Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Torokproblémák kicsiknél és nagyoknál

Érdekességek2017. szeptember 11.

A leggyakoribb gyermekbetegség a nátha. Az eldugult orr és a szájlégzés torokpanaszokat okoz. A torok nyálkahártyája és a torokban lévő nyirokelemek begyulladnak, majd a nyakon lévő nyirokmirigyek megduzzadnak. Nemegyszer ez az első igazi jele a torokban zajló gyulladásnak.

A torok gyulladásai

Többnyire láz nélkül (esetleg hőemelkedéssel járó), néhány nap alatt lezajló betegségek, és általában vírusos eredetűek. Lefolyásuk enyhe, nagy hatású gyógyszeres kezelést nem igényelnek.

A torokban lévő védelmi rendszer

A torok hátsó részén nagyon fontos védelmi rendszer működik. A torokmandulák, a nyelvgyöki mandulák és az orrmandula, valamint a nyálkahártyában lévő sok apró nyiroktüsző képezi azt a gyűrűszerű védelmi vonalat, amely elsőként észleli és jelzi a szervezetnek: betegséget okozó anyagok jutottak a torokba. Nem csoda hát, ha ez a védelmi rendszer – különösen kisgyermekkorban – állandóan dolgozik, és duzzanatával is jelzi folyamatos tevékenységét. A torok- és az orrmandula duzzanata bizonyos mértékig szintén hozzájárul a levegő útjának beszűküléséhez, a szájlégzés kialakulásához.


Ha a torokmandula betegszik meg

Az előzőekhez képest sokkal ritkább jelenség, és az oka nem vírus, hanem baktérium. A torok hátsó részén, a két „várkapuban” álló „őrök” fontos védelmi szerepet látnak el, főként az óvodáskorú gyermekek életében. A mandulák szivacsos állományába jutó idegen anyagokat részint helyben elpusztítják, részint információt indítanak el a mandulától a többi immunszerv felé. Az első jelzőrendszerként működő torokmandulák főleg kisgyermekkorban, de mindaddig nagyon fontosak, amíg ezt a feladatot el tudják látni, és az állományukba begyűjtött kórokozókat valóban le tudják küzdeni.

A sokszor ismétlődő gyulladás a gyakorlott vizsgálónak ismerős jeleket hagy a mandulában, de legfontosabb a hiteles kórtörténet. A szülő segítsége, pontos információja szükséges ahhoz, hogy a mandulák „viselkedéséről” képet kapjunk. Fontos adat, hogy évente hányszor volt mandulagyulladása a gyermeknek, és hogy a betegség lefolyása nem torokgyulladásra jellemző-e. A két betegség elkülönítése perdöntő.

A félelmetes tüszős mandulagyulladás

Kisgyerekek, fiatal felnőttek gyakori betegsége. A mandulák járataiba került baktériumok hatására a védelmi rendszer működésbe lép. A mandulák megduzzadnak, felszínük vörös lesz, járataikban gennyes váladék képződik, ami sok-sok fehér pont formájában jelentkezik. Ezek a későbbiekben a mandula felszínén összeolvadnak, és sárgásfehér lepedéket képeznek. A betegséget többnyire napokon át tartó, magas láz kíséri, az antibiotikumos kezelés ellenére is. Az áll alatti nyirokcsomók megduzzadnak, részt vesznek a gyulladás tovaterjedésének megakadályozásában. Kisgyermeknél a betegség általában az orrmandulát is érinti.

Gyulladásmentes, láztalan állapotban a mandulák felszínén jelentkező egy-két fehér pötty vagy folt szintén gyakori panasz. A mandula járataiban rekedt hámtörmelék, ételmaradék (szaknyelven detritusz) ártalmatlan dolog, sokszor magától kilökődik. Ha mégsem, akkor a fül-orr-gégész könnyen eltávolítja.

Tartósan viszont kellemetlen szájszagot okoz, mert ebben is megtapadnak bizonyos kórokozók. Ezek a foltok nem tüszők, és nem is a mandulagyulladás tünetei!

Kivenni vagy kezelni?

A legnehezebb kérdés a mandulaműtét szükségességének eldöntése. A gyakran ismétlődő mandulagyulladásról mindig szeretek meggyőződni. Szerencsére ritkán, de még mostanában is előforduló szövődmény a mandula körüli tályog. Ez természetesen azonnali szakorvosi beavatkozást tesz szükségessé. A gyógyszeres kezelés ilyenkor már önmagában nem elegendő. Az évente többször, de legalább négyszer-ötször előforduló, gennyes mandulagyulladás felveti a műtét szükségességét. Az egyes betegségek közötti időben a gyermek étvágya, fizikai állapota nehezen javul, ami további veszélyeket rejt magában.

Dr. Somi Ildikó
Felnőtt és gyermek fül-orr-gége szakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.