Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Torokproblémák kicsiknél és nagyoknál

Érdekességek2017. szeptember 11.

A leggyakoribb gyermekbetegség a nátha. Az eldugult orr és a szájlégzés torokpanaszokat okoz. A torok nyálkahártyája és a torokban lévő nyirokelemek begyulladnak, majd a nyakon lévő nyirokmirigyek megduzzadnak. Nemegyszer ez az első igazi jele a torokban zajló gyulladásnak.

A torok gyulladásai

Többnyire láz nélkül (esetleg hőemelkedéssel járó), néhány nap alatt lezajló betegségek, és általában vírusos eredetűek. Lefolyásuk enyhe, nagy hatású gyógyszeres kezelést nem igényelnek.

A torokban lévő védelmi rendszer

A torok hátsó részén nagyon fontos védelmi rendszer működik. A torokmandulák, a nyelvgyöki mandulák és az orrmandula, valamint a nyálkahártyában lévő sok apró nyiroktüsző képezi azt a gyűrűszerű védelmi vonalat, amely elsőként észleli és jelzi a szervezetnek: betegséget okozó anyagok jutottak a torokba. Nem csoda hát, ha ez a védelmi rendszer – különösen kisgyermekkorban – állandóan dolgozik, és duzzanatával is jelzi folyamatos tevékenységét. A torok- és az orrmandula duzzanata bizonyos mértékig szintén hozzájárul a levegő útjának beszűküléséhez, a szájlégzés kialakulásához.


Ha a torokmandula betegszik meg

Az előzőekhez képest sokkal ritkább jelenség, és az oka nem vírus, hanem baktérium. A torok hátsó részén, a két „várkapuban” álló „őrök” fontos védelmi szerepet látnak el, főként az óvodáskorú gyermekek életében. A mandulák szivacsos állományába jutó idegen anyagokat részint helyben elpusztítják, részint információt indítanak el a mandulától a többi immunszerv felé. Az első jelzőrendszerként működő torokmandulák főleg kisgyermekkorban, de mindaddig nagyon fontosak, amíg ezt a feladatot el tudják látni, és az állományukba begyűjtött kórokozókat valóban le tudják küzdeni.

A sokszor ismétlődő gyulladás a gyakorlott vizsgálónak ismerős jeleket hagy a mandulában, de legfontosabb a hiteles kórtörténet. A szülő segítsége, pontos információja szükséges ahhoz, hogy a mandulák „viselkedéséről” képet kapjunk. Fontos adat, hogy évente hányszor volt mandulagyulladása a gyermeknek, és hogy a betegség lefolyása nem torokgyulladásra jellemző-e. A két betegség elkülönítése perdöntő.

A félelmetes tüszős mandulagyulladás

Kisgyerekek, fiatal felnőttek gyakori betegsége. A mandulák járataiba került baktériumok hatására a védelmi rendszer működésbe lép. A mandulák megduzzadnak, felszínük vörös lesz, járataikban gennyes váladék képződik, ami sok-sok fehér pont formájában jelentkezik. Ezek a későbbiekben a mandula felszínén összeolvadnak, és sárgásfehér lepedéket képeznek. A betegséget többnyire napokon át tartó, magas láz kíséri, az antibiotikumos kezelés ellenére is. Az áll alatti nyirokcsomók megduzzadnak, részt vesznek a gyulladás tovaterjedésének megakadályozásában. Kisgyermeknél a betegség általában az orrmandulát is érinti.

Gyulladásmentes, láztalan állapotban a mandulák felszínén jelentkező egy-két fehér pötty vagy folt szintén gyakori panasz. A mandula járataiban rekedt hámtörmelék, ételmaradék (szaknyelven detritusz) ártalmatlan dolog, sokszor magától kilökődik. Ha mégsem, akkor a fül-orr-gégész könnyen eltávolítja.

Tartósan viszont kellemetlen szájszagot okoz, mert ebben is megtapadnak bizonyos kórokozók. Ezek a foltok nem tüszők, és nem is a mandulagyulladás tünetei!

Kivenni vagy kezelni?

A legnehezebb kérdés a mandulaműtét szükségességének eldöntése. A gyakran ismétlődő mandulagyulladásról mindig szeretek meggyőződni. Szerencsére ritkán, de még mostanában is előforduló szövődmény a mandula körüli tályog. Ez természetesen azonnali szakorvosi beavatkozást tesz szükségessé. A gyógyszeres kezelés ilyenkor már önmagában nem elegendő. Az évente többször, de legalább négyszer-ötször előforduló, gennyes mandulagyulladás felveti a műtét szükségességét. Az egyes betegségek közötti időben a gyermek étvágya, fizikai állapota nehezen javul, ami további veszélyeket rejt magában.

Dr. Somi Ildikó
Felnőtt és gyermek fül-orr-gége szakorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért dorombol a cicánk?

2024. szeptember 06.

A macskákat mi akkor halljuk dorombolni, ha nyugodtak, elégedettek, de a dorombolás elsődleges célja, hogy a szoptató anyamacska megnyugtassa a kölykeit.  

A néhány napos kismacskák már hallhatóan dorombolnak, még szopizás közben sem hagyják abba. A már elválasztott kölykök dorombolással fogadják anyjukat, ezzel a régi bizalmas kapcsolatot idézi fel. A cica doromboláskor hangszalagjai a levegő hatására rezegni kezd. Eközben a gégefő izomzata másodpercenként hússzor-harmincszor húzódik össze.

