Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudta, hogy a vérszegénység autoimmun eredetű is lehet?

Érdekességek2021. október 04.

Immunológiai eredetű vérszegénységet számos kórkép okozhat. Ilyenek egyes felszívódási zavarok, hiányállapotok, és maga az elhúzódó gyulladásos folyamat is okozhat vérszegénységet. Ezek egyike egy olyan autoimmun kórkép, amikor a célpont a maga a saját szervezet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen jelek utalnak arra, hogy a vérszegénység autoimmun betegség tünete. 

AIHA – támadás a vörösvérsejtek ellen

Az autoimmun betegségek megegyeznek abban, hogy fennállásuk során a szervezet valamilyen téves immunválasz okán a saját sejtei ellen indít támadást. Ellenségként, a szervezetre veszélyes betolakodóként kezeli őket, akár egy betegséget előidéző kórokozót, ebben az esetben azonban épp emiatt vezet betegség, vagyis autoimmun betegség kialakulásához. Az autoimmun hemolitikus anémia (AIHA) olyan rendellenesség, melynek során az ellenséget a vörösvérsejtek jelentik, a szervezet olyan antitesteket termel, amik elpusztítják őket. A célpont lehet maga a vörösvérsejt, de előfordul olyan is, hogy a sejtek felszínén érzékenyítő anyag vagy akár gyógyszer tapad meg, és megváltozik emiatt a sejtfelszín.

Az autoimmun hemolitikus anémia tünetei

A betegségnek több típusa létezik, a leggyakoribb, az esetek 80-90%-a a meleg antitestes AIHA, melyet sápadt vagy sárgás bőr, fáradtság, szédülés és erős szívdobogás jelezhet. A hideg antitestes AIHA a ritkább változat. Tünetei megegyeznek az előzőekben leírtakkal, továbbá hideg kezek és lábak, mellkasi fájdalom, hányás vagy hasmenés, fájdalom a kezekben és a lábakban és szívproblémák jelezhetik a betegséget.

Mitől alakul ki az AIHA?

Az AIHA jelentkezhet önállóan, vagyis nincs olyan egyéb betegség, ami közrejátszhatna a kialakulásában. Ilyenkor elsődleges formáról beszélünk. Másodlagos akkor, ha egyéb kórképekhez társultan jelentkezik, például rheumatoid arthritisz, lupus vagy Sjögren-szindróma mellett alakul ki. Ha pedig az immunrendszert félrevezető anyag kötődik a vörösvérsejthez, lehet egyszerűen csak gyógyszer-allergiáról, vagy fertőző betegség megjelenéséről is szó.

Nem a vaspótlás a megoldás!

AIHA esetén a kezelés célja azt meggátolni, hogy a szervezet olyan antitesteket termeljen, amelyek elpusztítják a vörösvérsejteket. A betegséget vér-és vizeletvizsgálatok eredménye alapján tudja immunológus megállapítani. A kezelést elsősorban a szteroid készítmények szedése jelenti, de léteznek egyéb megoldások – sejtosztódást gátló gyógyszerek vagy intravénás immunglobulin terápia – is. A terápia összeállítása során több szempontot kell figyelembe venni – többek közt a vérszegénység súlyossága, a személy kora, egészségi állapota és kórtörténete is.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.