Trombózis után – mit szabad tenni és mit nem?
Érdekességek2024. október 25.
Mélyvénás trombózis után sokaknak komoly fejtörést jelentenek bizonyos dolgok és tevékenységek, hogy vajon ártalmasak-e az állapotukra nézve? Összeszedtük ezért a leggyakoribb kérdéseket, melyekre prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolt.
Szabad-e mozogni?
Nem csak szabad, kell is! Viszont nem mindegy, hogy mikor, ezért előtte mindenképp egyeztessen orvosával. Az utóbbi 30 évben jelentős változások történtek a guideline-ban, hiszen régebben a trombózisos betegeket szigorúan hat hétig fektették, aminek igen rossz következményei lettek. Viszont ez a felfogás már megváltozott és most már minél korábban rávesszük a betegeket a rendszeres mozgásra, figyelve arra, hogy olyan mozdulatokat végezzen, amik következtében a thrombus leszakadása nem fordulhat elő. (A fokozatosság a terhelésben nagyon fontos!)
Fontos továbbá, hogy olyan sportokat, melyek esetén nagyobb a sérülésveszély (pl. küzdősportok, beértve a bokszot, birkózást, kickbox-ot, focit, vízilabdát, kézi- és kosárlabdát, röplabdát, tehát minden potenciálisan sérülésveszélyes sportot) a páciens később se végezzen – figyelmeztet a szakember.
Végig injekcióznom kell magam?
Nem, heparint/LMWH-t nem szükséges a betegnek élete végéig szúrnia magának. Leggyakrabban 3-6 napig kapja a beteg terápiás dózisban naponta kétszer, a testsúlyára illesztett dózisban! Amennyiben az orvos jóváhagyja, úgy egy idő után bátran lehet váltani valamilyen kumarin származékra vagy új típusú véralvadásgátlóra (NOAC) így a beteg megkímélheti magát az öninjekciózástól. Természetesen ritka kivételek vannak, amikor hosszabban kell adni, (ilyen pl. a terhesség is) de akkor már profilaktikus dózisban, naponta egyszer.
Lehet-e szaunába, szoláriumba járni?
Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy a jövőben tartózkodnia kell az olyan tevékenységektől, mely a vénák kitágulását eredményezik, ugyanis ekkor megnő a vér pangása az erekben, mely fokozza a vérrögképződés rizikóját. Éppen ezért ekkor ne menjen finn-szaunába, gőzfürdőbe, egyéb 80-90 fokos helyekre (infraszaunába mehet), valamint kerülje a 36 foknál melegebb termálvizeket is. Szoláriumba szabad menni rövid időre, de csak 3 hónappal az „esemény” után.
Szabad-e K-vitamint tartalmú ételeket fogyasztani?
Sokat hallani, miszerint óvatosan kell bánni a K-vitamin tartalmú ételekkel véralvadásgátló szedése során. Ez csakis a kumarin-származékokra vonatkozik, a NOAC készítményeknél erre nem szükséges odafigyelni. Másrészt az előbbi esetén is megengedett a fogyasztásuk, viszont arra fontos ügyelni, hogy minden nap közel azonos mennyiséget egyen belőle e beteg. Pl. az nem jó, ha egyik nap 1 db narancsot fogyaszt, míg máskor 3 kilót.
Szabad-e repülőgépre ülni?
A repülőút- akárcsak a hosszabb autó/vonatút- bizony megnöveli a trombózis rizikóját, így a prevenció kiemelten fontos azoknak, akik már átestek trombózison, illetve fokozott hajlamuk van rá. Kompressziós terápiára az út során mindenképp szükség van. Természetesen, amíg a beteg alvadásgátlót szed, a repülőúton is biztonságban van, ha sokat mozog és bő folyadékfogyasztással pótolja a folyadékvesztést.
Ha átesett már trombózison vagy tüdőembólián, de már nem kap alvadásgátló kezelést, fontos, hogy még az utazás előtt keresse fel orvosát, hiszen ha úgy ítéli meg, megelőző alvadásgátló kezelésre (LMWH) is szükség van az odaút-, és a visszaút előtt, hiszen ha már egyszer volt trombózisa, úgy lényegesen nagyobb eséllyel alakul ki újabb megfelelő prevenció nélkül- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. A fentiek az autóbusz utazásra is érvényesek!
forrás: Patika Magazin
