Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ülő életmód serdülőkorban: változtassunk rajta

Érdekességek2022. május 18.

Egy közelmúltban végzett, francia felmérés szerint három serdülőkorú fiatalból kettő nem mozog eleget, és túl sok időt tölt a számítógép, okostelefon, tablet képernyői előtt. Ez az állandósulni látszó életvitel természetesen elősegíti az ülő és mozgásszegény életmód dominanciáját, ami károsítja a tizenévesek egészségét. A helyzet hasonlóan súlyos Európa legtöbb országában, de nem reménytelen, mert  lehetséges  változtatni a szóban forgó  tendencián.

Fotó: gettyimages.comA serdülő az iskolából hazatérve elterül a kanapén, kezébe veszi a laptopját, és fejhallgatóval a fülében hosszasan böngészi az internetes honlapokat, a közösségi oldalakat, online játékokkal szórakozik vagy esetleg fizetős tv-csatornákat néz. – elcsépelt jelenet, de sajnos igaz. Az 1990-es évek óta kimutatható, hogy a serdülőkorú fiatalok egyre kevesebb fizikai aktivitást végeznek. Ezzel párhuzamosan az ülve töltött idő mértéke növekvő tendenciájú. – mondják a kutatók.

A kettő kombinációja drámai következményekkel járhat, ami többek közt a túlsúly, az elhízás, hosszú távon a diabétesz, a szív- és érrendszeri, valamint egyes rákbetegségek emelkedett kockázatát jelenti. Egy ideális világban 11-17 éves kor között legalább egy óra fizikai aktivásra lenne szükséges naponta, és a képernyők előtt töltött időnek pedig 2 óra alá kellene csökkennie. A valóságban a legtöbb tinédzser (egyes felmérések szerint 66%) messze vannak ettől az elképzeléstől. És a Covid-19 világjárvány miatti bezártság és korlátozások még csak tetézték a dolgot..,

Mutassunk példát

Nemzeti és világszervezetek, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) riadót fújnak ez ügyben. Ennek fő oka, hogy a serdülőkorban felvett szokások felnőttkorban hajlamosak állandósulni… Ily módon Damoklész kardja lebeg a tizenévesek egészsége felett, mivel az ülő életmód és a fizikai aktivitás hiánya számos patológia alapját képezi. Ha ebbe nem akarunk belenyugodni, tudjuk-e, hogyan lehet megfordítani ezt a tendenciát? Már azzal is eredményt érhetünk el, ha mi, szülők példát mutatunk és. a képernyők nézési idejét korlátozzuk a lakás minden szobájában. Vagy azáltal, hogy mi, felnőttek sem használjuk folyton az okostelefonunkat, vagy nem ülünk állandóan a számítógépünk, illetve a tv készülékek előtt.

Megoldások 

A testmozgás ösztönzésére, ellentmondásos módon, szövetségesünk lehet a képernyő abban az esetben, ha tinédzser korú gyermekünk pl.. fitnesz, vagy egyéb mozgásformákat bemutató videókat kezd nézni kedvenc videómegosztó webhelyén, a YouTube-on. Javasolhatjuk azt is a csemetének, hogy iratkozzon be fizetős sportklubba: testépítés, box, tánc…. minden jöhet. Gyakorlatilag mindegy, milyen sportágat vagy mozgásformát választ a tizenéves, a lényeg az, hogy kedvelje, öröme teljék benne. 

Ez a titka a rendszerességnek is, azaz, hogy ne hagyja ott a klubot, sportszövetséget egy hónap elteltével… A sporton kívül fontos egy megszokott, mindennapi testmozgás beidegződése is. Ilyen pl. gyalog vagy biciklin járni az iskolába, elmenni egy sporteseményre vagy vasárnapi túrára a családdal, barátokkal.

Az is hasznos, ha olyasmire kérjük a serdülőt, ami eddig eszébe sem jutott, de fizikai aktivitást jelent. Pl.  nyírja le a füvet a kertben, vagy porszívózza ki a lakást (ha nincs is kedve hozzá, megszokás kérdése). Kis lépések ezek gyermekünk számára, de nagyok egészsége szempontjából…


A testmozgás jót tesz az agyműködésnek is

Manapság már senki nem vitatja, hogy a futás, a biciklizés vagy az úszás rendkívül jó hatással van egész szervezetünkre, beleértve a szív és a tüdő egészségének előmozdítását. De arra sokan nem gondolunk, hogy a sportolás, minden fajta testmozgás jelentős mértékben előnyére válik az agyműködésnek is.

Hiszen ilyenkor az egész test oxigénellátása nő, így az agyunké is. Tanulmányok egész sora mutat rá, hogy az évek során végzett kutatások nyomán számos bizonyíték gyülemlett fel a jó agyműködés és a mozgás közötti kapcsolatra. Többek közt azzal az indoklással, hogy a fizikai aktivitás az agy memóriával és tanulással kapcsolatos két fő régiójában élénkíti a véráramlást, fokozza az e két funkcióban részt vevő agysejtek termelődését. Ebből adódóan fény derült arra, hogy a fizikai aktivitás egyértelműen javítja a kognitív képességeket, növeli a koncentrációt, lehetővé teszi a könnyebb tanulást.

Már a viszonylag rövidebb időn át tartó, fokozatos intenzitású edzések is eredményt hoznak. Így serdülőkorú gyermekeink esetében a naponta órákig tartó számítógépezés és más képernyők használatának előnybe részesítése helyett a rendszeres testmozgás minden bizonnyal egyre javuló tanulmányi eredményeket hozhat…


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.