Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Újrakezdés új városban - 5 tanács a gyors beilleszkedéshez

Érdekességek2023. április 06.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Sokan vannak, akiket munkájuk, vagy életük időnként egy új városba, új településre szólít. Ha mindez hazánkon belül történik, úgy nem kell nyelvi nehézségekkel megküzdenünk, mégis nagyon nehéz egy másik városhoz - Budapesten belül egy új városrészhez - szoknunk. Új emberek, új hangulat, új követelmények.  

Az új helyen nem csupán azt kell felderítenünk, hol kapható a kedvenc kávé márkánk, hol a cipész, a jobbik gyógyszertár, vagy éppen hol érdemes nagy bevásárlást tartanunk. Amikor jószerivel senkit nem ismerünk, akkor hatalmas nagy kincs lehet, ha néhány kapcsolatot szerzünk.

1. Kezdd a szomszédokkal! – A szomszédok, minden országban, városban, vagy faluban kíváncsiak arra, ki is költözött ide, vajon milyen ember. Erre a természetes kíváncsiságra alapozhatunk, ha az odaköltözés utáni napokban, mikor már nagyjából rendeződtünk, áthívjuk magunkhoz a szomszédokat. (Jobbról, balról és szemben lakó szomszédokat illik legalább, de ahogy érezzük.) A szomszédokkal való ismerkedést érdemes egy időkerethez szabni, ha nem akarjuk, hogy még éjjel egykor is a részeg Szabó urat kelljen hazamesterkednünk. Hivatkozz az életmódodra vagy, hogy korán le szoktál feküdni aludni… A szomszédságot ne kínáljuk soha rövid itallal (pláne ne a párjával!). Egy pohár üdítő, víz és némi sütemény, keksz elegendő. Invitáljuk őket egy félórára, és a félóra végén kedvesen jelezzük, hogy vége a látogatásnak. Később, aki kellemes társalgó partner volt, akár gyakoribb vendég is lehet, elsőre azonban ennyi elég. Ha bizalmatlanabb típus vagy, kezdheted egy 5 perces felütéssel vagy 10 perces párbeszéddel a kert előtt a lépcsőházban. Ha egyszerre két kül. Szomszédod hívod meg a direkt csapódás éreztetése is kizárva.

2. A postás mindig mindent tud! – Ha az új lakóhelyünkkel kapcsolatos kérdéseink vannak, vagy akár egyes személyek iránt tudakozódnánk, a postást érdemes jobban megismerni. A postás ugyanis mindenhová bejáratos, minden információ eljut hozzá. Ugyanilyen személy gyakran az újságos, vagy a sarki boltos esetleg a gondnok. Ez nem jelenti a pletykák végtelen áradatát (bár gyakori) csupán egy az átlagnál jobb tájékozottságot. Az ő jóindulatuk kivívása már fél siker.

3. Ismerd meg az új hazádat! – Nem kell szégyenkezned, akárhonnan is érkeztél. A boltban, a cukrászdában, a gyógyszertárban, vagy ahol éppen jársz, köss ismeretségeket, bátran mesélj arról, hogy nem régen laktok errefelé. Kérdezz bátran a helyi szokásokról, jellemző rendezvények, ünnepek felől. Ha valaki kalauzodul szegődik, bátran elfogadhatod. Könnyebb helyzetben vannak a gyerekesek, a kutyások, hiszen a játszótereken, a séta ösvényeken mindig könnyebben megy az ismerkedés. (Hova jár oviba, jártok-e zenebölcsire, stb.) Tanulmányozd a térképet! A gyalog bejárható távok után járd be az egész települést, vagy az egész városrészt, ismerd meg a főbb útvonalak nevét. Meglátod, ennyi elég lesz hozzá, hogy otthonosabban érezd magad!


4. Komatálazz! Cserélj bujtást, virágmagot! – A kertes, vagy balkonládás időszakokban egy-egy apróbb bujtás, egy ritka, vagy szép színű virág, egy szép levélzetű bokor nagy kincsek. Bátran kérj, és adj magad is. Dicsérd meg mások kertjét, virágait, és bátran vigyél valami apróságot. Ezek szülik meg jó hírnevedet a környéken. Ha nem vagy virágültetős típus, akkor süss, és cserélj recepteket, vigyél kóstolókat. Üres tányért nem illik visszaadni, hát biztos, nagyszerű recepteket kapsz majd viszonzásul.

5. Mérd fel, ki a „falu bikája”? – Szinte mindenütt van egy olyan család, egy személy, egy klán, akik megkeserítik a helyiek életét – de minimum irányítják azt. Mivel te messziről jöttél, neked nem kell automatikusan tudnod róla, hogy X-ék a rendbontók. Feléjük is tehetsz egy kedves gesztust, ha úgy ítéled meg, vagy épp elkerülheted jó messzire őket. Kollégánk az utca imádatát vívta ki egy egyszerű telefonhívással, ugyanis néhány napon belül megoldódott a helyiek gondja, a sétáló utcában randalírozó és autózó fiatalokkal. Az önkormányzat ugyanis az utcába sziklatömböket helyezett el. Ha a falu jómadara nem annyira csibész, mint inkább elismert hangember, akkor viszont barátkozz vele.

Az új helyen beilleszkedni nem mindig könnyű, de igazán apró dolgokkal elérhetjük, hogy kedveljenek bennünket, s többnyire pozitív dolgokat suttogjanak rólunk a hátunk mögött. A pletykákkal nem érdemes törődni, vagy mélyebben belefolyni. Vagy ahogy a mondás tartja: ha pletykálnak rólad, akkor már híres vagy!

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.