Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Túl sokat ülünk, így az aranyér népbetegséggé vált

Érdekességek2023. február 13.

Becslések szerint minden második embert érinti az aranyér, ami főként a mai modern életmód következménye. Vérzés esetén minden esetben orvoshoz kell fordulni, mert az nem csak aranyeret, de rosszindulatú daganatokat is jelezhet.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mivel foglalkozik a proktológia?
A proktológia a sebészet azon ága, amely a végbélnyílás és környéke, illetve a végbél betegségeivel foglalkozik. Bár a legtöbben a proktológiáról azonnal az aranyérre asszociálnak, ezen kívül számos más elváltozás és probléma érintheti ezt a területet. Ezzel kapcsolatban dr. Ferreira Gábor, az Affidea Magyarország proktológiával foglalkozó sebészorvosa elmondta: „Valóban az aranyér, a végbélnyílás-repedés és a végbélnyílás sipoly vagy tályog a leggyakoribb probléma a proktológiai szakrendeléseken. Ezeket a betegségeket a tünetek hasonlósága miatt a páciensek, olykor pedig a kollégák is összekeverik. Aranyeresség helyett idült vagy néhány esetben akut sebet, máskor egy rendellenes járatot vagy bőr alatti fertőzött üreget találunk a végbélnyílás területén. A diagnózis késlekedése jelentős fájdalommal és sok szenvedéssel járhat. Jóval ritkábban, de kialakulhatnak különböző daganatok is ezen a területen, amelyek lehetnek jó és rosszindulatúak egyaránt. Ezen kívül érdemes megemlíteni a különböző bőrbetegségeket is, amelyek kínzó viszketéssel, égő érzéssel, akár fájdalommal járhatnak.”

Mi történik a proktológiai vizsgálaton?
Először alapos anamnézist vesz fel az orvos, vagyis pontosan tisztázza a tüneteket és azok hátterét. Ezt követi egy fizikális vizsgálat, ami általában az érintett terület megtekintéséből, megtapintásából, valamint a végbélnyílás csatorna és a végbél elérhető szakaszának ujjal való vizsgálatából áll. A végbél részletesebb, belső vizsgálatához többféle eszköz is használható. A végbélnyílás tükrözés (anoszkópia) során az orvos egy speciális egyenes, csőszerű eszközzel tekinti át a végbélnyílás csatornát, illetve a végbél legalsó szakaszát. Emellett rectoscopia is alkalmazható, ilyenkor egy hosszabb műanyag csővel vizsgálják át a végbél nyálkahártyáját. Dr. Ferreira Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a vizsgálatok az esetek túlnyomó részében nem fájdalmasak, és nem igényelnek különösebb előkészületet. Amennyiben a páciens úgy érzi, hogy a reggeli székelés elmaradt, akkor egy végbélkúppal segíthető elő a végbél kiürülése.


Mit kell tudni az aranyérről?
A végbélnyílás környékén természetes módon jelen van egy érfonat, ami a széklet megtartásában, a kontinencia szabályozásában tölt be alapvető szerepet. Ennek az érfonatnak egy-egy ágán kialakulhat visszérszerű tágulat, a végbél külső és belső részén egyaránt. Ezt nevezzük aranyérnek. Az aranyér ma már népbetegségnek számít, egy amerikai kutatás becslése szerint az emberek 2/3-a küzd valamilyen szintű aranyerességgel, illetve a vastag- és végbéltükrözések során minden második embernél aranyeret fedeznek fel. A belső aranyeresség általában nem szokott fájni, a végbélnyíláson kitüremkedő része vagy a külső aranyér azonban már okozhat komoly panaszokat. A viszketés, a vérzés és a fájdalom egyaránt az aranyér tünete lehet. Az Affidea Magyarország proktológus sebészorvosa hangsúlyozta: „Vérzés esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert csak szakember döntheti el, hogy a panaszt pontosan mi okozza. A vérzés ugyanis nem csak aranyérnél, de rosszindulatú daganatoknál is gyakori.”

