Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ultrahangon, várandósan

Érdekességek2018. augusztus 09.

A gyakori ultrahangvizsgálatok a várandósság természetes velejárói, azonban egyes kismamákban felmerül a kérdés: nem ártanak-e ezzel a magzatnak? Cikkünkben Dr. Molnár László szülész-nőgyógyász szakorvos tájékoztatja olvasóinkat az ultrahangvizsgálattal kapcsolatos tudnivalókról.

Az előírások szerint Magyarországon három alkalommal, az első, a második és a harmadik trimeszterben kötelező ultrahangvizsgálaton részt venni a kismamának. Ezeken kívül is bármikor, biztonságban és fájdalommentesen megnézhető a fejlődő baba, nem született még olyan tanulmány, ami egyértelműen kimutatott volna ultrahang okozta károsodást – mondja Dr. Molnár László szülész-nőgyógyász.

Az orvosi protokoll menete

A szakorvos három-négy alkalommal nézi meg kötelezően a fejlődő magzatot:  először a 12-13. héten, utána a terhesség 18-21. hetében, valamint a 29-32.hét környékén, de ezeken az alkalmakon túl is van lehetőség ellenőrizni, hogy minden rendben van-e a babával.

Az ultrahangos vizsgálat teljesen veszélytelen, fájdalommentes, és akárhányszor megismételhető a terhesség alatt. A vizsgálatoknak köszönhetően pontosan meghatározható a magzat fogantatásának időpontja, időben kiszűrhető a rendellenességek legnagyobb része, és nyomon követhető a kicsi fejlődése. A terhességi ultrahang-vizsgálatok nagy része hasi ultrahanggal történik, gyakorlatilag a 2. és 3. trimeszter alatt csak hasi ultrahangra kerül sor.


Az 1. trimeszterben a kismamák körében a vizsgálatok 98-99%-át is el lehet végezni hasi ultrahanggal, azonban vannak olyan anatómiai helyzetek  – vagy nagyon vastag az édesanya hasfala, esetleg a méhnek olyan a helyzete, hogy a kis magzat közelebb van a hüvelyhez, mint a hasfalhoz (nem előre, hanem hátra hajlik) – amikor  szükség lehet hüvelyi ultrahangvizsgálatra is – tájékoztat a szakember.

Mikor kerülhet sor hüvelyi ultrahangra?

A kötelező vizsgálatok mellett létezik egy nulladik, úgynevezett  terhességmegállapító ultrahangnak nevezett vizsgálat is, ami fele-fele arányban vagy egyik, vagy másik módszerrel zajlik, mivel egy 4-6 milliméteres embriót a has felől nem mindig lehet pontosan látni. A későbbiekben egy esetben történik hüvelyi vizsgálat: ha a szakorvos a méhnyak állapotát szeretné látni. Erre napjainkban a terhesség 22. hétében egyre gyakrabban kerül sor, ugyanis a vizsgálat előre jelezheti az esetleges koraszülést. Egy meghatározott értéknél rövidebb méhnyak esetén nagyobb eséllyel kell számítania koraszülésre, és ezt a mérést csakis ultrahanggal lehet elvégezni.

Bizonyosan veszélytelen?

“Az úgynevezett genetikai ultrahangvizsgálatoknak  nincs káros hatása, hiszen az ultrahang nem sugárzás, hanem hanghullámok kibocsátása, így a magzat és az anya is maximális biztonságban van” – hangsúlyozza dr. Molnár László.

A szülész-nőgyógyász korai terhesség esetén azt tanácsolja a kismamáknak, hogy az ultrahangra közepesen telt vagy telt hólyaggal érkezzenek. Az első vagy nulladik ultrahangvizsgálatnál ez azért hasznos, mert így a képalkotás során jobban látható az anyaméh, illetve a magzat. Ugyanez nem érvényes a későbbiekre, többek közt mert előrehaladottabb terhességben a vizelet visszatartása nehézkesebb, és kellemetlen érzést okozhat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért lesz sírás, stressz vagy konfliktus a tanulásból?

2026. június 10.

Hamarosan kicsengetnek… A bizonyítványok kiosztásával azonban sok családban nem ér véget az iskola okozta feszültség. Miközben a gyerekek számára elkezdődik a vakáció, a szülők jelentős része továbbra is ugyanazokon a kérdéseken gondolkodik: Miért nem tud a gyermek jobban teljesíteni, ha egyébként okos? Miért tart órákig a házi feladat? 

A szakemberek szerint a háttérben sok esetben nem motivációhiány vagy lustaság áll. Gyakran olyan rejtett figyelmi, memória- vagy tanulási nehézségek húzódnak meg, amelyek hosszú ideig felismeretlenek maradnak.

„A szülők többsége nem diagnózist keres. Egyszerűen azt látja, hogy a gyermekében sokkal több van annál, mint amit az iskolai eredményei mutatnak” – mondja dr. Bohács Krisztina intelligencia-kutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.

A mostani nyár eldöntheti az egész jövő évet

A szakértő szerint az elmúlt években különösen látványosan emelkedett azoknak a gyermekeknek a száma, akik figyelemzavarral, tanulási nehézségekkel vagy iskolai szorongással küzdenek. A problémák ráadásul gyakran együtt jelentkeznek. Az ADHD, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkúlia és a teljesítményszorongás sokszor egymást erősítő folyamatként van jelen. Mindezt tovább súlyosbíthatja a korai és kontrollálatlan digitális eszközhasználat.

„A rövid videókra épülő tartalomfogyasztás folyamatos ingerkeresésre kondicionálja az agyat. A figyelem egyre rövidebb szakaszokra bomlik, miközben a gyermekek egyre nehezebben tudnak tartósan koncentrálni egy könyvre, egy tananyagra vagy akár egy beszélgetésre” – fogalmaz a szakértő. „A nyár ebből a szempontból különösen fontos időszak.”

Miért nem kapok levegőt?

2026. június 10.

Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.

Akut vagy krónikus légszomj?

Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után is csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb panaszt a hirtelen, látszólag ok nélkül vagy a tartósan fennálló légszomj jelez.

„Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.”

Tünetei lehetnek:


nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
szorító érzés a mellkasban,
fulladás érzés,
a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.

Allergia, vagy nátha?

2026. június 09.

A légkondicionáló berendezések, hűtött üdítők, vagy a jelenleg is jellemző változékony időjárás miatt nyáron is könnyen megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok könnyen összetéveszthetők az ebben az időszakban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértők segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

Későn fordulunk allergológushoz
A tünetek azonossága miatt a betegek számára problémát okozhat a nátha és a pollenallergia tüneteinek megkülönböztetése. Emiatt fordulhat elő az, hogy gyakran hetek elteltével, több eredménytelen otthoni próbálkozás, recept nélkül beszerezhető készítményektől hiába várt javulás után fordulnak csak hozzánk – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin allergológus főorvosa. Fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek is ismerjék, így idejében megkezdett kezeléssel a panaszok mérsékelhetők és a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.