2025. január 16.
Hazánkban több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, az ezen felüli diagnosztizálatlan esetek száma is több százezer lehet. Minden évben 8-10 ezer magyar hal bele a betegségbe és szövődményeibe. A cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető gazdasági következmények is súlyosak, hazánkban az ehhez kapcsolódó összes kiadás meghaladja az évi 360 milliárd forintot. Az AstraZeneca és a Magyar Diabetes Társaság stratégiai együttműködést kötött, melynek célja, közösen még jobban hozzájáruljanak a diabéteszhez és szövődményeihez kapcsolódó ellátás hatékonyságának és minőségének javításához. Emellett célul tűzték ki a szakmai és a laikus közönség képzését, az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatását és fejlesztését, valamint az együttműködés elősegítését a háziorvosokkal és a társszakmákkal.
A világon több mint félmilliárd felnőtt cukorbeteg él, vagyis minden tizedik felnőtt érintett, ezzel a diabétesz korunk egyik legfőbb népegészségügyi problémájává vált. A helyzetet rontja, hogy nemzetközi felmérések szerint a betegek közel fele diagnosztizálatlan.
2045-re az előrejelzések szerint nyolcból egy felnőtt érintett lesz, ezzel 783 millióra növekszik a betegek száma világszerte, ami 46 százalékos növekedést jelent. A betegek 90 százalékának 2-es típusú cukorbetegsége van, ami hazánkban a várható élettartamot kb. 6 évvel rövidíti.
Magyarországon több mint 1,1 millió ember él cukorbetegséggel, becslések szerint ezen felül több százezren lehetnek azok, akik nincsenek tisztában a betegségükkel. A felnőtt cukorbetegek száz lakosra jutó száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott.
Hazánkban évente egy kisvárosnyi embert, kb. nyolc-tízezer főt veszítünk el cukorbetegségben vagy ahhoz köthető szövődményben. “Célul tűztük ki, hogy elkészüljön a nemzeti diabétesz stratégia, amelynek részeként népegészségügyi szűrés keretében juthatnak hozzá a páciensek a szűrővizsgálatokhoz és a diagnosztikai ellátáshoz. Fontos lenne a minél rövidebb és hatékonyabb betegút kiépítése, amelynek első lépéseként – pozitív diagnózis esetén – beutalóval minél hamarabb eljusson az érintett egy szakorvoshoz” – hangsúlyozta Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke.
A diabétesz legnagyobb veszélye a társbetegségek kialakulása
A diabétesz a szervezet anyagcserebetegsége, amelynek kiváltó okai között szerepel – a genetikai hajlamon túl – a nem megfelelő életmód, vagyis az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás. A cukorbetegségből származó legnagyobb veszély mégsem az elhízás, hanem például az idült vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Mindkét betegség szoros összefüggést mutat a cukorbetegséggel, és a vezető halálokok között szerepelnek hazánkban.
A cukorbetegséggel élők 43 százaléka krónikus vesebetegségben szenved. Az elmúlt évek tendenciái sem pozitívak: a 2-es típusú cukorbetegség miatt kialakult krónikus vesebetegségben szenvedők száma 74 százalékkal nőtt 1990 és 2017 között. A felnőtt lakosság körében a diabétesz a vezető oka a krónikus vesebetegségnek és a végstádiumú vesebetegségnek is, amikor már egyedül a dialízis vagy a transzplantáció mentheti meg a beteg életét.
A kardiovaszkuláris betegség nagy kockázatával rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél a leggyakoribb társbetegség a krónikus vesebetegség és a szívelégtelenség.
Ezek mindegyike gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető, hiszen hazánkban az első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, 2019-ben 64 ezer halálozásért volt okolható, ami az összes haláleset 49 százaléka. A szív- és érrendszeri betegségek közül a magasvérnyomás a legelterjedtebb, az érintett páciensek közel harmada szenved benne. Ebből következően a vércukorszint és a vérnyomás szinten tartása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és az idült vesebetegség kialakulását is. A rendszeres háziorvosi és szakorvosi vizsgálatok segítik idejében felismerni ezeket a betegségeket.
2025. január 16.
A kórokozók elűzésének egyik fontos eszköze a szervezet dinamizálása és immunvédelme. A fertőzésekkel, káros hatásokkal szembeni immunitást azoknak a táplálékoknak a fogyasztása is elősegítheti, amelyek fokozzák a fehérvérsejtek és az antitestek képződését a szervezetben. Kiemeltünk két dinamizáló „szuperélelmiszert”.
