Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Új szoftver jelezheti előre a petefészekrák túlélési esélyeit

Érdekességek2019. április 29.

A mesterséges intelligencia pontosabban jósolja meg a petefészekrákos betegek prognózisát, mint a jelenlegi módszerek – állapították meg brit és ausztrál kutatók.

Az Imperial College London és a Melbourne-i Egyetem tudósai készítették a szoftvert, mely a prognózison kívül azt is jelzi, milyen kezelés lehet a leghatásosabb a páciensnek – írta a medicalxpress.com. A Nature Communications című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás a londoni Hammersmith Kórházban folyt.

A kutatók szerint az új technológia segít az orvosoknak, hogy a betegek gyorsabban jussanak a legjobb kezeléshez, alkalmazása a személyre szabottabb orvoslás felé vezet.

Az új technológia arra is használható lesz, hogy a petefészekrákos betegeket a daganat CT-felvételén mutatkozó kicsi szövetkülönbségek alapján osszák csoportokra, nem pedig a rák típusa és stádiuma szerint.

Eric Aboagye, a kutatás vezetője elmondta, hogy a rákgyógyítás fejlődése ellenére az előrehaladott petefészekrák hosszú távú túlélési esélyei csekélyek, ezért szükség van a kezelések új módszereire.
“Technológiánk részletesebb és pontosabb információt ad arról, hogyan reagálna a páciens az egyes kezelésekre, így az orvosok jobb és irányítottabb gyógymódok mellett dönthetnek” – magyarázta.

A petefészekrák a daganatok hatodik leggyakoribb fajtája a nők körében, leggyakrabban a menopauzán átesett nőket sújtja, valamint azokat, akiknek a családjában már előfordult a kór.


Évente mintegy 6 ezer új esetet diagnosztizálnak az Egyesült Királyságban, a hosszú távú túlélés esélye pedig csak 35-40 százalékos, mivel gyakran túl későn, a tünetek megjelenésekor állapítják meg a betegséget. A diagnózishoz vérvizsgálatot, majd CT-felvételeket használnak, hogy részletes képet kapjanak a rákról, ez azonban nem mutatja meg sem a beteg túlélési esélyeit, sem a beavatkozás valószínű hatásait.

A kutatók 2004 és 2015 között diagnosztizált 364 petefészekrákos nő szövetmintái és CT-felvételei alapján matematikai szoftverrel állapították meg, mennyire agresszív egy-egy daganat.

A szoftver a tumor négy biológiai jellemzőjét – szerkezetét, alakját, méretét és genetikai profilját – vizsgálta meg, ennek alapján állította fel a prognózist. A gép jóslatait összehasonlították a vérvizsgálat eredményeivel és a jelenleg használatos eszközök segítségével becsült túlélési esélyekkel.

Azt találták, hogy a szoftver a hagyományos eszközöknél akár négyszer pontosabban jelezte előre a petefészekrák kimenetelét.

Azt is megállapították, hogy a gép által súlyosnak kategorizált páciensek öt százaléka alig két évet élt a diagnózis után. A súlyosnak ítélt petefészekrák összefüggött a kemoterápia-rezisztenciával és a rossz műtéti prognózissal is, ami arra utal, hogy a módszerrel megállapítható, hogyan reagálna egy-egy beteg a kezelésre, kinek kell alternatív kezelést ajánlani.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.