Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Torok betegségek: gyulladt mandulák

Érdekességek2020. október 27.

A torokban lévő nyirokszervek megbetegedései nagyon gyakoriak gyermekkorban.

Fotó: gettyimages.comTisztáznunk kell, hogy a torok hátsó részén lévő nyirokszervekhez mi is tartozik. Hátul két oldalon helyezkednek el a torokmandulák. A lágyszájpad mögött, többnyire attól eltakarva található az orrmandula. Ebből csak egy van, de mégis sok panaszt okoz. A nyelv hátsó része is részt vesz a védelmi rendszer munkájában, hiszen ott is vannak szemölcsszerű nyirokelemek, melyek a gyulladásos betegségek miatt sokszor megduzzadnak.

A torokmandulák gyulladása az orrmandula gyulladásával egyidejűleg nagyon heves tünetekkel jár. Erős torokfájdalom, magas láz, és a mandulák kifejezett duzzanata jelzi, hogy a szájon, illetve az orron keresztül a betegséget okozó apró mikroorganizmusok jutottak a mandulákhoz.

Mindennapos gyakorlatomban azt tapasztalom, hogy igen nagy kavarodás van a torok betegségeinek megítélésénél.

A vírusok által kiváltott garatgyulladás

Ez viszonylag enyhe tünetekkel jár. A láz nem tart napokig, általában jól viselik a gyermekek a vírusos betegségeket.

A vízszerű orrfolyás, orrdugulás, többnyire megelőzi a torokpanaszokat. A gyermek a gátolt orrlégzés miatt nyitott szájjal lélegzik, és emiatt megbetegszik a torka. Nem érvényesül az orr hármas védelmi rendszere. Normál körülmények között az orrüreg megszűri, megnedvesíti és megmelegíti a belélegzett levegőt. A gyakori, elhúzódó náthás állapot miatt a torokba akadály nélkül bejutnak – cseppfertőzés révén – különböző mikroorganizmusok. A vírusok a torok hátsó részén lévő, gyűrűszerűen elhelyezkedő nyirokszerveken megtelepedve szaporodásnak indulnak.

A távolabbi nyirokmirigyek is aktivizálódnak, például az állszöglet alatt és a tarkó két oldalán képződnek apró, sokszor fájdalmas kis csomócskák. Nem csoda, hiszen a védelmi rendszer különösen kisgyermekkorban állandóan dolgozik, és a nyirokszervek duzzanatával is jelzi a tevékenységet. Ezzel szeretném hangsúlyozni, hogy nem feltétlenül jelent súlyos betegséget az állszöglet alatt tapintható nyirokcsomó. Különösen nem akkor, ha a torokfájdalom után hamar visszahúzódik.


Vírusbetegség szövődményekkel

A vírusbetegség nem mindig zajlik le szövődmény nélkül. A baktériumok is könnyen megtapadnak a duzzadt orr- és torokmandulák szövetében. Ezek viszont igen heves torokfájdalmat, magas lázat okoznak, ami előfordul, hogy a lázcsillapítás és az antibiotikus kezelés ellenére több napig, akár egy hétig eltarthat.

A torokmandulák gyulladása

Bármilyen egyszerűnek tűnik az elmondottak alapján a torok képletének megítélése, mégis sok bizonytalanságot tapasztalok ebben a vonatkozásban.

Ennek oka valószínűleg az, hogy a fájós torkú gyermeknek nem könnyű belekukucskálni a torkába. Jó fényviszonyok mellett a nyelv gyors, határozott lenyomásával viszont pillanatok alatt kiderül, mi a baj.

A torokmandulák gyulladásának képe nagyon jellegzetes:

Legyen műtét vagy sem?

A torokmandulák gyakori gyulladása természetesen felveti a műtét szükségességének kérdését.

Fotó: gettyimages.comA legfontosabb dolog eldönteni, hogy az ismétlődő torokbetegség valóban mandulagyulladás volt-e, vagy csak torokgyulladás részét képezte a mandulák duzzanata, vérbősége. Bizonytalan esetben a vérkép vizsgálata segít a megítélésben.

A gyakran ismétlődő mandulagyulladásokról szeretek magam meggyőződni, és még akkor is elsősorban az orrmandula eltávolítását javaslom első lépésben. Ha az orrlégzés javul, a torok fertőzései várhatóan ritkábbak lesznek.

