Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ünnepek utáni zsírpárnák: ötvenszeresére nőtt sejtek

Érdekességek2024. január 06.

„Le kell adnom, amit felszedtem az ünnepek alatt” – mondjuk gyakran még január végén is. Hogy nehezen megy? A válaszunk viszont: mi sem könnyebb ennél, ha betartunk néhány óvó rendszabályt és a megfelelő diétát. Tíz nap is elegendő lehet hozzá, de persze csak akkor, ha utána sem eszünk meggondolatlanul, és folytatjuk a rendszeres mozgást is…

Fotó: 123rf.comA karácsony és szilveszter közötti időszakban megevett finomságok nem túl mértékletes fogyasztásának az év elején látjuk a kárát. De vajon ezek a súlyfeleslegek miért oda rakódnak le, ahová nem kellene? Egyszerűen azért, mert a szervezet energiaraktározásra szakosodott, speciális sejtekkel rendelkezik, amelyek a nőknél főleg a comb-, fenék- és gyomortájékon találhatók. Mindegyik ilyen sejt akár ötvenszeresére is nőhet – ha nem vigyázunk. Emiatt jelennek meg aztán a zsírpárnák, amelyektől mielőbb szeretnénk megszabadulni. De hogyan?

Jól válogassuk meg, mit eszünk!

Az év ünnepi időszakaiban hajlamosak vagyunk túl sokat és kiegyensúlyozatlan módon enni. Fehér kenyér, sütemények, cukorban gazdag egyéb ételek – minden jöhet. No meg az egész évben alig fogyasztott alkoholból is bőven fogy ilyenkor, ami erősen megemeli a szervezet inzulintermelését. Ennek hatására a szervezet azonnal raktároz az említett sejtekbe. Meg kell tehát állítani ezt a tendenciát azzal, hogy gondosan ügyelünk a táplálkozásunkra. Együnk kevesebbet, és különösen jól megválasztott étrenddel, amelyről tudjuk, hogy felveszik a harcot a zsírpárnákkal.

A jótékony pektinek

Törekedjünk arra, hogy főképpen értékes rostokban legyen gazdag az étrendünk. Ilyenek a pektinek, amelyek a növényekben, elsősorban a gyümölcsökben gyakori, nem cukorszerű, óriásmolekulájú szénhidrátok, és tulajdonságaik jelentősen eltérnek a cukrokétól. Kettős szerepkört töltenek be: egyfelől „elkapják” a zsírok egy részét, mielőtt lebomlanának, másfelől késleltetik a cukrok felszívódását, ami megelőzi az azonnali elraktározódást.

Az étkezések elején lehetőleg mintegy 10 g-ot fogyasszunk belőlük naponta, így a pektinek leköthetnek akár 100 kalóriát is. Szerepeltessük tehát minél többet az étrendünkben az olyan zöldségeket, mint a zöldbab, a zöldpaprika, a padlizsán, a tök vagy a gyümölcsök közül a narancs, az alma, a birsalma (kompót formájában). Nem mellékes az sem, hogy a zöldségek-gyümölcsök pektintartalmukon kívül a legtöbb esetben C-vitaminban is gazdagok. Ezzel közvetve segítik a szervezetet abban, hogy kisebb mértékben raktározzon a zsírsejtekben.

A hasznos kalcium és az izomerősítő proteinek

A zsírpárnák elleni harc egy másik kitűnő eszköze a kalcium. Ha nem jut belőle megfelelő mennyiség a szervezetbe, az fékezi a zsírtartalékok természetes csökkenését. Ezért jó, ha bőven fogyasztunk például kalciumban gazdag tejtermékeket. És ne hagyjuk ki a proteineket (egyszerű fehérjéket) sem! Ha valaki fogyni akar, gyakran mellőzi a húst és a halat. Pedig amikor a szervezet proteinben szegény diétát „észlel”, az energiát először az izmokban és nem a zsírtartalékokban keresi. Ezért a súlyvesztés ilyenkor az izomtömeg csökkenéséből ered. Ezért az izomtömeg megőrzése érdekében feltétlenül gondoskodni kell az elegendő protein-bevitelről (ami naponta legalább egy grammot jelent a testsúly minden kilogrammja után). Egy 55 kg-os személy például hamar hozzájut a napi „kvótához” fehér sajt, két joghurt és 150 g hús vagy hal segítségével naponta.