A macska minden testhelyzetben képes dorombolni, akár nyitott, akár csukott szájjal. A dorombolás és a légzés ritmusa megegyezik. A régi időkben a rokka kerekének egyenletes surrogásához való hasonlóság miatt a doromboló macskára azt mondták, hogy "fon".

Mások véleménye szerint  a dorombolást nem a hangszálak rezegtetése idézi elő. Megfigyelték, hogy az a macska is vígan tovább dorombolt, akin egészségügyi okokból gégemetszést hajtottak végre. Valójában a mai napig sem tudtak megállapodni abban a tudósok, hogy tulajdonképpen hogyan dorombol a macska...

Ami biztos, hogy a teljesen csonttá keményedett nyelvcsontú macskák képesek dorombolásra. A porcos nyelvcsontú felidák gégefője mozgékony: ezek az állatok a bömbölésre képesek. A felidák közül csak a kisebb fajták és a cibetmacskafélék egyes képviselői tudnak dorombolni. Ebbe a csoportba tartozik a házi macska, a jaguár, a puma, az ocelot, a szervál, a gepárd és a vörös hiúz.

A dorombolás a jó közérzet jele, ezzel is kommunikál az emberekkel, a gazdival, örülök neked, szeretlek.

Mi okozhat halláscsökkenést?

2024. szeptember 06.

Hallásromlás több okból is bekövetkezhet és lehet átmeneti vagy tartós… Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát a halláscsökkenés gyakoribb kiváltó okairól és kezelésükről kérdeztük.

Ahhoz, hogy hallásunk tökéletes legyen, a külső-, közép- és belsőfül, illetve a hallóidegek összehangolt működésére van szükség. Bármelyik területen is keletkezik zavar, azt a hallás csökkenése jelzi, de egyéb tünetek is kialakulhatnak: sokan fülzúgásról, zajérzékenységről, vagy szédülésről is beszámolnak. Amennyiben a hallójáratban, a dobhártyával, vagy a hallócsontokkal van gond, akkor vezetéses halláscsökkenésről beszélünk, ha mélyebben van a probléma, akkor percepciós, vagy idegi halláscsökkenésről van szó.

Gyulladás, elzáródás a külső fülben

Átmeneti halláscsökkenést okozhat a külsőfül-gyulladás, ami elsősorban a hallójárat felázása, ill. mikrosérülése kapcsán alakulhat ki. Jellemzően a medencék, fürdők vizében található baktériumok okozzák, ezért nevezik ezt a betegséget úszófülnek is. Antibiotikumos tamponnal helyileg jól gyógyítható, így az átmeneti hallásromlás is megszüntethető.

Halláscsökkenést okozhat a hallójáratba kerülő idegen test, vagy a túlzott fülzsírtermelődés miatt kialakult fülzsírdugó is. Ha az eldugult fület szakorvos sérülésmentesen, szakszerűen kitisztítja, a hallás is újra a régi lehet.

Elváltozások a középfülben

A vírusok, vagy baktériumok által okozott heveny középfülgyulladás általában nagy fájdalommal jár, főleg ez viszi orvoshoz a beteget, nem is elsősorban a gyulladás miatt kialakult hallásromlás. Gyógyszeres kezeléssel azonban mindkét tünet megszüntethető. Bonyolultabb a helyzet, ha a gyulladás következtében a dobhártya perforálódik A dobhártya átszakadása nem csak gyulladás következtében alakulhat ki – teszi hozzá dr. Fülöp Györgyi. „Idegentest, vagy erős nyomásváltozás (repülőn), a fület ért ütés vagy hangos durranás kapcsán is kilyukadhat a dobhártya. Jó hír, hogy az esetek többségében magától begyógyul, ha mégsem, akkor műtéti úton helyreállítható a folytonossága, így a dobhártya perforáció miatti hallásvesztés is korrigálható.”

Mit mond a gyógyszerész? – A száraz szem kezeléséről

2024. szeptember 05.

A szem a legfontosabb és legérzékenyebb érzékszervünk. A szem védekezőrendszeréhez tartozik a megfelelő mennyiségű és összetételű könny. A könny víztiszta, enyhén sós (1,3% nátrium-klorid-tartalmú) folyadék, mely a szaruhártya külső felszínén folyik lefelé, így biztosítva a megfelelő nedvességét. Ha a könny mennyisége nem megfelelő, égő, szúró idegentest-érzés, szemvörösség, illetve fényérzékenység, fokozott könnyezés jelentkezhet, mely tünetek a „száraz szem” betegségre utalnak.

Mi okozhatja a száraz szem tüneteit?


Szeles időjárás
Légkondicionált, alacsony páratartalmú helyiségben tartózkodás
Egyes betegségek, pl.: Sjögren-szindróma
Egyes gyógyszerek (pl.: allergiaellenes szerek, aknéra alkalmazott készítmények, szteroidok, egyes antidepresszánsok, fogamzásgátlók, altatók) mellékhatásaként is megjelenhet
Kemény kontaktlencse viselése
A szem szaruhártyáján végzett műtét
Menopauzában gyakori


Mit tehetünk a száraz szem tüneteinek elkerülésére, mérséklésére?

1. Könnypótlás


Lehetséges nedvesítő szemcsepp (ún. műkönny), gél vagy kenőcs formában alkalmazni


2. Életmódváltás


Fontos az elegendő folyadékbevitelt biztosítani
Rendszeres pislogás
A szem védelme a túlzott napfénytől napszemüveg segítségével