Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Továbblépés a kutatás-fejlesztésben és automata technológiák

Érdekességek2023. november 23.

Új gyárrészleget avatott szolnoki telephelyén Magyarország egyik fontos gyógyszeripari szereplője, a Béres Gyógyszergyár. A beruházás keretében bővítették kutatás-fejlesztési bázisukat, valamint a készítményeik logisztikai ellátását szolgáló automatizált magasraktárat alakítottak ki. A november 10-ei avatáson Varga Mihály pénzügyminiszter és dr. Béres József a Béres Gyógyszergyár elnöke mondott ünnepi beszédet.

A Béres Gyógyszergyár az ország legnagyobb, magyar családi tulajdonban lévő gyógyszergyára, a hazai egészségvédő piac meghatározó, piacvezető szereplője. Nevéhez a minőség, a tudományosság, a megbízhatóság, az innovatív szemlélet és a társadalom iránti felelősségérzet társul.

Készítményei 28 éve készülnek saját gyártással, saját kutatás-fejlesztési és minőségbiztosítási háttérrel a cég szolnoki gyártóüzemében, ahol, a jelenlegi beruházást is figyelembe véve eddig 25 milliárd forint feletti értékben történtek fejlesztések. A mostani, részben kormánytámogatással megvalósuló, 8,3 milliárd forint összértékű beruházásban a legmagasabb elvárásoknak megfelelő, korszerű, 680 m2 területű kutatás-fejlesztési laboratóriumot, valamint egy 6000 raklap tárolására alkalmas, automatizált, 4.120 m2 területű magasraktárat hoztak létre. A fejlesztés keretében az irodai és szociális létesítmények mellett, a környezetvédelmi előírásokat szem előtt tartva, kialakításra került egy hulladék- és veszélyes hulladék tároló épület is. A beruházáshoz laboratóriumi és raktártechnológiai eszközök, valamint gyártógépek vásárlása is kapcsolódott.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében kiemelte: „Az elmúlt évek válságai megmutatták, hogy a szuverenitás politikai és gazdasági értelemben is alapvető fontosságú Magyarország számára. A Béres név egyszerre szimbóluma a magyar találékonyságnak, az önálló gondolatnak és a céltudatos kitartásnak, mindezeken felül pedig a hivatástudatnak is.”


Hazánk legnagyobb magyar tulajdonú gyógyszergyártó vállalataként olyan, értékteremtő és értékálló beruházásokba forgatjuk vissza nyereségünket, mint amilyen a most átadott új szolnoki részleg is. Készítményeink saját, világszínvonalú fejlesztőlaboratóriumainkban születnek, és saját gyárunkban készülnek. Aki Béres terméket választ, biztos lehet benne, hogy kiváló minőségű, biztonságos készítménnyel járul hozzá az egészségéhez.” – hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke.

A korszerű kutatás-fejlesztési és minőségellenőrzési technológiák, a professzionális gyártási körülmények, az alkalmazott energiahatékonysági módszerek, a hazai és a nemzetközi jogszabályoknak való teljes megfelelés, valamint ezek folyamatos fejlesztése jól tükrözik a Béres Gyógyszergyár minőség iránti elköteleződését. A cég kínálatában jelenleg 146-féle Béres termék szerepel 244 különböző kiszerelésben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.