Zsírégetés reggel

Amikor a szervezet nem jut táplálékhoz, a zsírsejtekben „keresgél”, hogy energiához jusson. Ez a folyamat nevezetesen éjjel indul be, amikor a cukortartalékok kimerülnek, és akkor áll le, amikor a reggelivel energiához jut a szervezet. Két ötletet adunk ahhoz, hogy minél többet profitáljunk ebből a természetes zsírégető fázisból: ébredés után rendkívül hasznos a reggeli torna, mert ilyenkor a szervezet közvetlenül a zsírpárnákat támadja meg. Másik tanács: fogyasszunk mindenképpen valamilyen meleg italt és protein-tartalmú ételt reggelire, mert így meghosszabbíthatjuk a zsírégető folyamatot.

Fotó: 123rf.com

Ami elengedhetetlen: a kitartó mozgás

Amikor dolgoztatjuk az izmokat, egyúttal harcolunk a zsírpárnák ellen. Annak érdekében, hogy ehhez „üzemanyagként” maximálisan használjuk a zsírsavakat, kitartó mozgást kell végeznünk. Melyek a legjobbak? A huzamos ideig tartó, gyors járás, a dzsogging, a biciklizés, mert ezek mind jól megdolgoztatják a lábunkat. Hiszen a test izomzatának mintegy 50%-a itt található! A mozgásnak minden esetben legalább 30 percig kell tartania, hogy az izmok igénybe vegyék a glikogén (az izmokban elraktározódó szénhidrát-) tartalékokat. És nincs szükség rá, hogy futórekordot állítsunk fel! Hiszen bármilyen meglepő, jobban „elégetjük” a zsírt egy mérsékelt, egyenletes mozgás útján. Ugyanis a kitartó mozgás során az oxigén egyrészt az izmokat táplálja, másrészt pedig úgy hat a zsírtartalékokra, hogy azokat átalakítja energiává.

Csak néhány perc naponta

Szilárd elhatározás kérdése: ha nincs időnk a napi hosszabb testmozgásra, akkor is szánjunk valamennyi időt testünk vérkeringésének fokozására, izmaink erősítésére. Fő a rendszeresség – és máris tettünk valamit a zsírpárnák eltüntetése, a feszes izmok érdekében. Például így:

Napi 5–7 perc: a deréktáji „úszóövet” vagy a combon, csípőtájon lévő zsírpárnákat masszírozzuk úgy, hogy a rajtuk lévő bőrt a hüvelykujjunk és kezünk többi ujja közé vesszük, majd simító, csúsztató mozgást végzünk.

Vagy: Lépcsőzzünk – annyi emeletet, amennyit bírunk – összeszorított farizmokkal, és lábizmainkat jól megfeszítve, megtornáztatva. Nem ajánlatos a felvonó használata: amikor csak tehetjük, menjünk fel gyalog a lépcsőn. Minél magasabbra, annál jobb!

Vagy:

A hasizom erősítése történhet egyszerű gyakorlat útján, amely könnyen elvégezhető otthon, munkába indulás előtt is. Feküdjünk hanyatt, behajlított lábakkal, tegyük a kezünket a tarkónkra. Ezután felemelkedve, közelítsük a könyökünket mindig az ellenétes térdünk felé. Ismételjük ezt a gyakorlatot mindkét oldalon, kb. 20-szor.

Vagy:

Tegyük ruganyossá a combunkat, egész lábunkat úgy, hogy oldalt fekszünk, enyhén behajlított lábakkal. Emeljük fel az egyik lábat, az izmainkat jól megfeszítve, 20-szor. Majd forduljunk a másik oldalra, és ismételjük meg a gyakorlatot a másik lábunkkal. Ez menjen így 3 sorozatban.

Forrás: Galenus

Szeretne többet megtudni az egészséges táplálkozásról és a fogyásról? A Patika Magazin Könyvek sorozat ,,Mit (t)egyek, hogy lefogyjak?” című könyve remek választás!

Az egészséges táplálkozásról, és különösen a fogyókúráról, megszámlálhatatlan sok könyv áll az olvasók rendelkezésére. Nehezebb a módszerek dzsungelében megtalálni a megfelelőt, mint bármelyiket végigcsinálni.
Ön olyan könyvet tart a kezében, melynek segítségével nem lehet néhány hét alatt hatalmas túlsúlytól megszabadulni, azt sem ígéri, hogy a tévé előtt ülve is sikerül fogyni, sőt azt sem, hogy elég mindössze egy doboz kapszula a cél eléréséhez. Viszont a könyv szakember szerzői garantálják azt, hogy a hiteles és ésszerű tanácsok hosszú távú, biztos eredményt fognak nyújtani.

Akciós áron megvásárolhatja a Galenus webshopban!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.