Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Továbblépés a kutatás-fejlesztésben és automata technológiák

Érdekességek2023. november 23.

Új gyárrészleget avatott szolnoki telephelyén Magyarország egyik fontos gyógyszeripari szereplője, a Béres Gyógyszergyár. A beruházás keretében bővítették kutatás-fejlesztési bázisukat, valamint a készítményeik logisztikai ellátását szolgáló automatizált magasraktárat alakítottak ki. A november 10-ei avatáson Varga Mihály pénzügyminiszter és dr. Béres József a Béres Gyógyszergyár elnöke mondott ünnepi beszédet.

A Béres Gyógyszergyár az ország legnagyobb, magyar családi tulajdonban lévő gyógyszergyára, a hazai egészségvédő piac meghatározó, piacvezető szereplője. Nevéhez a minőség, a tudományosság, a megbízhatóság, az innovatív szemlélet és a társadalom iránti felelősségérzet társul.

Készítményei 28 éve készülnek saját gyártással, saját kutatás-fejlesztési és minőségbiztosítási háttérrel a cég szolnoki gyártóüzemében, ahol, a jelenlegi beruházást is figyelembe véve eddig 25 milliárd forint feletti értékben történtek fejlesztések. A mostani, részben kormánytámogatással megvalósuló, 8,3 milliárd forint összértékű beruházásban a legmagasabb elvárásoknak megfelelő, korszerű, 680 m2 területű kutatás-fejlesztési laboratóriumot, valamint egy 6000 raklap tárolására alkalmas, automatizált, 4.120 m2 területű magasraktárat hoztak létre. A fejlesztés keretében az irodai és szociális létesítmények mellett, a környezetvédelmi előírásokat szem előtt tartva, kialakításra került egy hulladék- és veszélyes hulladék tároló épület is. A beruházáshoz laboratóriumi és raktártechnológiai eszközök, valamint gyártógépek vásárlása is kapcsolódott.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében kiemelte: „Az elmúlt évek válságai megmutatták, hogy a szuverenitás politikai és gazdasági értelemben is alapvető fontosságú Magyarország számára. A Béres név egyszerre szimbóluma a magyar találékonyságnak, az önálló gondolatnak és a céltudatos kitartásnak, mindezeken felül pedig a hivatástudatnak is.”


„Hazánk legnagyobb magyar tulajdonú gyógyszergyártó vállalataként olyan, értékteremtő és értékálló beruházásokba forgatjuk vissza nyereségünket, mint amilyen a most átadott új szolnoki részleg is. Készítményeink saját, világszínvonalú fejlesztőlaboratóriumainkban születnek, és saját gyárunkban készülnek. Aki Béres terméket választ, biztos lehet benne, hogy kiváló minőségű, biztonságos készítménnyel járul hozzá az egészségéhez.” – hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke.

A korszerű kutatás-fejlesztési és minőségellenőrzési technológiák, a professzionális gyártási körülmények, az alkalmazott energiahatékonysági módszerek, a hazai és a nemzetközi jogszabályoknak való teljes megfelelés, valamint ezek folyamatos fejlesztése jól tükrözik a Béres Gyógyszergyár minőség iránti elköteleződését. A cég kínálatában jelenleg 146-féle Béres termék szerepel 244 különböző kiszerelésben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.