Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ultrahangon, várandósan

Érdekességek2018. augusztus 09.

A gyakori ultrahangvizsgálatok a várandósság természetes velejárói, azonban egyes kismamákban felmerül a kérdés: nem ártanak-e ezzel a magzatnak? Cikkünkben Dr. Molnár László szülész-nőgyógyász szakorvos tájékoztatja olvasóinkat az ultrahangvizsgálattal kapcsolatos tudnivalókról.

Az előírások szerint Magyarországon három alkalommal, az első, a második és a harmadik trimeszterben kötelező ultrahangvizsgálaton részt venni a kismamának. Ezeken kívül is bármikor, biztonságban és fájdalommentesen megnézhető a fejlődő baba, nem született még olyan tanulmány, ami egyértelműen kimutatott volna ultrahang okozta károsodást – mondja Dr. Molnár László szülész-nőgyógyász.

Az orvosi protokoll menete

A szakorvos három-négy alkalommal nézi meg kötelezően a fejlődő magzatot:  először a 12-13. héten, utána a terhesség 18-21. hetében, valamint a 29-32.hét környékén, de ezeken az alkalmakon túl is van lehetőség ellenőrizni, hogy minden rendben van-e a babával.

Az ultrahangos vizsgálat teljesen veszélytelen, fájdalommentes, és akárhányszor megismételhető a terhesség alatt. A vizsgálatoknak köszönhetően pontosan meghatározható a magzat fogantatásának időpontja, időben kiszűrhető a rendellenességek legnagyobb része, és nyomon követhető a kicsi fejlődése. A terhességi ultrahang-vizsgálatok nagy része hasi ultrahanggal történik, gyakorlatilag a 2. és 3. trimeszter alatt csak hasi ultrahangra kerül sor.


Az 1. trimeszterben a kismamák körében a vizsgálatok 98-99%-át is el lehet végezni hasi ultrahanggal, azonban vannak olyan anatómiai helyzetek  – vagy nagyon vastag az édesanya hasfala, esetleg a méhnek olyan a helyzete, hogy a kis magzat közelebb van a hüvelyhez, mint a hasfalhoz (nem előre, hanem hátra hajlik) – amikor  szükség lehet hüvelyi ultrahangvizsgálatra is – tájékoztat a szakember.

Mikor kerülhet sor hüvelyi ultrahangra?

A kötelező vizsgálatok mellett létezik egy nulladik, úgynevezett  terhességmegállapító ultrahangnak nevezett vizsgálat is, ami fele-fele arányban vagy egyik, vagy másik módszerrel zajlik, mivel egy 4-6 milliméteres embriót a has felől nem mindig lehet pontosan látni. A későbbiekben egy esetben történik hüvelyi vizsgálat: ha a szakorvos a méhnyak állapotát szeretné látni. Erre napjainkban a terhesség 22. hétében egyre gyakrabban kerül sor, ugyanis a vizsgálat előre jelezheti az esetleges koraszülést. Egy meghatározott értéknél rövidebb méhnyak esetén nagyobb eséllyel kell számítania koraszülésre, és ezt a mérést csakis ultrahanggal lehet elvégezni.

Bizonyosan veszélytelen?

“Az úgynevezett genetikai ultrahangvizsgálatoknak  nincs káros hatása, hiszen az ultrahang nem sugárzás, hanem hanghullámok kibocsátása, így a magzat és az anya is maximális biztonságban van” – hangsúlyozza dr. Molnár László.

A szülész-nőgyógyász korai terhesség esetén azt tanácsolja a kismamáknak, hogy az ultrahangra közepesen telt vagy telt hólyaggal érkezzenek. Az első vagy nulladik ultrahangvizsgálatnál ez azért hasznos, mert így a képalkotás során jobban látható az anyaméh, illetve a magzat. Ugyanez nem érvényes a későbbiekre, többek közt mert előrehaladottabb terhességben a vizelet visszatartása nehézkesebb, és kellemetlen érzést okozhat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.