Kovászos kenyér
Emésztést segítő, remineralizáló hatás
A legtöbb kenyér élesztővel készül, amelytől a tészta hamar megemelkedik, így a kenyér külsejét vonzóbbnak találjuk a vásárláskor. A kovászos (erjesztett tésztából sütött kenyér) azonban előnyösebb lehet számunkra: tartalmaz enzimeket és tejbaktériumokat, amelyek javítják az ásványi anyagok (magnézium, vas, cink…) felszívódását a szervezetben. Ha teljes kiőrlésű lisztből készül, az emészthetőbbé teszi a kenyeret, és csökkenti a glikaemiás indexét (ami az egyes élelmiszerek vércukoremelő képességét jelenti).
Hogyan profitáljunk belőle a legjobban?
Reggelente egy szelet belőle, kevés mézzel; zöldséges vagy halas szendvicsként, gyors ebédre; este 1 szelet a vacsorára.
Ajánlott mennyiség: 40-60 g naponta (2-3 szelet kenyér)
2025. január 15.
A macskák a világ legnépszerűbb társállatai közé tartoznak. Az állatok által kiváltott allergiák közül azonban a macskaallergia a leggyakoribb, és az allergiás asztmás esetek harmada is kedvenc doromboló négylábúinkhoz köthető. Megoldást jelenthet ilyen esetben egy hipoallergén cica? – tettük fel a kérdést dr. Augusztinovicz Monikának, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus és fül-orr-gégész szakorvosának.
Macskaszőr-allergia?
– A macskaszőr-allergia nem túl szerencsés kifejezés, hiszen, ha valaki allergiás a cicákra, akkor immunrendszere valójában az állat elhalt és elhullajtott hámsejtjeiben, nyálában vagy vizeletében található fehérjékre reagál túlzott mértékben. A macskák esetében az állat faggyúmirigye, valamint nyálmirigye választja ki, illetve vizelete tartalmazza a tüneteket okozó fehérje-allergént – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika.
A cicák köztudottan a tisztaság mintaképei, akik nagy gondot fordítanak bundájuk nyalogatására, a mosakodás során azonban szétterítik testükön a panaszokat okozó allergént. Ezek a rendkívül apró, beszáradt és feltöredezett faggyú- és hámsejtek a levegőbe jutva akár hosszú ideig képesek keringeni a légtérben, könnyedén belélegezhetők, és allergiás panaszokat okozhatnak az arra érzékenyeknél. Tudni kell, hogy a macskák hámsejtjei kisebbek és ragadósabbak, mint a kutyáké, ezért könnyen felhalmozódnak a porózus felületeken.
A szálló allergének megkapaszkodnak a bútorok kárpitjában, megtapadnak a ruházaton és a szőnyegben, így növelve az allergénnek való kitettséget. Emiatt a macskaallergiásoknak nem csak akkor lehetnek tüneteik, ha érintkeznek egy állattal: már az is tüneteket válthat ki, ha egy macskatulajdonos munkatárs dolgozik a közelében, hiszen az illető az allergéneket ruhájával is behurcolhatja a munkahelyre. Allergiás egyénnél az állat karmolása, harapása is súlyos allergiás tüneteket okozhat.
A hipoallergén cica lehet a megoldás?
Ha allergiásak vagyunk a cicákra, tüsszögés, köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szem- és orrviszketés, de akár légzési nehézség, asztmás roham (zihálás, sípoló légzés) és visszatérő hörgőgyulladás is felléphet. A háziállat-allergiában szenvedők az állat simogatása után az allergiás dermatitis tüneteit, bőrviszketést, csalánkiütést és ekcémát tapasztalhatnak magukon. De miért van az, hogy egyesek allergiásak a macskákra, míg mások nem?
–Az, hogy valaki allergiás lesz a macska által termelt fehérjére, genetika, az egész szervezet aktuális állapota és a környezeti tényezők kölcsönhatásának következménye – mondja Augusztinovicz doktornő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az ún. hipoallergén cicák sem jelentenek biztos megoldást a problémára.
A WHO jelen ismeretei szerint összesen nyolcféle macskaallergén –molekuláris komponenst tart számon, ezek közül a Fel d1 az egyik legjelentősebb, ami az állat nyálmirigyében és a hámon választódik ki. Megfigyelhető, hogy idősebb, valamint ivartalanított macskák esetében a Fel d1-koncentráció alacsonyabb, sőt macskafajonként is változó a termelt allergén mennyisége. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy bár valóban léteznek olyan macskafajok (pl. a szibériai macska), amelyek szervezetében alacsonyabb a Fel d1- szintje, ugyanakkor egy hipoallergénként számontartott macska esetében is fennáll a lehetősége, hogy panaszt okozzon az arra érzékenyeknek.