Szerencsére ritkán, de még mostanában is előforduló szövődmény a mandula körüli tályog. Az egyik oldali mandula gyulladása áthatol a környező izmok közé, súlyos általános tüneteket okozva. Ez természetesen azonnali szakorvosi beavatkozást tesz szükségessé. A gyógyszeres kezelés ilyenkor már önmagában nem elegendő. A mandulatályog a gyakori gyulladásos mandulák szövődménye. Vérmérséklet kérdése, ki mit tekint gyakorinak. Az évente négy-öt alkalommal, rövid időközönként kialakuló, több napos lázas betegséget okozó, erősen megnagyobbodott mandulák nagyon megviselik a gyermekeket. Ezért is javasoljuk az eltávolításukat.

Az egyes betegségek közötti időben a gyermek étvágya, fizikai állapota nehezen javul, ami további veszélyeket rejt magában. A mandulák állapotának pontos megítélése a betegség folyamatának, lefolyásának ismeretében lehetséges.

Az egymást követő gyulladások nemcsak egyetlen szerv, hanem a szervezet gyengült ellenálló-képességét is jelentik.

A sorozatos betegségek miatt tartósan megnagyobbodott mandulák akadályozhatják a nyelést, sőt még a légzést is. Egy fontos döntés előtt mindezeket érdemes (a családdal együtt) átgondolni.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az utazási hasmenés fő tünetei

2025. július 02.



Külföldön az emberek általában szívesen próbálják ki a helyi konyhát. Vannak azonban, akiknek érzékeny a gyomruk és az idegen ételtől gyomorrontást kapnak: ennek tünetei szintén hányás, hasmenés, gyomorgörcsök. Ez azonban diéta és bő folyadékfogyasztás mellett hamar elmúlik. A komolyabb betegségről, az utazási hasmenésről akkor van szó, ha az utazónál megérkezése után három napon belül, legalább napi három alkalommal híg székletürítésre kerül sor, valamint a vezető tünetek közül (alig visszatartható székelési inger, hastáji fájdalom vagy puffadás, hasi görcsök, émelygés, láz, hányás, véres vagy nyálkás jellegű széklet) legalább három fellép.

A legfontosabb a megelőzés

A rossz hír az, hogy az alkoholfogyasztás, mely a közhiedelem szerint „fertőtleníti az emésztőcsatornát” – nem igaz. Példa rá Hemingway, aki sűrűn alkoholizált utazásai közben (is), mégis, afrikai útjáról mint „az Önök vérhasban szenvedő tudósítója” számolt be olvasóinak. A megelőzés biztos módja a biztonságos, nem fertőzött ételek és italok fogyasztása. Erről a Zsebdoktor utazóknak c. könyv „Egzotikus vidékek – egzotikus ételek” című fejezetében részletesen olvashat.

A diétás megszorításokat és a biztonságos étkezésre vonatkozó szabályokat az utazók többsége nem tartja be, az erre való törekvés mintegy két nap után lanyhul. Mivel az utazási hasmenés tipikusan az elutazás utáni harmadik napon lép fel, a kezdeti óvatosság az első két napban – úgy tűnik – meghozza a gyümölcsét. A megelőzésképpen szedett antibiotikumok – más káros mellékhatásaikon kívül – sem akadályozzák meg a hasmenés kialakulását, főleg azért, mert nem minden utazási hasmenést okozó mikroba érzékeny az adott antibiotikumra.

Ezért nehéz egyedül formába lendülni otthon

2025. július 01.

Hogyan lehet mégis tartós a fejlődés?

Sokan hajlamosak magukat okolni, ha otthon nem jönnek az edzés eredmények, pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb. A négy fal között edzeni nemcsak kényelmes, hanem tele van nehézségekkel is: könnyű elveszíteni a lelkesedést, elcsúszni a rendszerességen, vagy épp tanácstalanul válogatni a rengeteg online videó között. Fodor Réka fitnesz szakértő szerint nem a kitartás hiánya a fő akadály, hanem az, ha nincs egy jól felépített terv, személyre szabott segítség és bátorító közösség.

A szakértő szerint a siker kulcsa a részletekben és a tudatosságban rejlik.

