Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudjon meg mindent a tüszőéréstől a menstruációig!

Érdekességek2020. november 02.

Fotó: gettyimages.comA nők immáron évtizedek óta használják a fogamzásgátló tablettákat a nem kívánt terhesség megelőzésére.

A női menstruációs ciklust két hormon szabályozza. Egyikük az ösztrogén, melyet a petefészek termel, a másik a progeszteron, mely a tüszőrepedést követően kialakuló sárgatestben képződik. A ciklusos működést azonban nem a petefészek, hanem az agyalapi mirigy vezérli. Ennek megértéséhez meg kell ismerkednünk további két – az agyalapi mirigy által termelt – hormonnal. Az egyik az FSH (folliculusstimuláló hormon), a másik az LH (luteinizáló hormon). Az FSH hatására fokozódik a petefészek ösztrogéntermelése és egy tüsző érésnek indul, az LH hatására pedig bekövetkezik a tüszőrepedés.

A menstruációs ciklus alakulása

Mindezen ismeretek birtokában nézzük meg, hogyan is alakul a menstruációs ciklus. (A ciklus napjait a vérzés jelentkezésétől – ez az első nap – számoljuk.) A menses befejeződése után az agyalapi mirigy fokozza az FSH termelését, ennek hatására fokozódik az ösztrogéntermelődés, és érésnek indul egy petesejt. Körülbelül a 10. naptól emelkedik az LH-termelés és ennek hatására a 14. napon bekövetkezik a tüszőrepedés.

A kialakuló sárgatest progeszteront termel. Körülbelül a 20. naptól a magas ösztrogén- és progeszteronszint miatt az agyalapi mirigy csökkenti hormonjainak termelését. Ennek következtében kevesebb lesz az ösztrogéntermelés; a sárgatest elöregedésével és sorvadásával párhuzamosan a progeszteronszint is csökken. A hormonszintek csökkenése következtében a 28. napon a méhnyálkahártya menstruációs vérzés keretében lelökődik.


Fotó: 123rf.com

Még egy szakkifejezéssel meg kell ismerkednünk. Ez az úgynevezett „feed back” (vagy visszacsatolási, illetve visszajelző) mechanizmus. Mint a fentiekből látható volt, a ciklus elején az alacsony ösztrogén- és progeszteronszint hatására az agyalapi mirigy fokozza, a ciklus második felében a magas ösztrogén- és progeszteronszint miatt pedig csökkenti az FSH és LH termelését. Vagyis az agyalapi mirigy folyamatosan „figyeli” a petefészek által termelt hormonok mennyiségét.

dr. Bárány János
szülész-nőgyógyász


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Első ízben adták át a Mindwell „MentalCare Awards” díjait

2025. november 29.

A Mindwell Pszichológiai Központ idén első alkalommal adta át a Mindwell „MentalCare Awards” díjat, amely a mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok, segítők elhivatott munkáját ismeri el. A díj alapítója, Dr. Dura Mónika osztotta meg velünk a kezdeményezés mögötti szándékot, a kiválasztás szempontjait és a szakma legégetőbb kihívásait.

„Amikor megalapítottam a Mindwell Pszichológiai Központot, azzal együtt született meg bennem az álom is, hogy egyszer díjat alapítok azoknak, akik a mentális egészséggel foglalkoznak – pszichológusoknak, segítő szakembereknek, szociális munkásoknak –, hogy méltóképpen elismerjük a munkájukat” – mondja Dr. Dura Mónika.

Az ötlet hosszú ideje érlelődött, de a megvalósítás 2025-re lett aktuális. „Azt éreztem, most jött el az idő. Az állami rendszerben dolgozó pszichológusok és szakemberek gyakran szűkös erőforrásokkal, de hatalmas hivatástudattal, csendben és alázattal végzik a munkájukat. Szerettem volna végre reflektorfényt irányítani rájuk, mert ez ritkán történik meg.”

A szakma láthatósága – még mindig hiányos

Bár az elmúlt években javult a mentálhigiénés szakmák megítélése, a társadalmi nyitottság még mindig egyenlőtlen. „A nagyobb városokban, a fiatalabb generációk körében sokkal nagyobb a nyitottság. De vidéken, kisebb településeken ez még mindig nem magától értetődő. Ugyanakkor tíz évvel ezelőtthöz képest hatalmas előrelépés, hogy már egyre több ember keres segítséget.”

Azonban vannak területek, ahol az ellátás súlyos hiányosságokkal küzd: „Gyermekpszichológusból már több van, de gyermekpszichiáterből például nagyon kevés. Különösen nagy a hiány azoknál a gyerekeknél és kamaszoknál, akik komoly pszichés problémákkal élnek.”

Vitaminfogyasztás télen

2025. november 29.

A hidegben a szervezetünk fokozott támogatást igényel, de a megfelelő étrendkiegészítő kiválasztásában könnyű hibázni. A BioTechUSA szakértői most elárulják, hogyan kerülhetjük el a buktatókat, és mi a tudatos vitaminfogyasztás kulcsa.

Ahogy az ősz lassan télbe fordul, a szervezetünket is nagyobb kihívások érik: a zárt terekben könnyebben terjednek a vírusok, a csípős levegőn gyorsabban megfázhatunk, a napfény hiánya pedig gyengítheti az immunrendszerünket. Nem véletlen, hogy ilyenkor sokan különféle immunerősítőkhöz, vitaminokhoz nyúlnak – azt azonban fontos tudni, hogy nem mindegy, hogy milyen körülmények között jutnak be ezek a tápanyagok a szervezetünkbe.

Hiába szeded, ha nem hasznosul? Így segítheted a vitaminok felszívódását

Bár elsőre az ellenkezőjét gondolhatnánk, a vitaminok és ásványi anyagok nem egyformán hasznosulnak a szervezetben. A tápanyagok felszívódását és hasznosulását számos tényező befolyásolja – nemcsak az, hogy mit fogyasztunk, hanem az is, milyen állapotban van a szervezetünk. A folyamatot például befolyásolhatja, hogy mikor és mivel vesszük be egy készítményt, mennyire vagyunk hidratáltak, milyen az emésztésünk, fizikai aktivitásunk, sőt akár a stressz-szintünk is hatással lehet rá. Általános ajánlás, hogy a zsírban oldódó vitamincsoportot is tartalmazó multivitaminokat étkezéskor szedjük, hiszen a zsírok jelenléte fontos a felszívódásukhoz. Éppen ezért a kiegyensúlyozott étrend nem pusztán a tápanyagok mennyiségéről és minőségéről szól, hanem arról is, hogy megteremtsük a szervezet számára azokat a feltételeket, amelyek mellett valóban hasznosítani tudja mindazt, amit beviszünk. Ezzel összhangban az utóbbi években egyre többen választják a szerves kötésű formákat, például a magnézium-biszglicinátot.

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).