Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Űzzük el a téli depressziót – hangulatjavító tápanyagokkal!

Érdekességek2022. február 25.

Egyes tápanyagok és oligo-elemek pozitív szerepet töltenek be a szezonális depresszió elleni harcban. Ezért a napi menü összeállításakor részesítsük előnyben azokat az ételeket, melyek bővelkednek bennük. De hangulatjavító összetevőket tartalmazó táplálék-kiegészítőket is választhatunk. Mindkét formában – egészséges életmód és kiegyensúlyozott táplálkozás mellett – fogyasztásukkal megelőzhető, vagy orvosolható a téli időszakban gyakran jelentkező, rossz kedélyállapot. Kiemelünk közülük néhányat.

Fotó: gettyimages.com1. A triptofán csökkenti a depressziós tüneteket, oldja a szorongást

Az esszenciális aminosavak csoportjába tartozó triptofán elősegíti a szerotonin (boldogsághormon) termelődését a szervezetben, így a rossz hangulat elűzőjeként is ismert. Természetes antidepresszáns, nyugtató, alvást elősegítő hatású.

Tartalmazzák a proteinben gazdag húsfélék, halak, tejtermékek, tojás…

Különböző vitaminokkal, ásványi anyagokkal társítva javasolt étrend-kiegészítőként alkalmazni. Például a természetes eredetű triptofán a tengervízből kivont magnéziummal és B6-vitaminnal együttesen hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez. 1 kapszula ajánlott belőle esténként, lefekvés előtt. Egy másik hasznos, a fizikai-szellemi erőnlétet egyensúlyban tartó kombináció pld. a sáfrány és triptofán alapú étrend-kiegészítő, ami szintén hat a szerotonin szintre. 1 tabletta bevétele javasolt ebéd előtt.

2. Az ómega-3 zsírsavak elősegítik az érzelmi egyensúly fenntartását

Ezek a többszörösen telítetlen zsírsavak pozitív irányban befolyásolhatják hangulatunkat.  Hozzájárulnak a kognitív funkciók, képességek kibontakoztatásához, a lelki egyensúly eléréséhez.

Bőven tartalmazzák – a dió, tofu, sötétzöld zöldségek  mellett – a zsíros halak (lazac, hering, makréla, szardínia, tonhal, édesvízi halak), melyek D-vitaminban is gazdagok. A D-vitamin-hiány többek közt szintén magyarázhatja a fáradtságot és a hangulatromlást. Mivel a tenger melletti országokhoz képest hazánkban a halfogyasztás jelentősen kisebb mértékű, kiemelten fontos, hogy hetente legalább háromszor fogyasszunk halat – állítják a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek.

Az ilyen kapszulák halolajat tartalmaznak, melynek több mint 90%-át alkotják az ómega-3 zsírsavak. Továbbá társíthatják mézfűvel (citromfűvel), melatoninnal, magnéziummal, B6-vitaminnal. Ilyen étrend-kiegészítők összetevője lehet még lenmagolaj vagy borrágófű, melyek a megfelelő arányban tartalmazzák a legjobb telítetlen zsírsavakat.


3. A lítium hangulatstabilizáló hatású

A dopamin/szerotonin egyenúlyra alapozva a lítium a kedélyállapot szabályozójaként hat a szervezetre. Ez az oligo-elem akkor bizonyul kedvező hatásúnak (kis mennyiségben), ha ingerlékenynek, feszültnek, deprimáltnak érezzük magunkat, vagy akár rosszul viseljük az időeltolódást. Segíthet az alvászavarokon is.

Elsősorban ivóvizekből származik: ahol annak természetes lítium-koncetrációja viszonylag magasabb, pozitív hatást tapasztaltak az emberek hangulatára nézve (pld. csökkent a depresszió előfordulása)

Étrend-kiegészítő is készülhet belőle: 2 tabletta bevétele ajánlott naponta. Indokolt esetekben ez a szám 3-4-re is növelhető, szakemberrel történő konzultáció után.

Nem keverendő össze az orvosi lítiummal: elsősorban bipoláris zavarokra írják fel (ez olyan betegség, amikor egyfajta izgatottság depresszióval váltakozik, azaz érzelmi hullámzás áll fenn), és csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható. Ezekben az esetekben 1 tabletta 250 mg lítiumot tartalmaz, míg az étrend-kiegészítő 1 mg-ot – tehát szembeszökő a különbség.

4. Használ-e rossz hangulat ellen a magnézium?

Az igaz, hogy az idegesség, ingerlékenység, átmeneti szorongás összefüggésbe hozható a magnéziumhiánnyal. Ami azonban komoly depresszió esetén a hangulatot számottevően nem befolyásolja. Ugyanakkor a magnézium stresszoldó hatásáról is ismert, több mint 300 enzimreakcióba működik közre, továbbá lazító hatású. Annak érdekében, hogy növeljük magnézium-tartalékainkat, bátran fogyaszthatunk olajos magvakat (dió, mandula, mogyoró), étcsokoládét, továbbá a száraz hüvelyesekből készült ételeket részesítsük előnyben. Bizonyos fajta ásványvizek is magas magnézium-tartalmúak. Fontos legalább1,5 liter víz fogyasztása naponta, ha deprimáltak vagyunk, mert a fáradtság, levertség összefügghet a dehitratáltsággal.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.