Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Új magyar felfedezés a stresszkutatásban

Érdekességek2018. október 12.

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú, tartós hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében.

Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatok nyithatnak a poszttraumásstressz-szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

A kutatók most publikált eredménye alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy „felforr az agyvizem” – bár hőmérsékletemelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben – mondja Dr. Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docense, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetője. Mindeddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, mely végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb, mely során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító ún. prefrontális kéreg felé, a másodperc tört része alatt.


A Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport munkatársai ugyanakkor megállapították: ugyanezen idegsejtek egy harmadik úton is képesek stresszreakciót kiváltani, melynek hatása ugyanakkor jóval később jelentkezik és tartós. A most leírt teljesen új mechanizmus az agyvízen keresztül zajlik. Ennek során az idegrendszer fejlődésében, karbantartásában is fontos szerepet játszó molekula, az ún. ciliaris neurotrofikus faktor (CNTF) az agyvízben keringve kerül le a stresszközponthoz. Mivel az agyvízzel terjedő mechanizmusról van szó, ez sokkal lassabb, mint a véráramon keresztül zajló folyamat; az agyvízben lassabban hígul fel az anyag, és ezért hosszan tudja kifejteni a hatását. Az agyvízben lévő molekulák pedig szüntelenül bombázzák a stresszközpont idegsejtjeit, amik a prefrontális kérget tartják folyamatosan éberen, aminek következtében egy éberebb, magasabb reakciókészségű idegrendszeri állapot alakul ki.

Dr. Alpár Alán szerint nagyon valószínű, hogy stresszhatás esetén mindhárom mechanizmus bekapcsolódik, a stressz késleltetett, tartós hatásának kialakulásában ugyanakkor ennek a harmadik típusú, általuk azonosított folyamatnak van szerepe.

Azt, hogy az agyvelő mely területei felelősek a kívülről érkező stresszingerre adott gyors válaszért, Dr. Selye János világhírű, magyar származású stresszkutató munkássága óta tudjuk. Szintén ő írta le, hogy mi történik stresszhelyzetben, miként aktiválja a hipotalamusz a hipofízist, az pedig a mellékvesekérget – emlékeztet Dr. Alpár Alán. A stressz azonban elhúzódó folyamat, a környezeti fenyegetettség lehetősége például hosszabban is fennállhat, mely nemcsak azonnali, hanem tartós figyelmi állapotot kíván a szervezettől. A kutatók ezt a folyamatot kívánták megérteni, amikor a Nemzeti Agykutatási Program keretében a limbikus rendszer működésének és zavarainak molekuláris biológiai hátterét kezdték feltérképezni.

Az agyvízen keresztüli fent leírt mechanizmust nemcsak állatkísérletekben, de emberi mintákon is kimutatták. A kísérletekben felhasznált emberi mintákat az ugyancsak a NAP által támogatott, Dr. Palkovits Miklós, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professzor emeritusa által vezetett Humán Agyszövet Bank és Laboratórium biztosította. A kutatások részben kollaborációban, Dr. Harkány Tiborral, a Bécsi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető professzorával és kutatóival együttműködésben valósult meg.

A munkát Dr. Alpár Alán öt évvel ezelőtt kezdte el az akkor harmadéves orvostanhallgatóval, Zahola Péterrel, aki azóta már PhD-hallgatóként dolgozik a munkacsoportban. A kutatócsoport vezetője úgy látja, a felfedezés új távlatokat jelenthet a poszttraumás-stressz szindróma kialakulásának megértésében is. Az akut stressz állandósulása, krónikussá válása, a kiégés a mai társadalom számára komoly kihívást jelent, az ehhez vezető idegi folyamat megértése később lehetőséget adhat ezeknek a neuropszichiátriai megbetegedéseknek a kezelésére. A kutatás során több olyan molekuláris mechanizmust is bemutattak, ami a későbbiekben gyógyszercélpont lehet a farmakológusok számára.

A Nemzeti Agykutatási Program keretében végzett kutatás eredményeiről szóló publikáció ma jelent meg az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet újságjában, a The EMBO Journalben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Torokgyulladás a melegben? A légkondi is okozhatja

2025. június 25.



A torokfájás- és gyulladás nem csak a téli hónapokban jelentkezhet, sőt tavasszal-nyáron is meglepően sokan tapasztalnak tüneteket. Az okokról, a jellegzetes panaszokról, az antibiotikum indikációiról és az orvosi kontroll jelentőségéről dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa szakorvosa beszélt.

A fagyi és a légkondi a bűnös?

