Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudomány a betegek szolgálatában

Érdekességek2022. január 15.

Csúcskategóriás MR-gép érkezett Budapestre, a 3 Tesla-s SIGNA Architect. A gép a jelenleg elérhető legújabb technológia, valamint a GE által fejlesztett szoftvereknek köszönhetően a primer képalkotáson túl, mesterséges intelligencia vezérelte eljárások segítségével elemzi az adatok mélyrétegeit.

A fotó illusztráció: gettyimages.comA MIND Klinika 2020 őszén kezdte meg működését a fővárosban. Küldetése, hogy egy új tudományterület szűk spektrumában nyújtson magas szintű szolgáltatást, mely egyedülálló nemcsak hazánkban, hanem a közép-kelet európai régióban is.

Ez a tudományterület a bél-agy tengely körüli betegségek és kórállapotok, melyek húsz évvel ezelőtt még ismeretlennek számítottak, de az utolsó nyolc év óriási áttörést hozott ezen a területen. 2013-ban publikálták a humán mikrobiom térképet, mely a velünk élő baktériumok összességét jeleníti meg hét testtájban.

Ma már tudjuk, hogy a velünk élő baktériumok változásai szoros összefüggést mutatnak emberi betegségekkel. Bizonyított, hogy gyulladásos betegségek gócpontjai helyezkednek el a bélben, valamint számos idegrendszeri betegség kiindulási pontja is a bélben található. Ilyen betegségek a migrén, a stroke, az Alzheimer-, a Parkinson-kór, az időskori memóriazavarok, illetve bizonyos daganatos megbetegedések is” – mondta el Dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus.

A MIND Klinika missziója, hogy transzlációs kutatások műhelye legyen

A Klinika küldetése, hogy a csúcstechnológia a klinikum szolgálatába álljon, minél előbb elérhetővé tegye a betegek számára és megtalálja az alkalmazási lehetőségeket a gyógyításban. Jelen pillanatban már több mint tíz nemzetközi céggel van kutatási együttműködésük számos klinikai vizsgálatra, amely folyamatosan bővül. 

A közelmúlt nagy eseménye mind a járóbeteg szolgáltatásban, mind pedig kutatási területen, egy csúcskategóriás 3 Teslás, 48 tekercses, General Electric MR gép üzembe helyezése volt, mely ténylegesen egyedülálló tudással bír egész Közép-Kelet Európában. Ez a gép a jelenleg elérhető legújabb technológia, valamint a GE által fejlesztett szoftvereknek köszönhetően a primer képalkotáson túl, mesterséges intelligencia vezérelte eljárások segítségével elemzi az adatok mélyrétegeit. Így képes felhívni a figyelmet szabad szemmel szinte alig látható képletekre, nem helyettesítve, de nagyban segítve ezzel az leletező orvosok munkáját.

Kiemelt jelentősége van a daganatos betegségek kezelésének értékelésében is

A választott terápia kezdetétől számítva akár már két hétre megmondható, hogy a daganatos sejtek életképessége hogyan változott: reagál-e a páciens a kezelésre. Ennek a gyógyításban nagy jelentősége van, hiszen gyorsabban derül ki, ha egy kezelésre a páciens nem reagál, így elkerülhető a felesleges gyógyszer-mellékhatás, és gyorsabb kezelés-váltásra van lehetőség. Fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt kell már egy MR vizsgálatot végezni, hiszen a készülék daganatos sejtek életképességének változását tudja nagyobb érzékenységgel kimutatni. 


Gyümölcsöző együttműködés a MIND és a GE között a betegek és a tudomány szolgálatában

A MIND Klinika és GE együttműködése nem merül ki abban, hogy a klinika egy topkategóriás GE készülék mellett döntött. A General Electric-nek Magyarországon működik egy 500 fős kutatási részlege, melyből 60 fő kifejezetten MR kutatással foglalkozik. Az GE adatvezérelt kutatásainak célja, hogy a szoftvereik egyre fejlettebbek legyenek. Ehhez biztosítja a klinikai hátteret a MIND, azaz az itt elvégzett vizsgálatok adataival dolgozik tovább a GE. Rendkívül fontos megemlíteni, hogy páciensek adatai soha semmilyen körülmények között nem kerülnek átadásra, kizárólag képadatok elemzését végzik a GE munkatársai.

A kutatási együttműködésnek köszönhetően a MIND betegei olyan szolgáltatást kapnak az MR vizsgálatok során, melyek máshol még nem elérhetőek, ezzel segítve gyógyulásukat, terápiájuk személyre szabását és sikerességét, mindezt mindenféle pluszköltség és egészségügyi kockázat nélkül.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)