Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ugye nincs keserenyhiányod?

Érdekességek2017. március 01.

Ha valaki arra figyelmeztet, hogy a szervezetednek nagyon fontos, hogy egyél elég keserenyt (ami egyébként egy, a természetben gyakori fém) mert a hiánya súlyos gondokhoz (szívritmuszavar, magas vérnyomás, szívmegnagyobbodáshoz, vagy akár cukorbetegséghez) is vezethet, akkor az első meglepetésből felocsúdva, nyilván azt googlizod, mi az a kesereny: merthogy Te eddig biztosan nem ettél soha ilyet, emlékeznél rá. És, ha azt mondjuk: egyél elég magnéziumot?

A magnézium
Ha kizárólag kémiai, és fizikai szempontok szerint vizsgálnánk a magnéziumot, nem lenne benne semmi különös. Egyrészt a világ 8 leggyakoribb eleme: úton, útfélen belebotlunk. Másrészt egy éghető fém, aminek az a legnagyobb érdekessége, hogy erős, fehér lánggal ég el. Nem készítünk belőle ékszert, nem munkáljuk meg, akkor mi az olyan érdekes a magnéziumban? Mitől értékes? Miért fontos? Legfőképpen azért, mert több mint 300 enzimed működéséhez kell.

A magnézium és te
Képzeljük el egy pillanatra azt, hogy mi történne veled, ha egyáltalán nem lenne magnézium a szervezetedben: illetve inkább ne képzeljük el, mert hamarabb halnánk meg a magnézium teljes hiánya miatt, mint amíg ezt a mondatot elolvasod. Elsősorban azért, mert ha egyáltalán nem lenne magnézium a szervezetedben, azt erősen megsínylenék a csontjaid, a fogaid. De nem ez lenne a legnagyobb gondod, hanem az, hogy szívritmus-zavarod lenne, szívmegnagyobbodásod, és nem élnél túl sokáig. Éppen ezért hatalmas szükséged van rá. De mi történik, ha nincs elég?


A magnéziumhiány, és a pótlás
Pótolni kell. A magnéziumhiánynak sok oka lehet. Van, amikor hosszabb ideig nincs elég: a terhes kismamáknak például mindenképp javallott feltölteni a magnéziumkészletüket, de az alkoholistáknak is nagyon oda kell figyelniük erre. A magnéziumhiány lehet nagyon rövid ideig tartó is: például egy komolyabb hasmenés, vagy vesebetegség után, sőt, komoly fizikai igénybevétel is okozhatja a hiányát. Ha természetes úton akarod pótolni, megteheted ezt úgy, hogy sok zöld színű növényt eszel (például spenótot), de sok magnézium van a dióban, mogyoróban, mandulában is. Bármennyire is sokat eszel azonban ezekből a növényekből, magvakból, tudnod kell, hogy kevés magnézium van bennük, ezért egyszerre nem tudod pótolni: inkább kiegyensúlyozottan kell étkezned. Vagy pótolhatod nagyobb adagokban is a szervezeted számára elengedhetetlen magnéziumot, megfelelő készítményekkel. (Kattints ide, mutatjuk, mit érdemes szedni)

A magnéziumhiány tünetei
Ha hosszabb ideje gyötör a gyengeség, görcsök, vagy úgy érzed, hogy ingerlékenyebb, feszültebb vagy, netán azt érzed, hogy szívritmuszavarod van, növeld szervezeted magnézium-szintjét. Nyugodtan vásárolj olyan készítményeket, melyben nagyobb dózisban megtalálható (ilyeneket akár vény nélkül is kaphatsz), de érdemes orvoshoz is fordulni, mert ha hosszabb ideje fennáll a hiánya, előfordulhat, hogy magas vérnyomásod, szapora szívverésed lesz, még hosszabb távon kialakulhat csontritkulás, kegyetlen migrén, vagy cukorbetegség is. Extrém esetben hallucinációk, depresszió, zavartság, szorongás is gyötörhet.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.