Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Űzzük el a téli depressziót – hangulatjavító tápanyagokkal!

Érdekességek2022. február 25.

Egyes tápanyagok és oligo-elemek pozitív szerepet töltenek be a szezonális depresszió elleni harcban. Ezért a napi menü összeállításakor részesítsük előnyben azokat az ételeket, melyek bővelkednek bennük. De hangulatjavító összetevőket tartalmazó táplálék-kiegészítőket is választhatunk. Mindkét formában – egészséges életmód és kiegyensúlyozott táplálkozás mellett – fogyasztásukkal megelőzhető, vagy orvosolható a téli időszakban gyakran jelentkező, rossz kedélyállapot. Kiemelünk közülük néhányat.

Fotó: gettyimages.com1. A triptofán csökkenti a depressziós tüneteket, oldja a szorongást

Az esszenciális aminosavak csoportjába tartozó triptofán elősegíti a szerotonin (boldogsághormon) termelődését a szervezetben, így a rossz hangulat elűzőjeként is ismert. Természetes antidepresszáns, nyugtató, alvást elősegítő hatású.

Tartalmazzák a proteinben gazdag húsfélék, halak, tejtermékek, tojás…

Különböző vitaminokkal, ásványi anyagokkal társítva javasolt étrend-kiegészítőként alkalmazni. Például a természetes eredetű triptofán a tengervízből kivont magnéziummal és B6-vitaminnal együttesen hozzájárul az idegrendszer megfelelő működéséhez. 1 kapszula ajánlott belőle esténként, lefekvés előtt. Egy másik hasznos, a fizikai-szellemi erőnlétet egyensúlyban tartó kombináció pld. a sáfrány és triptofán alapú étrend-kiegészítő, ami szintén hat a szerotonin szintre. 1 tabletta bevétele javasolt ebéd előtt.

2. Az ómega-3 zsírsavak elősegítik az érzelmi egyensúly fenntartását

Ezek a többszörösen telítetlen zsírsavak pozitív irányban befolyásolhatják hangulatunkat.  Hozzájárulnak a kognitív funkciók, képességek kibontakoztatásához, a lelki egyensúly eléréséhez.

Bőven tartalmazzák – a dió, tofu, sötétzöld zöldségek  mellett – a zsíros halak (lazac, hering, makréla, szardínia, tonhal, édesvízi halak), melyek D-vitaminban is gazdagok. A D-vitamin-hiány többek közt szintén magyarázhatja a fáradtságot és a hangulatromlást. Mivel a tenger melletti országokhoz képest hazánkban a halfogyasztás jelentősen kisebb mértékű, kiemelten fontos, hogy hetente legalább háromszor fogyasszunk halat – állítják a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek.

Az ilyen kapszulák halolajat tartalmaznak, melynek több mint 90%-át alkotják az ómega-3 zsírsavak. Továbbá társíthatják mézfűvel (citromfűvel), melatoninnal, magnéziummal, B6-vitaminnal. Ilyen étrend-kiegészítők összetevője lehet még lenmagolaj vagy borrágófű, melyek a megfelelő arányban tartalmazzák a legjobb telítetlen zsírsavakat.


3. A lítium hangulatstabilizáló hatású

A dopamin/szerotonin egyenúlyra alapozva a lítium a kedélyállapot szabályozójaként hat a szervezetre. Ez az oligo-elem akkor bizonyul kedvező hatásúnak (kis mennyiségben), ha ingerlékenynek, feszültnek, deprimáltnak érezzük magunkat, vagy akár rosszul viseljük az időeltolódást. Segíthet az alvászavarokon is.

Elsősorban ivóvizekből származik: ahol annak természetes lítium-koncetrációja viszonylag magasabb, pozitív hatást tapasztaltak az emberek hangulatára nézve (pld. csökkent a depresszió előfordulása)

Étrend-kiegészítő is készülhet belőle: 2 tabletta bevétele ajánlott naponta. Indokolt esetekben ez a szám 3-4-re is növelhető, szakemberrel történő konzultáció után.

Nem keverendő össze az orvosi lítiummal: elsősorban bipoláris zavarokra írják fel (ez olyan betegség, amikor egyfajta izgatottság depresszióval váltakozik, azaz érzelmi hullámzás áll fenn), és csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható. Ezekben az esetekben 1 tabletta 250 mg lítiumot tartalmaz, míg az étrend-kiegészítő 1 mg-ot – tehát szembeszökő a különbség.

4. Használ-e rossz hangulat ellen a magnézium?

Az igaz, hogy az idegesség, ingerlékenység, átmeneti szorongás összefüggésbe hozható a magnéziumhiánnyal. Ami azonban komoly depresszió esetén a hangulatot számottevően nem befolyásolja. Ugyanakkor a magnézium stresszoldó hatásáról is ismert, több mint 300 enzimreakcióba működik közre, továbbá lazító hatású. Annak érdekében, hogy növeljük magnézium-tartalékainkat, bátran fogyaszthatunk olajos magvakat (dió, mandula, mogyoró), étcsokoládét, továbbá a száraz hüvelyesekből készült ételeket részesítsük előnyben. Bizonyos fajta ásványvizek is magas magnézium-tartalmúak. Fontos legalább1,5 liter víz fogyasztása naponta, ha deprimáltak vagyunk, mert a fáradtság, levertség összefügghet a dehitratáltsággal.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A kórházi fertőzések leggyakoribb formái

2025. október 12.

