Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Új magyar felfedezés a stresszkutatásban

Érdekességek2018. október 12.

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú, tartós hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében.

Az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, mely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős. Az eredmények új távlatok nyithatnak a poszttraumásstressz-szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

A kutatók most publikált eredménye alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy „felforr az agyvizem” – bár hőmérsékletemelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben – mondja Dr. Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docense, a Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport vezetője. Mindeddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, mely végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb, mely során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító ún. prefrontális kéreg felé, a másodperc tört része alatt.


A Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoport munkatársai ugyanakkor megállapították: ugyanezen idegsejtek egy harmadik úton is képesek stresszreakciót kiváltani, melynek hatása ugyanakkor jóval később jelentkezik és tartós. A most leírt teljesen új mechanizmus az agyvízen keresztül zajlik. Ennek során az idegrendszer fejlődésében, karbantartásában is fontos szerepet játszó molekula, az ún. ciliaris neurotrofikus faktor (CNTF) az agyvízben keringve kerül le a stresszközponthoz. Mivel az agyvízzel terjedő mechanizmusról van szó, ez sokkal lassabb, mint a véráramon keresztül zajló folyamat; az agyvízben lassabban hígul fel az anyag, és ezért hosszan tudja kifejteni a hatását. Az agyvízben lévő molekulák pedig szüntelenül bombázzák a stresszközpont idegsejtjeit, amik a prefrontális kérget tartják folyamatosan éberen, aminek következtében egy éberebb, magasabb reakciókészségű idegrendszeri állapot alakul ki.

Dr. Alpár Alán szerint nagyon valószínű, hogy stresszhatás esetén mindhárom mechanizmus bekapcsolódik, a stressz késleltetett, tartós hatásának kialakulásában ugyanakkor ennek a harmadik típusú, általuk azonosított folyamatnak van szerepe.

Azt, hogy az agyvelő mely területei felelősek a kívülről érkező stresszingerre adott gyors válaszért, Dr. Selye János világhírű, magyar származású stresszkutató munkássága óta tudjuk. Szintén ő írta le, hogy mi történik stresszhelyzetben, miként aktiválja a hipotalamusz a hipofízist, az pedig a mellékvesekérget – emlékeztet Dr. Alpár Alán. A stressz azonban elhúzódó folyamat, a környezeti fenyegetettség lehetősége például hosszabban is fennállhat, mely nemcsak azonnali, hanem tartós figyelmi állapotot kíván a szervezettől. A kutatók ezt a folyamatot kívánták megérteni, amikor a Nemzeti Agykutatási Program keretében a limbikus rendszer működésének és zavarainak molekuláris biológiai hátterét kezdték feltérképezni.

Az agyvízen keresztüli fent leírt mechanizmust nemcsak állatkísérletekben, de emberi mintákon is kimutatták. A kísérletekben felhasznált emberi mintákat az ugyancsak a NAP által támogatott, Dr. Palkovits Miklós, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professzor emeritusa által vezetett Humán Agyszövet Bank és Laboratórium biztosította. A kutatások részben kollaborációban, Dr. Harkány Tiborral, a Bécsi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető professzorával és kutatóival együttműködésben valósult meg.

A munkát Dr. Alpár Alán öt évvel ezelőtt kezdte el az akkor harmadéves orvostanhallgatóval, Zahola Péterrel, aki azóta már PhD-hallgatóként dolgozik a munkacsoportban. A kutatócsoport vezetője úgy látja, a felfedezés új távlatokat jelenthet a poszttraumás-stressz szindróma kialakulásának megértésében is. Az akut stressz állandósulása, krónikussá válása, a kiégés a mai társadalom számára komoly kihívást jelent, az ehhez vezető idegi folyamat megértése később lehetőséget adhat ezeknek a neuropszichiátriai megbetegedéseknek a kezelésére. A kutatás során több olyan molekuláris mechanizmust is bemutattak, ami a későbbiekben gyógyszercélpont lehet a farmakológusok számára.

A Nemzeti Agykutatási Program keretében végzett kutatás eredményeiről szóló publikáció ma jelent meg az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet újságjában, a The EMBO Journalben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

25 magyar író nevét rejtettük el a szövegben. Hányat találsz meg?

2019. február 10.

Egy nap története a magyar irodalommal, 25 íróval. Hányat találsz meg közülük?  

Reggel van. Géza felkel, iszik egy kávét, közben játszik egy parti sakkot a kutyával. Bögréje csorba, győz ő. A mosókonyhában vasal Berta.

Kilép a kertbe, alkalmazottainak szól: "Kertészim! Rebarbarát ültessetek!" Felöltözik, és távozik otthonról.

Találkája van. Sokáig vár, végül meglátja barátnőjét a megbeszélt helytől jó 50 méterre. Rákiabál: "elment az eszed? Óratorony, arról volt szó!"

Bosszúságáért kárpótolja a lány csinos megjelenése. Munkahelye egy varroda, nincs is nála több ruhája senkinek! Beülnek ebédelni. A bablevesről érdeklődnek, miféle. "Jókai", morogja a pincér. A tortáról is megtudják, hogy Esterházy. Pétervárról érkezett a cukrász, aki készítette. Fizetéskor Géza nem találja a tárcáját. Táskája az efféle dolgok jó elrejtője. Nője egy ötezrest nyújt felé: "nincs, mi? Cash... kell-e mentőöv"?