„Az otthoni edzés nem szükségszerűen könnyebb vagy kevésbé hatékony, mint az edzőtermi, de csak akkor hozza a kívánt formát, ha helyesen végezzük” – hívta fel a figyelmet a Barackcsapat online edzésplatform alapítója.

Túlzott lelkesedés vs. teljes rendszertelenség

Fodor Réka szerint az egyik leggyakoribb buktató a túlzott kezdeti lelkesedésből fakadó túledzés, vagy éppen ennek ellenkezője, a rendszertelenség.

„Sem a pihenőnapok nélküli, mindennapos intenzív mozgás, sem a hetekig tartó kihagyások nem vezetnek optimális eredményre. Előbbi könnyen túlterheléshez és sérüléshez, utóbbi pedig motivációvesztéshez és a fejlődés elmaradásához vezethet. A megoldást egy okosan felépített, fokozatosságot biztosító edzésterv jelentheti, amely figyelembe veszi az egyéni terhelhetőséget és biztosítja a szükséges regenerációt.” – meséli Fodor Réka.

Az erdőtüzek térségünket is fenyegetik

2025. július 01.

A klímaváltozás, az emberi tevékenység és a megváltozott tájhasználat együttesen egy olyan jelent teremtett, ahol már nemcsak a déli országoknak kell erdőtüzektől tartania, Közép-Európa is egyre inkább kockázati zónává válik. Megjelent az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legfrissebb, Changing Wildfires: Policy Options for a Fire-literate and Fire-adapted Europe című tanulmánya, melyben a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának egyik kutatója is részt vett.

A világon évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le – ez akkora terület, mint egész Ausztrália. Bár nem minden térségben nő a leégett területek aránya, a tüzek pusztító ereje és intenzitása aggasztóan fokozódik.

A projektben – ami a tűz új szerepének és kockázatának felismerését célozta – 22 nemzetközi kutató vett részt, a munkacsoport egyik vezetője pedig Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója volt. „Szakmailag nagyon inspiráló volt a munkacsoport tagjaival dolgozni, különböző szakterületek képviselőivel, akik Európa számos tájáról hozták a tudásukat, tapasztalatokat. Erős szakmai kapcsolatokat építettünk, már egy közös workshopon is részt vettünk azóta és tervben van egy közös publikáció is – szóval kapcsolatban maradunk a csapattal” – mondta el az ÖK kutatója a projektről. 

Az éghajlati változások – a forróbb nyarak, hosszabb hőhullámok és gyakoribb aszályos időszakok – ideális feltételeket teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt biomassza lényegében „üzemanyagként” viselkedik, amely könnyen lángra lobban, akár egy eldobott csikk miatt is. A tanulmány szerint az emberi tevékenység közvetlenül és közvetetten is felerősíti ezeket a kockázatokat.

Az elhagyott mezőgazdasági területeken meginduló cserjésedés, a kezelés nélküli gyepterületek, vagy az idegenhonos fajok (például fenyők, eukaliptusz) telepítése mind növelik a gyúlékonyságot. Kiemelt kockázatot jelentenek a wildland–urban interface (WUI) zónák, azok a területek, ahol a természetes vegetáció közvetlenül határos a lakott településekkel. Európa területének kb. 7%-a ilyen, és ezekben a térségekben fokozott figyelemre van szükség a tűzvédelemben és várostervezésben egyaránt.

„A déli országok – elsősorban Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország – régóta küzdenek a nyári erdőtüzekkel. Az újdonság azonban az, hogy Észak- és Közép-Európában is egyre gyakoribbak a súlyos tűzesetek” – magyarázza Valkó Orsolya. Skandináviában például a hőhullámokat követő száraz időszakok miatt már szintén tapasztalhattunk pusztító tüzeket a közelmúltban. Magyarország sem kivétel: míg egy átlagos évben néhány száz hektárt érintenek a vegetációtüzek, 2022-ben – az extrém aszály következtében – már több mint 7000 hektár égett le.

A hazai vegetációtüzek túlnyomó többsége (kb. 99%) emberi tevékenységre vezethető vissza. Az okok ismertek: gondatlan tarlóégetés, eldobott cigarettacsikk, tűzgyújtás a természetben, technológiai hibák vagy akár szándékos gyújtogatás. Mindez arra utal, hogy nem elegendő a tűzoltásra koncentrálni – tudatos megelőzésre és társadalmi szemléletformálásra is szükség van, hangsúlyozzák a kutatók.