Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Trombózist okozhat a klimax idején alkalmazott hormonpótlás?

Érdekességek2021. július 06.

Fotó: 123rf.com

A klimax tünetek enyhítésének részeként gyakran kap a hőhullámoktól szenvedő nő hormonpótlást, mely normalizálja a felborult hormonháztartást. Bár sok esetben valóban lényegesen segít a kellemetlen panaszokon, ám nem árt figyelembe venni azt is, hogy csakúgy, mint a fogamzásgátló tablettáknál, ez a fajta hormonpótlás is trombózishoz vezethet. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája éppen ezért a trombózishajlam szűrésére hívja fel a figyelmet.

Klimax és a hormonok

A menopauza 45-50 éves kor körülire tehető, és a menstruáció tartós megszűnésével jár. A változó kort a legtöbb nő nehezen viseli. Ennek oka egyrészt a tudat, hogy most már végérvényesen maga mögött hagyta a fiatalságát és termékenységét, másrészt kellemetlen tünetek sorozata lép fel. Ilyenkor ugyanis szinte teljesen megkeserítik az ember életét a folytonos hőhullámok, a szapora szívdobogás, a fokozott izzadás és a gyakori fejfájások.

Mindez a hormonok kegyetlen játékának tudhatók be, hiszen a kamaszkor mellett a klimax idején következnek be hormonális változások. Először a peteérésért és a magzat beágyazódásáért felelős progeszteron mennyisége csökken, melynek hatására eleinte ösztrogéndominancia lép fel. Ekkor még általában nem jelentkeznek különösebb tünetek, ám később, amikor az ösztrogén szintje is leapad, megkezdődnek a gyakori rosszullétek és hangulatingadozások.
Éppen ezért fordulnak sokan úgynevezett klimax ambulanciákra, ahol bevált kezelési módszer a hormonpótlás, mellyel lényegesen enyhíthetőek a zavaró tünetek.


Vérrögökhöz vezethet a hormonpótlás

Bár kétségkívül számtalan előnye van a menopauza idején történő hormonpótlásnak, azonban komoly veszéllyel is számolniuk kell az arra hajlamosaknál. Ugyanis vizsgálatok kimutatták, hogy a tartós hormonpótlás lényegesen – akár 5-szörösére – megnöveli az artériás és a vénás trombózis rizikóját, így nagyobb eséllyel alakul ki stroke, szívinfarktus, esetleg mélyvénás trombózis.

Hogy pontosan miként növeli meg a kockázatot, pontosan nem tudni, de valószínű, hogy serkenti a thrombin nevű fehérje termelődését, és csökken a fibrinolízis (a kialakult alvadék eltávolításának folyamata): a végeredmény tehát komplex folyamatokon keresztül érvényesül. – magyarázza prof. Blaskó György.

Fotó: 123rf.com

Több hajlamosító tényező, nagyobb kockázat

Természetesen a változókorban nem csak és kizárólag a hormonpótlás hatására alakul kit trombózis, hiszen a súly, az életkor, a folyadékfogyasztás és az egyéb betegségek mind hatással vannak a vérrögök kialakulására. Természetesen minél több hajlamosító tényező áll fenn egyszerre, annál nagyobb az esély egy esetleges trombózisra. Prof. Blaskó György azt tanácsolja, még mielőtt hormonpótlást szeretne, vegyen részt trombofília (trombózis genetikai hajlam) szűrésen és trombózis rizikóbecslésen, hogy nyugodt szívvel kezdhesse el a terápiát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.