Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Újszülöttek köldökcsonkjának ápolása

Érdekességek2019. november 06.

Valamennyi kismama és gyakorló anyuka tapasztalhatja, hogy a tudomány kevés területe olyan színes, és sok esetben ellentmondó, mint a csecsemők ápolásának „tudománya”. Mást mond a gyermekorvos és a védőnő, máshogy csinálták szüleink, és teljesen másképp kell kivitelezni a szakkönyvek szerint.

Fotó: 123rf.comVonatkozik ez a csecsemők altatására, szoptatására, etetésére, bőrápolására és köldökcsonkjának ellátására is. Jelen összefoglalásban bemutatásra és összehasonlításra kerül számos, Magyarországon, Európában és az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott köldökcsonk ápolási eljárás és technika.

A különféle módszerek sok esetben klinikai vizsgálatokkal bizonyított hatásossága, és az a tény, hogy viszonylag kevés köldökcsonk-fertőzéses eset történik, bizonyítja azt, hogy nem csak egyetlen követendő út létezik. Ugyanakkor nem ismert a „legjobb köldökcsonk ápolási technika”, mivel átfogó, minden módszerre kiterjedő, nagyszámú újszülött bevonásával végzett klinikai vizsgálat eredménye nem áll rendelkezésre.

A leszáradás

A köldökcsonk a magzatot és édesanyját összekötő köldökzsinór születés utáni maradványa. A köldökcsonk a születést követően a napok elteltével egyre inkább kiszárad, összetöpped, a színe sötétes, feketés lesz, majd a 7-14. napok táján magától leesik. Ha leesik egy kis nyílt seb látható a helyén, esetleg kevés véres folyadék szivárgása is észlelhető. A leesésig és azt követően is ügyelni kell arra, nehogy elfertőződjön. A köldökcsonk környékének pirosas elszíneződése, illetve körülötte bűzös váladék felhalmozódása gyanúra adnak okot. Ebben az esetben a gyermekorvos felkeresése szükséges.


A fertőzés elkerülése érdekében szárazon kell tartani a köldökcsonkot. Azt sebtapasszal vagy bármiféle más kötszerrel lezárni nem szabad. Pelenkázáskor ügyelni kell arra, hogy a pelenka se fedje be. Számos, egyszer használatos újszülött-pelenka kialakításakor ügyelnek a köldökcsonk szabadon hagyására és a pelenka elülső-felső része ennek megfelelően van kialakítva. Fürdetéskor a köldökcsonkot nem szabad víznek érnie; az újszülöttek fürdetésének kevés, néhány cm mély vízben kell történni, nem kell a babákat a víz alá meríteni!

Fotó: 123rf.comSzükség van patikaszerekre is a köldökcsonk ápolásához?

Hazánkban leggyakrabban azt javasolják, hogy a fertőzések megelőzése érdekében minden pelenkázás alkalmával, amikor a baba csupaszon van, a köldökcsonk 70 %-os etil-alkohollal való letörlése is történjen meg. Ehhez kevés alkohollal át kell itani egy steril vágott mullpólya-darabot, vagy fültisztító pálcát, és a köldökcsonk szilárd végét kézbe fogva, kicsit megemelve a körülötte, alatta lévő területet le kell tisztítani. Az ott lerakódott váladékot el kell távolítani. Mivel sem a köldökzsinórban, sem a köldökcsonkban nem találhatók idegek, a köldökcsonk mozgatása a baba számára nem fájdalmas, akkor sem, ha az újszülöttek sírással reagálnak a műveletre.

Az újszülött számos, integritását sértő beavatkozásra sírással válaszol. A köldökcsonk ápolása során a csonk körüli területet lehetőleg ne érje alkohol, mert az újszülöttek érzékeny bőre kipirosodással reagálhat rá. Sok kismama jó szándékból, a fokozott fertőtlenítés érdekében töményebb alkohollal szeretné kezelni a sebet. Fontos tudni, hogy a 70 %-os alkohol fertőtlenítő hatása a legkifejezettebb a különféle töménységű alkoholok között; a legtöményebb, 96 %-os alkohol sem fejt ki nála erősebb fertőtlenítő hatást.

Érdekes módon az Amerikai Egyesült Államokban terjedőben van az a nézet, hogy a köldökcsonk ápolása a szárazon tartáson kívül semmiféle extra ellátást nem igényel. Megfigyelték, hogy az alkoholos kezelés egyes esetekben későbbi időre tolhatja a köldökcsonk leesését, ugyanakkor az esetlegesen megtelepedő kórokozó baktériumok számában nem találtak markáns különbséget az alkohollal, illetve az a nélkül ápolt köldökcsonkok esetén.

Hazánkban népszerű a kifejezetten újszülöttek számára készült hexaklorofénes hintőpor (Sparsorium hexachloropheni pro infante FoNo VII. néven) köldökcsonkra történő használata is; sok esetben az alkoholos kezeléssel kombinációban (alkoholos letörlést követő hintőporos beszórás). A hintőpor 0,5 % hexaklorofént tartalmaz talkumban eloszlatva. Leszögezendő, hogy gyógyszerészi szempontból a hintőpor mint gyógyszerforma nem tekinthető korszerűnek. Amellett, hogy eltömíti a bőr pórusait, nem megfelelő alkalmazásnál belégzés is létrejöhet, ami újszülötteknél súlyos következményekkel (irritáció, tüdőfibrózis) járhat. Hintőporok újszülötteknél való alkalmazásánál külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a tartóedényt a köldökcsonkhoz közel elhelyezve nyissák ki, és abból csak a köldökcsonk közelében szórják ki a port, hogy az ne kerülhessen az újszülött légútjaiba.

Egy, 100 csecsemő bevonásával végzett vizsgálatban megállapították, hogy a hexaklorofénes kezelés – a semmiféle antimikróbás hatóanyagot nem tartalmazó kezeléssel szemben – hatásosan csökkenti a megtelepedő Staphylococcus baktériumok számát.

Egyes kórházakban povidon-jódot vagy klórhexidint tartalmazó készítményt javasolnak a köldökcsonk fertőzésének megelőzésére.

A csecsemőgyógyászatban és bőrgyógyászatban klasszikusnak számító – bőrgombásodások kezelésére is használt – úgynevezett hármas festék (a készítmény latin neve Solutio tricolorata FoNo VI., ami genciána ibolya, brillantzöld és akriflavin festékek oldata) alkalmazása is elterjedt egyes területeken. A szakirodalmi adatok ellentmondóak a hexaklorofénnel való hatásbeli összehasonlítását illetően.
 
Összefoglalásként megállapítható, hogy a köldökcsonk kezelési lehetőségek és útmutatások széles tárházában nem könnyű eligazodni a kezdő anyukáknak. Egyet kell azonban szem előtt tartani: legyen bármilyen módon is tisztán és szárazon tartva a köldökcsonk, ez eredmény ugyanaz, 1-2 hét alatt – fertőzés kialakulása nélkül – leesik az újszülöttről.
 
Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.