Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ultrahangon, várandósan

Érdekességek2018. augusztus 09.

A gyakori ultrahangvizsgálatok a várandósság természetes velejárói, azonban egyes kismamákban felmerül a kérdés: nem ártanak-e ezzel a magzatnak? Cikkünkben Dr. Molnár László szülész-nőgyógyász szakorvos tájékoztatja olvasóinkat az ultrahangvizsgálattal kapcsolatos tudnivalókról.

Az előírások szerint Magyarországon három alkalommal, az első, a második és a harmadik trimeszterben kötelező ultrahangvizsgálaton részt venni a kismamának. Ezeken kívül is bármikor, biztonságban és fájdalommentesen megnézhető a fejlődő baba, nem született még olyan tanulmány, ami egyértelműen kimutatott volna ultrahang okozta károsodást – mondja Dr. Molnár László szülész-nőgyógyász.

Az orvosi protokoll menete

A szakorvos három-négy alkalommal nézi meg kötelezően a fejlődő magzatot:  először a 12-13. héten, utána a terhesség 18-21. hetében, valamint a 29-32.hét környékén, de ezeken az alkalmakon túl is van lehetőség ellenőrizni, hogy minden rendben van-e a babával.

Az ultrahangos vizsgálat teljesen veszélytelen, fájdalommentes, és akárhányszor megismételhető a terhesség alatt. A vizsgálatoknak köszönhetően pontosan meghatározható a magzat fogantatásának időpontja, időben kiszűrhető a rendellenességek legnagyobb része, és nyomon követhető a kicsi fejlődése. A terhességi ultrahang-vizsgálatok nagy része hasi ultrahanggal történik, gyakorlatilag a 2. és 3. trimeszter alatt csak hasi ultrahangra kerül sor.


Az 1. trimeszterben a kismamák körében a vizsgálatok 98-99%-át is el lehet végezni hasi ultrahanggal, azonban vannak olyan anatómiai helyzetek  – vagy nagyon vastag az édesanya hasfala, esetleg a méhnek olyan a helyzete, hogy a kis magzat közelebb van a hüvelyhez, mint a hasfalhoz (nem előre, hanem hátra hajlik) – amikor  szükség lehet hüvelyi ultrahangvizsgálatra is – tájékoztat a szakember.

Mikor kerülhet sor hüvelyi ultrahangra?

A kötelező vizsgálatok mellett létezik egy nulladik, úgynevezett  terhességmegállapító ultrahangnak nevezett vizsgálat is, ami fele-fele arányban vagy egyik, vagy másik módszerrel zajlik, mivel egy 4-6 milliméteres embriót a has felől nem mindig lehet pontosan látni. A későbbiekben egy esetben történik hüvelyi vizsgálat: ha a szakorvos a méhnyak állapotát szeretné látni. Erre napjainkban a terhesség 22. hétében egyre gyakrabban kerül sor, ugyanis a vizsgálat előre jelezheti az esetleges koraszülést. Egy meghatározott értéknél rövidebb méhnyak esetén nagyobb eséllyel kell számítania koraszülésre, és ezt a mérést csakis ultrahanggal lehet elvégezni.

Bizonyosan veszélytelen?

“Az úgynevezett genetikai ultrahangvizsgálatoknak  nincs káros hatása, hiszen az ultrahang nem sugárzás, hanem hanghullámok kibocsátása, így a magzat és az anya is maximális biztonságban van” – hangsúlyozza dr. Molnár László.

A szülész-nőgyógyász korai terhesség esetén azt tanácsolja a kismamáknak, hogy az ultrahangra közepesen telt vagy telt hólyaggal érkezzenek. Az első vagy nulladik ultrahangvizsgálatnál ez azért hasznos, mert így a képalkotás során jobban látható az anyaméh, illetve a magzat. Ugyanez nem érvényes a későbbiekre, többek közt mert előrehaladottabb terhességben a vizelet visszatartása nehézkesebb, és kellemetlen érzést okozhat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem minden fájdalmas vizelés fertőzés

2025. október 23.

A hólyagfájdalom szindróma (interstitialis cystitis) krónikus, nem fertőzéses eredetű állapot, amely tartós, hólyagtáji fájdalommal, gyakori vizeléssel, éjszakai felkelésekkel és akár szexuális együttlét során jelentkező panaszokkal járhat. A diagnózis egyik kulcsa, hogy először ki kell zárni a húgyúti fertőzést és más betegségeket. A kivizsgálás és a kezelés személyre szabott, és több szakterület együttműködését igényli.

„Sokan »visszatérő felfázásnak« gondolják, pedig valójában hólyagfájdalom szindrómáról van szó. Itt nem az antibiotikum a főszereplő, hanem a betegedukáció és az egyénre szabott, lépésről lépésre felépített kezelési terv” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológusa.

Nem érdemes halogatni: mi a titka a tudatosabb szemápolásnak?

2025. október 23.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az éves szemvizsgálat a legfontosabb lépés, még akkor is, ha valaki úgy érzi, nincs problémája a látásával.

A képernyős munka során beépített szünetek, a természetes fény előnyben részesítése, és amennyiben mesterséges világításra van szükség, a meleg fényű, szem-barát LED izzók választása mind hozzájárul a hosszú távú szem-egészséghez. Azoknak, akik szemüveget viselnek, érdemes figyelemmel kísérniük a lencsék állapotát – a régi, karcos vagy nem megfelelő erősségű lencsék gyakran több kárt okoznak, mint hasznot. A táplálkozás szerepe sem elhanyagolható a szemápolásban. Az A-, C- és E-vitamin mellett a lutein és zeaxantin különösen fontosak a retina egészségéért,  ezek a zöld leveles zöldségekben, tojásban és narancssárga gyümölcsökben található tápanyagok. A megfelelő hidratálás és UV-védelem szintén alapvető fontosságú. “A szem egész életünkben hűségesen szolgál minket. A negyvenes évek után tudatos odafigyeléssel és rendszeres szakorvosi ellenőrzéssel még évtizedekig fenntartható a kiváló látás élménye. Szakértők tapasztalatai szerint a kulcs valóban a megelőzésben és a korai beavatkozásban rejlik” – tette hozzá Boros Mária optometrista.

Daganatos betegségek – Mindenkinek a legjobb esély jár

2025. október 22.

A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta Prof. Dr. Bodoky György az eseményen.