Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Új technológiát alkalmaznak a vastagbélgyulladás kezelésére Debrecenben

Érdekességek2021. október 02.

Fotó: gettyimages.com

Többéves fejlesztés eredményeként egyedülálló technológiát alkalmazó széklettranszplantációs betegellátó egységet és baktériumsejtbankot hoztak létre a vastagbélgyulladás kezelésére a Debreceni Egyetemen. A terápiára a koronavírus-járvány miatt egyre nagyobb az igény – közölte az egyetem az MTI-vel.

A Clostridioides difficile (CD) kórokozó az egészséges emberek vastagbelében is megtalálható, de elszaporodását a bélben élő többi, “jó” bélbaktérium megakadályozza. Ha azonban a jó baktériumflóra valamilyen okból elpusztul vagy összetételében megváltozik, ez elszaporodhat, és kialakulhat az álhártyás vastagbélgyulladás (CDI), amely egy életveszélyes megbetegedés.

Az antibiotikumok gyakori használata következtében már a koronavírus-járvány előtti években halmozottan fordult elő az álhártyás vastagbélgyulladás, a pandémia miatt azonban egyre több lett a beteg – idézték a kutatást vezető Nagy Gergely György rektori megbízottat, orvosszakmai vezetőt a közleményben.

A szakember hozzátette, a koronavírus-fertőzöttek gyakran kapnak antibiotikumot a kezelés során, továbbá a tüdőt károsító immunológiai folyamat megfékezésére immunrendszert gyengítő szereket, például szteroidot. Ezen felül a fertőzés önmagában is képes a bélnyálkahártyát károsítani.

A betegség a tapasztalatok szerint szokatlanul súlyos, és igen gyakori a terápiára nem reagáló vagy a későbbi kiújuló eset. Ezeknek egy új, nemzetközileg is elfogadott kezelési eljárása a széklettranszplantáció vagy székletbaktérium-terápia, amely gyorsan helyreállítja a bélflórát. Az eljárással a betegek nagy részénél gyors, pár napon belüli gyógyulást lehet elérni – magyarázta.

Nagy Gergely György rámutatott: a széklettranszplantáció a járvány előtt is csak néhány hazai intézményben volt elérhető. A járvány miatt pedig – technológiai háttér hiányában – a Debreceni Egyetemen kívül lényegében megszűnt a betegek hozzáférése az eljáráshoz.

Kitért arra is, a COVID-szűrés minden elemét tartalmazó és egyéb kórokozók genetikai azonosítását is magában foglaló egyedi donorszűrési protokollt alkalmaznak.

Az egyetemen kifejlesztett eljárással a régióban már korábban is számos sikeres beavatkozást végeztek el. Idén február óta 54 álhártyás vastagbélgyulladásban szenvedő beteget láttak el, jelentős részük COVID-fertőzés szövődményeként szorult ellátásra – jelezte Nagy Gergely György.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.