Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ügyeljünk a beltéri levegő minőségére!

Érdekességek2021. december 28.

A téli időszakban időnk több mint 80 %-át rendszerint belső terekben töltjük. De mit tehetünk annak érdekében, hogy zárt tereink levegője egészséges legyen? Nem árt kibővíteni ismereteinket, és megfogadni néhány jó tanácsot.

Fotók: pixabay.comBezárkózva a jó meleg szobába, otthonainkban, vagy akár a munkahelyen, azt hihetjük, hogy távol tartjuk magunkat a szennyezett levegőtől. Pedig ez egyáltalán nincs így… Fűtőkészülékek, tisztítószerek, festékek, a bútorokon, szőnyegeken lerakódó por, a különféle házimunka vagy a kívülről beszivárgó nedvesség okozta beltéri nyirkosság, barkácsolás, dohányzás – mind-mind szennyezheti a belső terek levegőjét. Ami mindvégig kihatással van az egész nap folyamán belélegzett levegőnkre, gyakran légzési és egyéb problémákat okozva (különösen az arra érzékeny személyeknél). Hogyan kell hát a zárt terek minőségét a megfelelő szinten tartani? Ehhez adunk jó tanácsokat.

Szellőztessünk naponta többször is, de legalább 30 percet!

Szigetelőanyagok, műanyag nyílászárók, dupla falú ablaküveg… Ezek egyre jobban védenek a hidegtől, így belső tereink szinte „légmentesek” lehetnek. Így még fontosabb szellőztetni, és cirkuláltatni a friss levegőt. Télen is fontos, akár falun, akár városon lakunk, hogy reggelente és esténként 10-15 percig szellőztessük szobáinkat, nagyra nyitva az ablakokat. De természetesen minden, a belső tér levegőjét szennyező tevékenység alkalmával is (tisztítószerekkel végzett házimunka, barkácsolás stb.), vagy ha elhasználódik a levegő. Ez alapvetően fontos a levegő oxigéntartalmának megújítása szempontjából – kilégzéskor széndioxid távozik a tüdőből – és a beltéri légszennyeződések eltávolítása végett.

Ügyeljünk a hálószoba egészséges levegőjére!

Általában ebben a szobában töltjük a legtöbb időt, így fontos annak megfelelő hőmérsékleten tartása. A jó alváshoz 18-19 fok közti szobahőmérséklet az ideális, noha sokan melegebbre állítják a fűtést. Ami a levegő tisztaságát illeti: ki kell zárni a hálószobából minden szennyező forrást, pld. esetlegesen káros (sugárzó) elektromos berendezéseket, allergiát okozó anyagokat (ilyen lehet pld. az állatszőr, emiatt háziállatunk ne aludjon a hálóban), vagy az ágy alatt, a szekrény tetején tárolt papírdobozokat, egyéb tárgyakat, melyek porfészkek lehetnek. Amellett reggel hagyjuk az ágyat egy ideg nyitva, az ágyneműt szellőzni, az óhatatlanul megjelenő nyirkosság megszüntetésére, és az atkák elleni védelem céljából is.

 Figyeljünk a megfelelő beltéri hőmérsékletre és páratartalomra!

Egy lakásban a 19-20 fokos hőmérséklet és 40-60%-os páratartalom az ideális.  Valójában, ha túl száraz a levegő, a nyálkahártya és a bőr kiszárad, a szemben szúró, égető érzés léphet fel. Ha viszont ellenkezőleg, túl párás a levegő, az sem jó: többek közt orrfolyást, légzési panaszokat eredményezhet. Továbbá a túl magas páratartalom kedvez a háziporatka és a penészgomba terjedésének. Ahhoz, hogy ellenőrizzük ezeket a paramétereket, tanácsos beszereznünk egy hőmérséklet-páratartalom mérőt.


Fotók: pixabay.com

Különösen fontos, hogy gondoljunk a szellőztetésre minden olyan tevékenység elvégzése után, amelyik párásságot idéz elő (pld. zuhanyozás, főzés, mosás,  teregetés stb.) Ha pedig  a lakás ettől függetlenül mindig nedves, feltétlenül meg kell keresni és megszüntetni az okát (pld. beszivárog a nedvesség az ablakon át, keveset szellőztetünk stb.).

Használjunk természetes háztartási tisztítószereket!

Folyékony mosószerek, fertőtlenítőszerek, viaszos tisztítószerek, különféle sprayek széles skálája kapható a szaküzletekben és áruházakban. De sajnos gyakran tartalmaznak irritáló vagy allergiát okozó összetevőket. Vannak szakmák is (pld. takarítók),  ahol a dolgozók különösen kitettek emiatt légúti megbetegedéseknek, pld. az asztmának. A vegyszereket tartalmazó tisztítószerek szétpermetezéskor, más illékony vegyületekkel összekeveredve pld.  rákkeltő formaldehid gázt képezhetnek.

A kockázatok elkerülésére válasszunk környezetbarát öko- vagy natúr háztartási tisztítószereket, illetve különféle házi készítésű szereket (ilyen lehet almaecet vízzel elkeverve, ételecet+ víz+babaolaj, szódabikarbóna stb.).

Jól válasszuk meg a dekorációs alapanyagokat!

Festékek, ragasztók, lakkok, padló- és falburkolatok, dekorációs elemek… Mindegyik tartalmazhat petrolkémiai oldószereket vagy más anyagokat, melyek egészségre káros, illékony szerves vegyületeket (VOC) bocsátanak ki. Ezek terjedését a fűtés csak fokozza. Egyébként vásárláskor figyeljünk a VOC jelzésekre: a gyártóknak kötelező a festékek, lakkok, egyes építőanyagok címkéjén a kibocsátás mértékét feltüntetni. Így kiválasztható a számunkra legkevésbé káros dekorációs alapanyag (pld..a  VOC A+ nagyon alacsony kibocsátást jelent).

Fotók: pixabay.com

Az oldószer tartalmú festékek, ragasztók egyébként köhögést, szem-orr-torok irritációt, szédülést, fáradtságot okozhatnak. Ezért inkább vizes alapú dekorációs festéket (pld. matt akril festéket) válasszunk. És ajánlott, hogy zárt térben télen-nyáron viseljünk a munkálatok alatt maszkot.

Az új bútorok, főleg a ragasztottak, szintén VOC kibocsátás tárgyai lehetnek, olykor hónapokon át. Így pld. tanácsos, hogy egy gyerekszoba előkészítésekor idejekorán, a baba születése lőtt legalább 3 hónappal festessünk ki és bútorozzunk be.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)