Hogyan kezelik az aranyeret?
Az aranyeret egyrészt különböző helyileg ható készítmények, kúpok, illetve szájon át szedhető gyógyszerek segítségével kezelik. A belső aranyér hatékonyan orvosolható az úgynevezett gumigyűrű ligaturával is, amelyet a belső aranyér nyakára helyeznek fel egy applikátorral. Ez megszünteti az adott terület vérellátását, így az elhal és egyszerűen kilökődik a végbélből. A súlyos állapotú, kívül-belül jelen lévő, illetve a külső aranyereket általában helyi érzéstelenítésben, kimetszéssel távolítják el. Azoknál az eseteknél, ahol több vagy többféle típusú, nagy méretű aranyér alakult ki, egy speciális ultrahangos készülék segítségével leköthetik az aranyerekhez vezető értörzseket, ezáltal csökkentve az aranyereknek a nyomását és a vértartalmát, egyúttal a nyálkahártya többletet anyag veszteség nélkül lehet csökkenteni.

Hogyan előzhető meg az aranyér?
Az aranyér bárkinél kialakulhat és kiújulhat, ezért érdemes a megelőzésre jelentős hangsúlyt fektetni. Az ülő és álló munka, az elhízás, a mozgásszegény életmód, valamint a túlsúly vagy várandósság miatti megnövekedett hasüregi nyomás kedvez az aranyér kialakulásának. Érdemes törekedni arra, hogy megfelelő, rostdús étkezéssel rendszeressé tegyük a székelést, emellett aerob testmozgás – például az úszás – napi rutinba emelésével is sokat tehetünk az aranyér megelőzéséért. Az erőgyakorlatokat és hasprést azonban érdemes mellőzni, akinek végbélnyílás táji panaszai vannak.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mit érdemes tudni a köhögésről?

2025. december 15.

Az ingerköhögés (száraz, improduktív) és a hurutos köhögés (produktív, váladéktermeléssel járó) egymástól eltérő kezelést igényel, amire a gyógyszerész ad tanácsot.

Köhögéshez (akut bronchitis) többnyire a légutak vírusfertőzés okozta akut gyulladásai vezetnek. A betegség szinte mindig az orr-garat tájék gyulladásával együtt jelenik meg. Kezdetben rendszerint száraz ingerköhögés jelentkezik, ami két-három napig tart, majd hurutos köhögéssé alakul. A köhögés „le is húzódhat”, mellcsonti fájdalmat okozhat – ami egyben a légcső gyulladását is jelzi. Vírusfertőzésre utal, ha a váladék átlátszó és tiszta. A sárgás vagy zöldes váladék oka bakteriális felülfertőződés lehet. A köhögés terápiájában hatékony lehet az inhalálás, ami főként növényi illóolajokkal történik, de az orvos más hatóanyag alkalmazását is rendelheti inhalációs módszerrel.

Az inhalálás helyes módja


Az inhalálás már nem azt jelenti, mint a korábban bevett módszer – azaz kendővel letakart fejjel a forró víz fölé hajolás. Ez a módszer ugyanis ingerli a szem nyálkahártyáját, így az inhalálás túl korai megszakításához vezet.
Olyan inhalátorok használata javasolt, amelyek az orrot és a szájat összeszorító (hámhoz hasonló) szerkezettel rendelkeznek.
A tüdő eléréséhez hatékonyabb a szipka alkalmazása. Forró vízbe cseppentett illóolajjal történő inhaláláshoz nyálkaoldó és hörgőgörcsoldó hatás is társul, emiatt az inhalálás hatékonyabb, mint a mellkasi bedörzsölő alkalmazása.
A legfontosabb, hogy elég hosszú ideig tartson az inhalálás (legalább 15 percig), valamint, hogy azt napi több alkalommal célszerű megismételni.

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.