A télen jelentkező torokgyulladás fő okozói a zárt helyiségekben felszaporodó kórokozók és a hideg levegő, amelyet belélegzünk. A meleg hónapokban ilyen szempontból veszélyesnek számítanak a jeges üdítők, a fagylalt, a jégkrém, de a szénsavas ásványvíz is izgathatja a nyálkahártyát. Légkondicionált helyiség vagy autó és a külső meleg levegő közötti hirtelen hőmérsékletváltozás szintén légúti nyálkahártyagyulladást okozhat.
– A manapság jellemző változékony időjárásban pedig a torokfájást okozó légúti vírusok is könnyebben szaporodnak. Amennyiben több napon át tart a fájdalom és más tünetek is társulnak hozzá, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert súlyosabb esetben Legionella baktérium is állhat a háttérben, amely alapvetően kétféle betegséget okozhat. Az enyhébb lefolyású betegség a Pontiac-láz, ami az influenzához hasonló tünetekkel jár, és általában nem is azonosítják, mint Legionella-fertőzést. A légiós betegség ezzel szemben egy összetett tünetekkel járó, atípusos tüdőgyulladás, ami végzetes is lehet. A sikeres gyógyításhoz elengedhetetlen a betegség korai felismerése – ismerteti Holpert doktornő. – A légkondicionálóval felszerelt helyiségben ugyanis azonos hőmérsékletre és száraz páratartalomra beállított levegő kering zárt rendszerben. Előnye, hogy kevesebb por és pollen kering benne, mint az utcán, hátránya viszont, hogy ha a Legionella bejut az épület gépészeti rendszerébe, az ott pangó vízben rohamosan felsokszorozódik. A fertőzött víz elporlasztásával, apró vízcseppekben, aeroszol formájában belélegzett baktérium már fertőző hogy nincs légmozgás, vagy ugyanott fújja a hideg levegőt a rendszer az ott tartózkodókra.

Tartogatott vizelet és hüvelyszárazság is hajlamosíthat hólyaghurutra

2025. június 24.



Sokan úgy kapcsolják össze az úgynevezett felfázást a hideggel, hogy úgy vélik, a hideg vízben való tartózkodás vagy akár egy hideg kövön ülés okozza a kínzó tüneteiket. Holott a hólyaghurutot vagy cisztitiszt valójában baktériumok okozzák, bár ténylegesen van néhány hajlamosító tényező, amelyeket érdemes ismerni. Ezeket mutatta be dr. Bajor Gábor, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa.

Mi okozza valójában a hólyaghurutot?

A közkeletű, téves megnevezéssel felfázásnak nevezett cisztitiszt általában olyan baktériumok okozzák, amelyek normálisan is jelen vannak a vastagbélben, és szükség is van rájuk. Azonban, ha a húgyutakba kerülnek és elszaporodnak, ott már kórokozókká válhatnak és nagyon fájdalmas hólyaghurutot hozhatnak létre. Az egyik leggyakoribb ilyen kórokozó az Echerichia coli (E. coli.) baktérium. De miért juthat be egy alapvetően bélben tartózkodó baktérium a húgyutakba és miért fenyegeti ez a veszély erősebben a nőket?


Több hajlamosító tényező hozzájárulhat ahhoz, hogy a bélbaktériumok a húgyutakba juthassanak, és ott elszaporodva betegséget okozzanak. A nőknek alapvetően rövidebb a húgycsöve, ami azt jelenti, hogy a baktériumoknak kevesebbet kell utaznia, hogy elérjék a húgyhólyagot, valamint a húgycső alsó harmada folyamatosan ki van téve a hüvelyből és a végbélből származó kórokozókkal való találkozásnak – ismerteti Bajor doktor. – Ezen kívül sok nő úgy tapasztalhatja, hogy szexuális aktus után jelennek meg a tünetek, és ebből tévesen arra következtethetnek, hogy esetleg nemi betegségről van szó. Holott csak az történik, hogy a nemi élettel járó mechanikai behatás elősegítheti a kórokozók bejutását a hólyagba a rövid húgycsövön keresztül. Vagyis bár az intenzív szexuális élet és gyakori partnerváltás hajlamosíthat a húgyúti fertőzésekre, azok önmagukban nem tartoznak az STD kategóriába.

Akár génszerkesztési technológiával is kezelhetnek egy ritka betegséget

2025. június 24.



A legújabb gyógyszerfejlesztéseknek köszönhetően az örökletes angioödéma, ez a nem egyszer életveszélyes állapottal járó ritka betegség akár már a közeljövőben génszerkesztési technológiával is kezelhetővé válik – mondja dr. Farkas Henriette, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászai és Hematológiai Klinika egyetemi tanára, az Országos Angioödéma Referencia és Kiválósági Központ vezetője.

Az örökletes angioödéma (Hereditary Angioedema – HAE/HANO) egy ritka betegség, ami olyan ödémás rohamokat képes okozni, amelyek életveszélyes állapotot is előidézhetnek. Az ödéma jelentkezhet kézen, lábon, arcon és a gégében, ez utóbbi fulladáshoz vezethet.