomtónusa miatt. Ugyancsak jelzés, ha a kúszás aszimmetrikus, vagy ha tartósan nem tudja stabilan megtartani magát ülés közben. Nagyobb korban gyanús jel, ha a járás megkezdése után még több hónappal is megbotlik a saját lábában – a szakember szerint koordinációs vagy egyéb ortopédiai és izomtónus eloszlási problémák okozhatják ezt. Állhatnak idegrendszeri panaszok a háttérben, de az alsó végtagok tengelye sem lehet megfelelő.

Bármilyen gyanúsat is tapasztalunk, érdemes szakembert felkeresni, mert ezek a zavarok maguktól nem múlnak el. Ráadásul viszonylag egyszerűen, mozgásrehabilitációval, tornával nagyon jól fejleszthetőek” – fogalmazott Elmer Zsófia, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő gyermekrehabilitációs szakgyógytornásza.

Hogy mi okozhatja ezeket a mozgásfejlődési gondokat, a szakember nem tudott egyértelmű választ adni, hiszen ahány gyermek, annyiféle magyarázat állhat a háttérben. Kialakulhat például a terhesség alatt. Példaként megemlítette, ha egy nagyobb méretű csecsemő az anyaméhben C-alakú tartásban tölti a várandósság időszakát, gyakran születés után csak az egyik oldalra fordítja a fejét, mivel az egyik oldalon megrövidültek, a másik oldalon pedig megnyúltak az izmok.


Fotó: gettyimages.com

Nagyon népszerűek a babahordozók, de egyáltalán nem tesz jót a gyermek mozgásfejlődésének és izomzatának, ha egész nap az anyukán lóg egy kendőben. A gyermek mozgás- és idegrendszer fejlődésében nagy szerepe van a különböző ingereknek. De ha nem tapasztalja meg ezeket, nem próbálgatja magát például alkartámaszban, nem alakul ki a megfelelő izomerő, ráadásul a csípőízületek is lazábbak lesznek. A mászás megkezdéséhez pedig szükség van fejlett izomtónushoz és csípő körüli izomzathoz. Napi egy-két óra babahordozóban eltöltött idő nem jelent gondot, de ügyeljenek arra is az anyukák, hogy hason is töltsenek elegendő időt a gyerekek” – tette hozzá Elmer Zsófia.

Ugyanígy érdemes odafigyelni arra is, hogy a járássegítő eszközöket mikor kezdjük használni. A gyermekrehabilitációs szakgyógytornász úgy véli, ez a játékokkal borított kocsi hasznos eszköz, de már csak akkor, amikor a gyermek biztonsággal jár. Amikor még csak éppen, hogy felállt, vagy totyog, még ne használjunk ilyet. Egyrészt balesetveszélyes, másrészt a gyermek nem tapasztalja meg, milyen a teli talpon járás, és későbbiekben könnyen koordinációs problémák, gerincproblémák jelentkezhetnek.

Fotó: gettyimages.com

Egyébként sem szabad semmit erőltetni, vagy sürgetni. Ha kimarad például a mászás, a kúszás, akkor nem alakulnak ki a gerinc azon tartóizmai, amelyek szükségesek a függőleges testhelyzethez megtartásához. Kisiskolás korra gerincferdülés, tartási problémák, idősebb korban lúdtalp, bedőlő boka is kialakulhat.

A fejlesztés nagy része egyáltalán nem fájdalmas. Babaúszással is jó eredményeket lehet elérni, de a szárazföldi tornát ez sem helyettesíti. Olyan játékos feladatokat végzünk velük, amelyek folyamatosan fenntartják az érdeklődésüket, miközben rendkívül hatékonyak is. Rendszeresen adunk házi feladatot is, és olyan is előfordul, hogy a szülőknek kell otthon nyújtani egyes inakat a kicsiknél. A manuális technikákkal stimuláljuk az idegrendszert és aktivizálhatjuk az eddig fejletlenebb, tónustalan izomzatot. A megkésett mozgásfejlődés jól fejleszthető, ilyenkor a kóros reflexeket írjuk felül azzal, hogy bizonyos reakciókat előhívunk a feladatokkal” – fogalmazott Elmer Zsófia.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mostanában egyre több mindent elfelejt...?

2026. július 23.

Borzasztó pillanat, amikor az ember kinyitja a hûtõszekrényt, és halvány fogalma sincs arról, hogy mit is akart kivenni belõle, vagy keresi, hogy hová tûntek a kulcsok, amelyek nemrég még megvoltak.Ha ezek a feledékeny pillanatok egyre gyakrabban jelentkeznek, nem kell megijedni, a szellemi aerobic és a diéta segíthet.