Ebéd után irány az állatkert. Lenyűgözi őket a kövér orrszarvú: egy unikornis, mi hájas! Három óra. Ferences szerzeteseket követve lemennek a partra, nézik, hogy hömpölyög a Tisza. Katatón csattogása a vonatkerekeknek odahallatszik a sínoldalból. Meglátnak egy vetőmagboltot. "Árpád van?", kiáltanak be, aztán elszaladnak. Hazaérve megdöbbentő kép fogadja Gézát.

Mi ez a füst? Mi lángol? A konyha! Eloltja a tüzet. Az elszenesedett maradványokat nézi a lábasban. Vajon milyen csirke lehetett? Tandori? De zsörtölődni sincs ideje, csengetnek. Szomszédja áll az ajtóban, panaszkodik a füstre. "Nincs nálad ott lik, Géza?", kérdezi a konyha falára bökve. "Nincs, de ha szükségét érzed, kedves József, a tilalmak ellenére neked oda én egy lyukat török", szofisztikáltan feleli Géza.

Fény, szauna, vitaminok

2019. február 09.

A fényt az őszi időszakban duplán fontos kihasználnunk. Egyrészt igyekezzünk minél többet az őszi napsütésben tartózkodni, hogy feltöltsük természetes D-vitamin-raktárunkat, amely az immunrendszer egyik legfőbb támogatója, azonban a nyári tartalékoknak novemberre már búcsút inthettünk. Emellett pedig próbáljuk ki a polarizáltfény-terápiát, a Sensolite-ot, amely jelentősen serkenti az immunrendszert – javasolja dr. Tatár Ákos.

Ugyanis a polarizált fény aktivizálja a fehérvérsejteket, amelyek a rosszindulatú elváltozásokért felelős sejtfelismerésben és leküzdésben is főszerepet játszanak. A szauna az egyik legjobb immunerősítő módszer, amelyet a finnek már évezredek óta használnak népi betegségmegelőzésként és gyógyírként.

Ráadásul egyszerre élvezhetjük méregtelenítő és bőrszépítő hatásait is, amit gyógyteákkal, pakolásokkal és szaunakrémekkel is fokozhatunk. Igyekezzünk kúraszerűen, legalább hetente egyszer beiktatni, hogy megfelelő mértékig erősítsük szervezetünk védekező mechanizmusait.

A vitaminok szerepe vitathatalan az immunrendszer erősítésében, különösen a téli időszakban. Megfelelő gyümölcs-, zöldségfogyasztással vagy étrend-kiegészítők használatával gondoskodhatunk szervezetünkről.

Hozzátáplálás cumisüvegből

2019. február 09.

A közted és babád közti szeretet és összetartozás legmagasabb szintje a szoptatással valósul meg. Ezt az időszakot úgy is felfoghatjuk, mint a várandósság meghosszabbodását, mert olyan egységben éltek tovább.

Az anyatejed a legideálisabb csecsemődre szabott táplálék. Minden tápanyagot megfelelő arányban, könnyen emészthető formában tartalmaz. Mennyisége kicsid igényei szerint változik, még a nap folyamán is. Hőmérséklete mindig megfelelő, hiszen közvetlenül, rendkívül higiénikus és gyönyörű „csomagolásból”, a melledből kapja. 

Babádnak féléves koráig, de még azon túl sincs semmilyen más enni- vagy innivalóra szüksége. Az az ideális, ha akár 2 éves koráig, de azon túl is szoptatod gyermekedet, természetesen már más ételekkel kiegészítve.

Cumisüveg bevezetése előtt próbálkozhatsz szoptatásbarát itatókkal, pl. svéd itató, kihajló szélű pohár, Spilly Spoon gyógyszeradagoló kanál stb.

Táplálás cumisüvegből

Bármilyen ok miatt, ha úgy döntesz, hogy cumisüvegből is táplálod babádat, akkor jó, ha figyelsz a következőkre. Kicsidnek csak ajánld fel, hogy a szájába vegye az etetőcumit, de soha ne erőltesd! Megpróbálhatod az etetőcumival simogatni a baba arcát és ajkát, de ne tuszkold be a szájába. A cumi a csecsemő szájába egy kicsit felfelé álljon, a szájpadlását érintse, ne a nyelvét. Abban az esetben, ha a pici ellenáll vagy sír, tarts szünetet és később próbáld meg újra.

Ha először adsz cumisüvegből enni a szoptatott babádnak, akkor azt kis mennyiségekkel kezdd, és csak lassan, kb. 15 ml-ként emeld az adagokat. Legfontosabb, hogy csak szoptatás után adj pótlást!

Segítsd a babát a cumisüveghez való alkalmazkodásban. Legyél türelmes, nyugodt, pozitív és kitartó, mert ez egy új készsége a kicsinek. A picik általában könnyebben elfogadják a cumisüveget, amikor álmosak vagy nem nagyon éhesek.