Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Úgy izzad a lábam...

Érdekességek2023. május 22.

Ki gondolta volna, hogy akár 20 000 lépést is megteszünk naponta? Pedig egyes felmérések ezt mutatják. Nem csoda hát, ha sokunknak jelent problémát a kisebb-nagyobb mértékű lábizzadás, különösen meleg időben. 

Fotó: 123rf.comA lábizzadás nem csak időjárásfüggő, hanem a fizikai aktivitás vagy a lábbeli hordási ideje is befolyásolja. Íme néhány jó tanács ahhoz, hogy miként előzzük meg, enyhítsük vagy szüntessük meg ezt a fajta izzadást.

Törekedjünk a tökéletes higiéniára!

Ez a követelmény természetesnek tűnik, de nem mindig gondolunk rá pl. zuhanyozás, fürdés közben. Egyik fő szabály: külön figyelni rá, hogy mindegyik lábujj között jól beszappanozzuk a bőrt. A másik fontos teendő: a zuhanyozás vagy a fürdőzés befejeztével gondosan, egyenként meg kell törölni a lábujjakat, mielőtt zoknit, harisnyát, illetve cipőt húznánk. Ennek oka, hogy a legkisebb nedvesség is kedvez a baktériumok terjedésének, így a kellemetlen lábszag megjelenésének.

Megfelelő cipőt válasszunk! 

Régi tapasztalat, hogy cipőn spórolni nem lehet! Részesítsük előnyben a bőrcipőket, melyek jobban szellőznek, mint az olcsóbb, műbőrből készült lábbelik. És amint az időjárás engedi, vagy ha egész nap zárt helyen tartózkodunk, lehetőleg nyitott fazonú cipőt viseljünk. Amikor pedig beköszönt a csizmaviselés szezonja, és gyakran csapadékos is az időjárás, a nedvesség esetleges beszivárgása miatt biztosítsuk lábunk szárazságát azzal, hogy gyapjúzoknit húzunk a lábbelibe. A pamuthoz hasonlóan a gyapjú természetes szálainak köszönhetően szabályozza, illetve megakadályozza az izzadást is, ha pl. egész nap hordjuk a csizmánkat, és befülled, beleizzad a lábunk. Egy másik fontos szabály, hogy ne hordjuk ugyanazt a lábbelit egymás követő napokon, hanem váltogassuk az időjárásnak megfelelő „cipőkészletünkből” nap mint nap.

Használjunk speciális lábdezodort!

Ajánlott a könnyű, friss illatú lábdezodor használata, melynek természetes, növényi hatóanyagai gátolják a nagyfokú izzadást, megszüntetik a kellemetlen lábszagot. Összetevője lehet kamillakivonat, D-panthenol-provitamin, regeneráló allantoin, teafa- vagy eukaliptusz-illóolaj, mentol (ez utóbbiak hozzájárulnak a fokozott bőrhigiéniához is). Léteznek pordezodorok is, melyek hatékonyabbak, hosszabban megőrzik a lábbőr szárazságát, izzadtságmentességét, mintha egyszerűen bepúderoznánk a lábunkat.


Hordjunk szagtalanító talpbetétet!

A kétrétegű szagtalanító talpbetét rendkívül hasznos lehet azoknak, akiknek átlagon felüli mértékben izzad a lába – de közepes fokú izzadás esetén is hordhatjuk. Az ilyen típusú talpbetét felső rétege antibakteriális hatóanyagokat tartalmaz, melyek megakadályozzák a kellemetlen lábszagot, a második, aktív szénréteg pedig beszívja a nedvességet, míg mindkét réteg fertőtlenít. Válasszunk olyan fajtát, mely a talpon lévő rajz alapján méretre vágható. Sokkal kényelmetlenebb viselni ugyanis azokat a készre vágott talpbetéteket, melyek két, egymást követő lábméretre is alkalmasak.

 Mit tegyünk sportolás közben?

Mindig olyan cipőt válasszunk, mely sporttevékenységünknek megfelelő. A dzsoggingolók inkább könnyű anyagból készült sportcipőt hordjanak, hogy ezáltal csökkentsék a lábizzadást. A lyukacsos modellek különösen ajánlottak, függetlenül a sportolási körülményektől, mivel hagyják szellőzni a lábat. A sportcipő kiválasztásakor természetesen hagyatkozhatunk a cipőboltban feltüntetett rendeltetés szerinti megkülönböztetésre (futás, gyaloglás, teniszezés stb.) Viszont a sportcipőben tanácsos dezodort alkalmaznunk a baktériumok elterjedésének megakadályozása céljából, hiszen mindenfajta mozgás, fizikai aktivitás közben lábunk fokozottabban izzad. Az egyéb cipőkhöz is ajánlott egyes sprékkel pedig – a bennük lévő különleges gyógynövénykivonatok hatásának köszönhetően – az izzadásgátlás mellett a gombásodást is megelőzhetjük.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.