Mint ahogyan a testünkkel is egyre többet kell foglalkoznunk a múló évek során, ugyanez vonatkozik az agyunkra is. Ugyanis a tudósok szerint az agy öregedésének folyamata már a 20-as, 30-as éveinkben elkezdõdik.

Az öregedõ agy

Gary Small doktor, a Los Angelesi Kalifornia Egyetem Geriátriai Központjának igazgatója szerint az agy már nagyon fiatal korunkban elkezd öregedni - és ez a folyamat életünk végéig eltart. Az agy öregedésének mértéke genetikai okoktól és életmódunktól is függhet. A genetikai összefüggések mindössze a harmadik tényezõnek számítanak az agy öregedésének folyamatában. Az elsõ két meghatározó tényezõ környezetünk és életmódunk...

Az Alzheimer-kór és az érelmeszesedés az agy öregedésének végsõ stádiuma. A gyógyíthatatlan, fokozatosan kialakuló betegség elveszi az emberektõl emlékezetüket. Szellemi képességeik hanyatlása miatt az idõs, olykor pedig nem is olyan idõs emberek szinte olyan tehetetlenné válnak, mint a csecsemõk.

A tudósok felfedezték a még a betegség megjelenése elõtti elõjeleket az agyban, a gyógyszergyártók pedig milliókat költenek azoknak a készítményeknek a kutatására, amelyekkel kezelni, vagy megelõzni lehet a kórt. Azonban Small doktor úgy gondolja, hogy mint minden más problémánál - mint például a szív- és a rákbetegségek kialakulásánál - a megelõzés a fontos. Éppen ezért agyunkkal is törõdnünk kell, meg kell akadályoznunk, hogy bármilyen kór megtámadja. Az amerikai orvos meggyõzõdése, hogy sohasem késõ elkezdeni a szellemi, - avagy agytornát.

Fogyjon okosan

2026. július 23.

A "tudatos fogyás aktív programja" a súlycsökkentés tévhiteirõl

Tudatosság és aktivitás. Nem olyan egyszerû, mint ahogy hangzik, fõként ha testsúlycsökkentésrõl, életmódváltásról van szó. Ha elkezdjük, rengeteg kitartásra és akaraterõre lesz szükségünk. Ha szakemberhez fordulunk, akkor sokkal könnyebb kitartani, ill. a háziorvos vagy a dietetikus szaktudása elengedhetetlen egészséges életvitelünk kialakításához.

Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke, a Tudatos Fogyás Fórumának szakembere most a ételeink tápanyag- és energiatartalmával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában nyújt segítséget.

Bizonyos élelmiszerek egészségtelenek, mások egészségesek

Ez az egyik legalapvetõbb tévhit, mely miatt gyakran rosszul értelmezzük a diéta fogalmát. Jegyezzük meg: nincs egészségtelen élelmiszer, csak egészségtelenül, rosszul összeállított étrend. Pl. a zsiradékok sem egészségtelenebbek a gyümölcsöknél, viszont más arányban kell a helyes étrendben elõfordulniuk, de a szervezetnek mindegyikre szüksége van.

Zsírra is szükségünk van

2026. július 22.

De fontos a zsírsavak típusa és a mennyisége is!

Hazánkban, a különbözõ ajánlások ellenére, még ma is sok gyerek fogyaszt nagyobb mennyiségben állati eredetû, kedvezõtlenebb élettani hatású telített zsírt, mint telítetlen növényi zsiradékot. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint is a táplálkozásban, így a gyermekkori étrendben is elõnyben kell részesíteni az egyszeresen és többszörösen telítetlen növényi zsiradékokat: a növényi olajokat és a növényi olajokat tartalmazó élelmiszereket a telített - állati - zsírokkal szemben.

Fontos tudnunk, a zsiradékra igenis szüksége van az emberi szervezetnek, ugyanígy a fejlõdésben levõ gyermeknek is. Hasonlóan fontos a mérték, azaz a javasolt mennyiség betartása, valamint lényeges még a telített és telítetlen zsírsavak aránya is.

A zsírok élettani jelentõsége óriási szervezetünkben. Részt vesznek többek közt a sejthártya felépítésében, bizonyos hormonok kialakulásában, segítik a zsírban oldódó vitaminok felszívódását is. Energiát szolgáltatnak, lényegesen többet, mint a szénhidrátok. A napi energiaszükségletünk 30%-át a táplálékkal elfogyasztott zsírok kell, hogy fedezzék.

A zsírsavak különbözõ növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok), a táplálékkal kerülnek szervezetünkbe. Az idõk során jelentõsen változott az elfogyasztott zsírok mennyisége: míg a kõkorszaki ember napi energiaszükséglete kb. 25%-át fedezte zsírral, napjainkra ez sajnos kb.35%-40%-ra nõtt.