Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Tuberkulózis világnap - március 24.

Érdekességek2017. március 24.

Miért teremtette meg az Egészségügyi Világszervezet a Tuberkulózis Világnapját?


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tíz éve nyilvánította a tuberkulózist világméretű fenyegetésnek – ez az első betegség a WHO történetében, amelyiket ezzel a meghatározással jelöltek meg. A járványügyi előrejelzések szerint a XXI. század első két évtizedében 200 millió ember betegszik meg és 35 millió hal meg tuberkulózisban.


Milyen gyakori a tbc? – Járványügyi helyzet

A fenyegetés elsősorban a harmadik világban élő embereket érinti - főként Afrikában és Dél-kelet Ázsiában, ahol a lakosság jelentős része HIV-vel is fertőzött –, de a tuberkulózis Európában, így hazánkban sem tekinthető megoldott problémának.
Magyarországon a tuberkulózisban megbetegedettek száma a XX. század közepe óta folyamatosan csökken – az 1990-1995. közötti időszak kivételével, amikor átmeneti emelkedés volt tapasztalható. Bár még egyik évben sem volt olyan kevés az új tébécés beteg, mint az elmúlt, 2005. évben, a 100.000 lakosból 20 megbetegedés még mindig jóval több, mint Nyugat-Európában. Kedvező adat, hogy a gyermekek között évtizedek óta alig van tuberkulózis, ez főként az újszülöttek teljes körű BCG oltásának köszönhető. Kedvezőtlen viszont, hogy a munkaképes korú (40-59 éves) férfiak között van a legtöbb beteg.


A legfontosabb a tbc megelőzése és korai felismerése

A tuberkulózis további sikeres visszaszorításának kulcskérdése a betegség felismerése és eredményes gyógyítása. A korábbi évtizedekben a kötelező tüdőszűréssel fedeztük fel a legtöbb beteget. Mára ennek a jelentősége mérséklődött, de a szűrés nem vált fölöslegessé, és még mindig ez a legkoraibb és legbiztonságosabb módszer a betegek felkutatására.
Ugyanakkor tudatosítani kell az emberekben, hogy bizonyos tünetek esetén – ilyen a tartós köhögés, a hőemelkedés, hátfájás, éjszakai izzadás, vérköpés – haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, mert ezek tébécés megbetegedést jelezhetnek. Ha késik a betegség felismerése, az nem csak a betegre, hanem családtagjaira, környezetére is veszélyt jelent. Ezekben az esetekben az orvosnak gondolnia kell tbc lehetőségére, és annak kiderítésére vizsgálatokat kell végeznie.


A hatékony kezelést ingyenesen biztosítja az állam mindenkinek, de tudnunk kell vele élni

A tuberkulózis gyógyítására hatásos gyógyszerek állnak a rendelkezésünkre, és azok korlátozás nélkül, ingyen hozzáférhetők. A kezelés teljes gyógyulást eredményez, ha a beteg kellő ideig rendszeresen beveszi a számára rendelt gyógyszereket. Mivel ezeket több hónapig kell szedni, gyakran előfordul, hogy a beteg – különösen, ha panaszai közben megszűntek – a teljes gyógyulás előtt félbeszakítja a kezelést. Ez a betegség kiújulását okozhatja, és ilyenkor az alkalmazott gyógyszerek gyakran hatástalanná válnak. Ennek a veszedelmes állapotnak a megelőzésére a szakemberek világszerte az ún. „ellenőrzött kezelést” tartják szükségesnek: a beteg minden alkalommal orvosi rendelőben (tüdőgondozó, háziorvos), egészségügyi dolgozó jelenlétében, annak ellenőrzése mellett veszi be gyógyszereit. Ez nem bizalmatlanság, hanem a gyógyítás biztonságát, a beteg és családtagjai érdekét szolgáló módszer. Az ellenőrzött kezelés világszerte sok tízezer beteget segített hozzá egészségének helyreállításához, akadályozta meg a fertőzés terjedését.

Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet az egykori Erzsébet királyné Szanatórium helyén működik, melyet 1901 novemberében nyitottak meg a budai hegyvidék gondosan kiválasztott, ideális természeti adottságú lejtőjén, a Pozsonyi hegy és Budakeszi község között. Napjainkban 669 ágyon elsősorban tüdőbetegek ellátása folyik. Intézetünk tüdőgyógyászati szakkórház, e minőségében irányadó országos intézet, valamint járóbetegeket is ellátó poliklinika.

Küldetésünk lényege a szakmai igényesség mellett a szanatóriumi hagyomány: a gondos ápolás és a betegeinkkel való személyes szolidaritás megőrzése. Országos intézeti feladatunkból eredően irányítjuk az egész országban a tüdőbetegségek elleni küzdelmet, kidolgozzuk nemcsak a gyógyítás, hanem a megelőzés, a korai felfedezés legalkalmasabb módszereit is. Mindnyájan arra törekszünk, hogy a betegek érdekeit szolgáljuk kellő megértéssel és tapintattal.


forrás: mcd.hu
hírek, aktualitások

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.

Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

Sok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.