Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Újjávarázsolt darabok: hogyan adjunk új életet régi fabútorainknak?

Érdekességek2024. január 01.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Már kissé kopott, de még nem szeretnénk kidobni? A legtöbb esetben nincs is rá szükség! Az alapvetően jó minőségű fabútoroktól nem feltétlenül kell megválni csak azért, mert már nem tündökölnek az eredeti fényükben vagy nem illenek az aktuális enteriőrbe. Számtalan módja van annak, hogy helyrehozzuk a kisebb-nagyobb hibákat, amik az évek során keletkeztek vagy hozzáigazítsuk a darab megjelenését a szoba jelenlegi stílusához. A saját kezűleg végzett bútorfelújítás pedig nemcsak hasznos, de kellemes időtöltés is.  

Milyen előnyökkel jár a bútorfelújítás?

Tucatnyi út vezethet oda, hogy készülünk felújítani egy bútordarabot. Elképzelhető, hogy egy ütött-kopott, ócskának tűnő komódtól nem akarunk megválni, de az is lehet, hogy a legutóbbi lomtalanítás során került hozzánk egy darab, aminek új életet szeretnénk adni.

Bútoraink sajátkezű felújítása remek időtöltés, de akár komoly hobbi is lehet belőle, továbbá kevés nagyobb büszkeség van annál, mint hogy magunk alkottunk, teremtettünk valami újat. A szórakozás és a büszkeség mellett pedig az értékmentés és az értékmegőrzés is nagyszerű élményt nyújt mindamellett, hogy jókora összeget is spórolhatunk azzal, ha lemondunk a vásárlásról.

Mire lesz szükségünk a felújításhoz?

Mielőtt hatalmas lelkesedéssel nekiesünk az előttünk lévő bútordarabnak, érdemes átgondolni, hogy mi mindenre lesz szükségünk a folyamat során. Ha útközben derül ki, hogy hiányzik valami, akkor sem dől össze a világ, de jóval nyugodtabb lesz a barkácsolás, ha minden kellék előttünk hever.


Nézzük, mi mindenre lesz szükségünk!

Hogyan kezdjünk hozzá fabútoraink felújításához?
Nézzük, milyen lépések vezetnek az új bútorunk felé!

Tervezés

A valódi munkálatok megkezdése előtt üljünk le néhány gondolat erejéig, és nézzük át, mit is szeretnénk. Milyen állapotban van a felújításra váró bútor, milyen eszközeink, tudásunk van a művelethez? Hová fog kerülni az elkészült darab, milyen szerepet szánunk neki a lakásban? Ha mindez megvan, közelebb jutunk a megoldáshoz és egyszerűbb lesz a bevásárlólistát is elkészíteni.

Előkészítés

Ha régen használt, a padláson heverő vagy a bolhapiacról hazahozott valódi fabútorról van szó, fontos, hogy meggyőzödjünk arról, nem költöztek apró kártevők az anyagba. Jól nézzük át, nincsenek-e tűhegynyi rágásnyomok vagy lyukak a bútoron. Ha bármi gyanúsat észlelünk, bízzuk szakemberre a szútalanítást. Ha a „szúteszten” átment a bútor, jöhet a csiszolás. Egyszerűen csiszolópapírral dörzsöljük át a felületet, így megszabadulhatunk a fellazult festékrétegtől és a makacsabb szennyeződésektől is.

A csiszolás után jól tisztítsuk meg a fafelületet, hiszen a koszon és a porrétegen semmilyen festék nem fog megtapadni. Régi bútoroknál pedig elkerülhetetlen a szennyeződés, így ezt a lépést semmiképpen se hagyjuk ki. A tisztításhoz egy vizes ruha is elég, ha nem tűnik túl koszosnak, de jobban járunk, ha használunk valamilyen bútortisztítót. Fontos, hogy se por, se zsír ne maradjon a festeni kívánt felületen.

Javítás

Ha szeretnénk a bútor régies jellegét megőrizni, elég a nagyobb hibákat korrigálni. Némi javítótapasszal és egy spaklival könnyedén javíthatók a kisebb és a nagyobb hibák is. Ezután javasolt a csiszolópapírral ismét átszaladni a felületen, majd újra letisztítani azt. Hajlamosak lehetünk megfeledkezni erről, de ha növelni szeretnénk a munkánk és a fa élettartamát, akkor a favédelem érdekében használjunk a festés előtt alapozót is!

Festés

A festés az egész munka legizgalmasabb része. Már azv első rétegnél kirajzolódik, mire is számíthatunk. Kedvünkre dekorálhatjuk, használhatunk különböző színeket – ezeket maszkolószalaggal könnyen megoldhatjuk. Amennyiben pedig a világos és sötét rétegeket variáljuk, antik hatást is létrehozhatunk. Ebben az esetben azt kell eldönteni, melyik árnyalat domináljon, majd a felső réteget visszacsiszolva készen is van az antik felület.

Felületzárás

A felületzáró réteg szintén növeli az elkészült bútordarab élettartamát, így ezt sem érdemes kihagyni. Továbbá legfelső rétegként a felületzárás fogja meghatározni, hogy matt, selyemfényű, esetleg fényes lesz-e a bútorunk. Segítség, ha előre, már a tervezésnél ezt is átgondoljuk. Jó, ha ezt a réteget néhány évente felülvizsgáljuk, a használatból adódóan ugyanis könnyen sérülhet, így időnként lehet, hogy újra kell kenni.

A bútorfestéstől kezdőként se riadjunk vissza, kellő felkészültséggel, kreativitással és ráfordított idővel egy teljesen új, varázslatos bútort kaphatunk a régi helyett.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.