Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudjunk meg többet a fájdalomról, és különítsük el a tévhiteket

Érdekességek2023. május 10.

Íme, néhány igaz/hamis állítás a fájdalommal kapcsolatban:

A placebo hatás nem működik a fájdalomnál

HAMIS. A placebo (hatóanyag nélküli látszatgyógyszer) morfinszerű hatással lehet a legsúlyosabb fájdalomra. Mindannyian potenciálisan érzékenyek vagyunk a placebo hatásra, amely magában foglalja az enkefalinok (a fájdalomérzetet befolyásoló peptidek) felszabadulását az agyban. A fájdalom érzékelése pl. az elvárásainktól, a kezelésünkkel kapcsolatos belső reprezentációtól vagy az orvossal kialakított bizalmi kapcsolattól függően változik. Az a személy, aki úgy érzi, hogy meghallgatják, felismerik szenvedésében, és megértik a fájdalmát, valamint, hogy mit tehetnek érdekében a kezelések, kevésbé fogja fel a fájdalmát.

Agyunk nem képes kontrollálni a fájdalmat

HAMIS. Az agy maga termel hormonokat, endorfinokat, enkefalinokat, amelyek a morfiumhoz hasonló hatást fejtenek ki. Ezeket az anyagokat főként az agyalapi mirigy és a hipotalamusz választja ki, amikor bizonyos tevékenységeket gyakorolunk. Ezek az agyban lévő specifikus receptorokhoz kapcsolódnak, így hatnak a fájdalomra, a relaxációra/ellazulásra és a jó közérzetre.

Minél nagyobb a sérülés/ártalom, annál intenzívebb a fájdalom

HAMIS. A fájdalom kezelésére szakosodott központokban megfigyelt személyek legalább egynegyedénél nincs gyulladásos probléma vagy neurológiai elváltozás, amely magyarázatot adna a krónikus fájdalomra. Ilyen pl. a fibromyalgia, a glossodynia (a nyelv égő érzése), a temporomandibularis ízületi szindróma vagy az irritábilisbél-szindróma esete.

Műtét után normális a fájdalom

IGAZ, egyes esetekben. Műtét során általában a bőrt, az izmokat metszik, így logikus, hogy a beavatkozás fájdalmas, és minél jelentősebb, annál nagyobbak a fájdalmak. Ezen fájdalmak megelőzésére, valamint annak érdekében, hogy azok ne tárolódjanak a csontvelőben és az agyban, a műtét alatt és után csillapítják a fájdalmat. Bizonyos esetekben azonban krónikus fájdalom jelentkezik, amely a perifériás idegek károsodása miatti szövődmények egyike.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.