Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ünnepek utáni zsírpárnák: ötvenszeresére nőtt sejtek

Érdekességek2024. január 06.

„Le kell adnom, amit felszedtem az ünnepek alatt” – mondjuk gyakran még január végén is. Hogy nehezen megy? A válaszunk viszont: mi sem könnyebb ennél, ha betartunk néhány óvó rendszabályt és a megfelelő diétát. Tíz nap is elegendő lehet hozzá, de persze csak akkor, ha utána sem eszünk meggondolatlanul, és folytatjuk a rendszeres mozgást is…

Fotó: 123rf.comA karácsony és szilveszter közötti időszakban megevett finomságok nem túl mértékletes fogyasztásának az év elején látjuk a kárát. De vajon ezek a súlyfeleslegek miért oda rakódnak le, ahová nem kellene? Egyszerűen azért, mert a szervezet energiaraktározásra szakosodott, speciális sejtekkel rendelkezik, amelyek a nőknél főleg a comb-, fenék- és gyomortájékon találhatók. Mindegyik ilyen sejt akár ötvenszeresére is nőhet – ha nem vigyázunk. Emiatt jelennek meg aztán a zsírpárnák, amelyektől mielőbb szeretnénk megszabadulni. De hogyan?

Jól válogassuk meg, mit eszünk!

Az év ünnepi időszakaiban hajlamosak vagyunk túl sokat és kiegyensúlyozatlan módon enni. Fehér kenyér, sütemények, cukorban gazdag egyéb ételek – minden jöhet. No meg az egész évben alig fogyasztott alkoholból is bőven fogy ilyenkor, ami erősen megemeli a szervezet inzulintermelését. Ennek hatására a szervezet azonnal raktároz az említett sejtekbe. Meg kell tehát állítani ezt a tendenciát azzal, hogy gondosan ügyelünk a táplálkozásunkra. Együnk kevesebbet, és különösen jól megválasztott étrenddel, amelyről tudjuk, hogy felveszik a harcot a zsírpárnákkal.

A jótékony pektinek

Törekedjünk arra, hogy főképpen értékes rostokban legyen gazdag az étrendünk. Ilyenek a pektinek, amelyek a növényekben, elsősorban a gyümölcsökben gyakori, nem cukorszerű, óriásmolekulájú szénhidrátok, és tulajdonságaik jelentősen eltérnek a cukrokétól. Kettős szerepkört töltenek be: egyfelől „elkapják” a zsírok egy részét, mielőtt lebomlanának, másfelől késleltetik a cukrok felszívódását, ami megelőzi az azonnali elraktározódást.

Az étkezések elején lehetőleg mintegy 10 g-ot fogyasszunk belőlük naponta, így a pektinek leköthetnek akár 100 kalóriát is. Szerepeltessük tehát minél többet az étrendünkben az olyan zöldségeket, mint a zöldbab, a zöldpaprika, a padlizsán, a tök vagy a gyümölcsök közül a narancs, az alma, a birsalma (kompót formájában). Nem mellékes az sem, hogy a zöldségek-gyümölcsök pektintartalmukon kívül a legtöbb esetben C-vitaminban is gazdagok. Ezzel közvetve segítik a szervezetet abban, hogy kisebb mértékben raktározzon a zsírsejtekben.

A hasznos kalcium és az izomerősítő proteinek

A zsírpárnák elleni harc egy másik kitűnő eszköze a kalcium. Ha nem jut belőle megfelelő mennyiség a szervezetbe, az fékezi a zsírtartalékok természetes csökkenését. Ezért jó, ha bőven fogyasztunk például kalciumban gazdag tejtermékeket. És ne hagyjuk ki a proteineket (egyszerű fehérjéket) sem! Ha valaki fogyni akar, gyakran mellőzi a húst és a halat. Pedig amikor a szervezet proteinben szegény diétát „észlel”, az energiát először az izmokban és nem a zsírtartalékokban keresi. Ezért a súlyvesztés ilyenkor az izomtömeg csökkenéséből ered. Ezért az izomtömeg megőrzése érdekében feltétlenül gondoskodni kell az elegendő protein-bevitelről (ami naponta legalább egy grammot jelent a testsúly minden kilogrammja után). Egy 55 kg-os személy például hamar hozzájut a napi „kvótához” fehér sajt, két joghurt és 150 g hús vagy hal segítségével naponta.


