Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

További K-vitamin behozatalát engedélyezték

Érdekességek2019. augusztus 10.

Fotó: 123rf.com

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a folyamatos ellátás érdekében több hónapra elegendő, összesen 58 200 doboz K-vitamin behozatalát engedélyezte külföldről öt nagykereskedőnek.

A hatóság közleményben azt írta, hogy mivel legutóbb újabb K-vitamin-szállítmány érkezett az egyik legnagyobb gyógyszer-nagykereskedőhöz, a megfelelő mennyiség addig is biztosított. Az OGYÉI egy hónapja azt közölte, hogy ötezer-ötezer doboz K-vitamin behozatalát engedélyezte gyerekek és felnőttek számára az egyik gyógyszer-nagykereskedőnek. Akkor azt írták: a forgalmazó a K-vitamin hiányának okaként gyártási gondot jelölt meg a május 1. és október 31. közötti időszakra. Mivel jelenleg más K-vitamin-injekció nincs törzskönyvezve Magyarországon, a gyógyszerhatóság a nagykereskedővel egyeztetve engedélyezte a tízezer tétel behozatalát külföldről, ennek beszerzése folyamatos.

Jelezték, a felnőttek számára alkalmazott Konakion 10 mg/1 ml oldatos injekcióból nagyjából négyezer doboz, a gyermekek számára alkalmazott Konakion 2 mg/0,2 ml pediatric oldatos injekcióból pedig nagyjából nyolcezer doboz fogy havonta. 

A K-vitamin a véralvadásban játszik fontos szerepet. Az oltást minden csecsemő pár órával a születése után megkapja a kórházban, majd otthon folytatni kell az adagolását. A szájon át is beadható oltóanyagot otthon hat hónapos korukig többször kapják a gyerekek. Ez elsősorban a kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemőknek fontos, az anyatejben ugyanis alig választódik ki a K-vitamin, így csak kevés jut belőle a csecsemőnek.



forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.