Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Trombózist okozhat a klimax idején alkalmazott hormonpótlás?

Érdekességek2021. július 06.

Fotó: 123rf.com

A klimax tünetek enyhítésének részeként gyakran kap a hőhullámoktól szenvedő nő hormonpótlást, mely normalizálja a felborult hormonháztartást. Bár sok esetben valóban lényegesen segít a kellemetlen panaszokon, ám nem árt figyelembe venni azt is, hogy csakúgy, mint a fogamzásgátló tablettáknál, ez a fajta hormonpótlás is trombózishoz vezethet. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája éppen ezért a trombózishajlam szűrésére hívja fel a figyelmet.

Klimax és a hormonok

A menopauza 45-50 éves kor körülire tehető, és a menstruáció tartós megszűnésével jár. A változó kort a legtöbb nő nehezen viseli. Ennek oka egyrészt a tudat, hogy most már végérvényesen maga mögött hagyta a fiatalságát és termékenységét, másrészt kellemetlen tünetek sorozata lép fel. Ilyenkor ugyanis szinte teljesen megkeserítik az ember életét a folytonos hőhullámok, a szapora szívdobogás, a fokozott izzadás és a gyakori fejfájások.

Mindez a hormonok kegyetlen játékának tudhatók be, hiszen a kamaszkor mellett a klimax idején következnek be hormonális változások. Először a peteérésért és a magzat beágyazódásáért felelős progeszteron mennyisége csökken, melynek hatására eleinte ösztrogéndominancia lép fel. Ekkor még általában nem jelentkeznek különösebb tünetek, ám később, amikor az ösztrogén szintje is leapad, megkezdődnek a gyakori rosszullétek és hangulatingadozások.
Éppen ezért fordulnak sokan úgynevezett klimax ambulanciákra, ahol bevált kezelési módszer a hormonpótlás, mellyel lényegesen enyhíthetőek a zavaró tünetek.


Vérrögökhöz vezethet a hormonpótlás

Bár kétségkívül számtalan előnye van a menopauza idején történő hormonpótlásnak, azonban komoly veszéllyel is számolniuk kell az arra hajlamosaknál. Ugyanis vizsgálatok kimutatták, hogy a tartós hormonpótlás lényegesen – akár 5-szörösére – megnöveli az artériás és a vénás trombózis rizikóját, így nagyobb eséllyel alakul ki stroke, szívinfarktus, esetleg mélyvénás trombózis.

Hogy pontosan miként növeli meg a kockázatot, pontosan nem tudni, de valószínű, hogy serkenti a thrombin nevű fehérje termelődését, és csökken a fibrinolízis (a kialakult alvadék eltávolításának folyamata): a végeredmény tehát komplex folyamatokon keresztül érvényesül. – magyarázza prof. Blaskó György.

Fotó: 123rf.com

Több hajlamosító tényező, nagyobb kockázat

Természetesen a változókorban nem csak és kizárólag a hormonpótlás hatására alakul kit trombózis, hiszen a súly, az életkor, a folyadékfogyasztás és az egyéb betegségek mind hatással vannak a vérrögök kialakulására. Természetesen minél több hajlamosító tényező áll fenn egyszerre, annál nagyobb az esély egy esetleges trombózisra. Prof. Blaskó György azt tanácsolja, még mielőtt hormonpótlást szeretne, vegyen részt trombofília (trombózis genetikai hajlam) szűrésen és trombózis rizikóbecslésen, hogy nyugodt szívvel kezdhesse el a terápiát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.