Zsírégetés reggel

Amikor a szervezet nem jut táplálékhoz, a zsírsejtekben „keresgél”, hogy energiához jusson. Ez a folyamat nevezetesen éjjel indul be, amikor a cukortartalékok kimerülnek, és akkor áll le, amikor a reggelivel energiához jut a szervezet. Két ötletet adunk ahhoz, hogy minél többet profitáljunk ebből a természetes zsírégető fázisból: ébredés után rendkívül hasznos a reggeli torna, mert ilyenkor a szervezet közvetlenül a zsírpárnákat támadja meg. Másik tanács: fogyasszunk mindenképpen valamilyen meleg italt és protein-tartalmú ételt reggelire, mert így meghosszabbíthatjuk a zsírégető folyamatot.

Fotó: 123rf.com

Ami elengedhetetlen: a kitartó mozgás

Amikor dolgoztatjuk az izmokat, egyúttal harcolunk a zsírpárnák ellen. Annak érdekében, hogy ehhez „üzemanyagként” maximálisan használjuk a zsírsavakat, kitartó mozgást kell végeznünk. Melyek a legjobbak? A huzamos ideig tartó, gyors járás, a dzsogging, a biciklizés, mert ezek mind jól megdolgoztatják a lábunkat. Hiszen a test izomzatának mintegy 50%-a itt található! A mozgásnak minden esetben legalább 30 percig kell tartania, hogy az izmok igénybe vegyék a glikogén (az izmokban elraktározódó szénhidrát-) tartalékokat. És nincs szükség rá, hogy futórekordot állítsunk fel! Hiszen bármilyen meglepő, jobban „elégetjük” a zsírt egy mérsékelt, egyenletes mozgás útján. Ugyanis a kitartó mozgás során az oxigén egyrészt az izmokat táplálja, másrészt pedig úgy hat a zsírtartalékokra, hogy azokat átalakítja energiává.

Csak néhány perc naponta

Szilárd elhatározás kérdése: ha nincs időnk a napi hosszabb testmozgásra, akkor is szánjunk valamennyi időt testünk vérkeringésének fokozására, izmaink erősítésére. Fő a rendszeresség – és máris tettünk valamit a zsírpárnák eltüntetése, a feszes izmok érdekében. Például így:

Napi 5–7 perc: a deréktáji „úszóövet” vagy a combon, csípőtájon lévő zsírpárnákat masszírozzuk úgy, hogy a rajtuk lévő bőrt a hüvelykujjunk és kezünk többi ujja közé vesszük, majd simító, csúsztató mozgást végzünk.

Vagy: Lépcsőzzünk – annyi emeletet, amennyit bírunk – összeszorított farizmokkal, és lábizmainkat jól megfeszítve, megtornáztatva. Nem ajánlatos a felvonó használata: amikor csak tehetjük, menjünk fel gyalog a lépcsőn. Minél magasabbra, annál jobb!

Vagy:

A hasizom erősítése történhet egyszerű gyakorlat útján, amely könnyen elvégezhető otthon, munkába indulás előtt is. Feküdjünk hanyatt, behajlított lábakkal, tegyük a kezünket a tarkónkra. Ezután felemelkedve, közelítsük a könyökünket mindig az ellenétes térdünk felé. Ismételjük ezt a gyakorlatot mindkét oldalon, kb. 20-szor.

Vagy:

Tegyük ruganyossá a combunkat, egész lábunkat úgy, hogy oldalt fekszünk, enyhén behajlított lábakkal. Emeljük fel az egyik lábat, az izmainkat jól megfeszítve, 20-szor. Majd forduljunk a másik oldalra, és ismételjük meg a gyakorlatot a másik lábunkkal. Ez menjen így 3 sorozatban.

Forrás: Galenus

Szeretne többet megtudni az egészséges táplálkozásról és a fogyásról? A Patika Magazin Könyvek sorozat ,,Mit (t)egyek, hogy lefogyjak?” című könyve remek választás!

Az egészséges táplálkozásról, és különösen a fogyókúráról, megszámlálhatatlan sok könyv áll az olvasók rendelkezésére. Nehezebb a módszerek dzsungelében megtalálni a megfelelőt, mint bármelyiket végigcsinálni.
Ön olyan könyvet tart a kezében, melynek segítségével nem lehet néhány hét alatt hatalmas túlsúlytól megszabadulni, azt sem ígéri, hogy a tévé előtt ülve is sikerül fogyni, sőt azt sem, hogy elég mindössze egy doboz kapszula a cél eléréséhez. Viszont a könyv szakember szerzői garantálják azt, hogy a hiteles és ésszerű tanácsok hosszú távú, biztos eredményt fognak nyújtani.

Akciós áron megvásárolhatja a Galenus webshopban!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.