Melyek a leggyakoribb, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések?

A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy milyen típusai lehetnek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről ide kattintva olvashat.

Húgyúti fertőzések

Ezek gyakran katéterhasználathoz kapcsolódnak, amikor a hólyagba helyezett katéteren keresztül baktériumok kerülhetnek be a szervezetbe.

Sebfertőzések

Műtétek után a sebek fertőződhetnek, különösen, ha nem megfelelő a sebellátás vagy nem steril a környezet.

Tüdőgyulladás

A sokáig lélegeztetőgépen lévő betegeknél alakulhat ki, amikor baktériumok kerülnek a tüdőbe.

A munkahelyi stressz az egészségtelen életmód katalizátora

2025. október 12.

A magyar felnőttek harmada naponta dohányzik, ötöde egy héten egyszer biztosan túleszi magát, és az egészégkárosító szokásokat a többség nem is szeretné elhagyni – borús képet fest a káros függőségekről a STADA Health Report 2025*. A 22, főképp európai országban végzett felmérés eredményei alapján legnagyobb arányban a magyarok teszik felelőssé a munkahelyi stresszt a káros egészségügyi szokásaik miatt, szakértői segítségre pedig csak minden negyedik nyitott.

A STADA Health Report 2025 reprezentatív kutatás 22, főképp európai országban térképezte fel, hogy mik a legkárosabb egészségügyi szokásaink, hajlandóak lennénk-e változtatni rajtuk és ha nem, mi akadályoz bennünket.

Káros egészségügyi szokások Magyarországon


Dohányzás: a magyarok harmada (32%) naponta legalább egyszer rágyújt vagy pipázik, jelentős részük napon belül többször is
Alkohol: a magyarok negyede (24%) hetente legalább egyszer iszik alkoholt, minden huszadik egy napot sem hagy ki
Túlevés: a magyarok ötöde (21%) legalább hetente egyszer kényszeresen túleszi magát
Social média: minden tizedik magyar (9%) túlzottan függ a social médiától, minden nap kényszeresen pörgeti azt és/vagy posztol
Nem vényköteles gyógyszerek: közel minden tizedik magyar (8%) szokott rá olyannyira a nem vényköteles gyógyszerekre, pl. fájdalomcsillapítóra vagy orrspray-re, hogy naponta akár többször is használja azokat
Sport: kórosan sportfüggő és túledzi magát legalább heti egyszer a magyarok 7%-a
Könnyű drog: minden ötvenedik magyar minden nap fogyaszt könnyű drogot
Kemény drog: minden századik magyar minden nap fogyaszt valamilyen kemény drogot


Dohányzásban az élmezőnyben

A STADA reprezentatív felmérése szerint Magyarországon a dohányzók aránya (37%) meghaladja a vizsgált országok átlagát (31%), ami a rendszeres, legalább heti gyakoriságú dohányzást illeti. Ráadásul a dohányosok jelentős része naponta többször is cigarettázik, pipázik. A vizsgált országok közül ezzel a hatodik helyen állunk, csak Bulgária (47%), Szerbia (42%), Lengyelország (41%), Csehország (41%) és Románia (38%) előznek meg minket.

Mi élünk! És ti?

2025. október 11.

A digitális eszközök és virtuális világ

Figyelem, ennek a cikknek (és a sorozatnak) nem az a rendeltetése, hogy a digitalizációt tudományosan elemezze. Nem kifejezetten az a célja, hogy az előnyeit felsorakoztassa, és persze az sem, hogy azokat kétségbe vonja. Csupán arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a digitális eszközök kellékek, amiket lehet és érdemes is felelősségteljesen használni. Ez esetben hasznos erőforráskímélő fegyverek lehetnek. Máskülönben azonban értéktelen személyi tartozékká válnak. Olyanokká, amik ráadásul túlhasználat esetén akár képesek függőséget is okozni.

Digitális eszközök és virtuális világ.… jó ideje tanulmányozom már a témát. S azt tapasztalom, mintha egyéni és társadalmi szinten is kutyaszorítóba kerültünk volna. Egy közel húsz éve tartó információs technikai robbanás tanúi lehetünk. A fejlesztéseknek köszönhetően mára eljutottunk odáig, hogy a világon több embernek van telefonja, mint fogkeféje.

Vannak, akik beletanultak, mások beleszülettek az okoseszköz-használatba. A közös bennünk az, hogy mind kiválóan értjük és kezeljük mindegyik fajtáját. Élvezzük, hogy könnyebbé, gyorsabbá, praktikusabbá vált az életünk. Hogy egy kattintással intézhetjük el a dolgainkat. És hogy időt, energiát, pénzt spórolhatunk magunknak. Csak arról feledkezünk meg, hogy ezek az eszközök, mint egy bódító varázsszer, lassan tömegek felett kezdik átvenni az irányítást. S bár nyilván segítik az egyén és a közösség működését, azért vannak aggasztó mellékhatásai is.

Most egy pillanatra képzeljétek el, hogy egy forgóajtóban sétáltok körbe-körbe. Tudjátok, olyanban, mint amilyenek a modern szállodák bejáratai. A szerkezet többfülkés, mozgásérzékelős, üvegfalú. Használata egyszerű, nem kell sem csengetni, sem kopogtatni, hogy átjussatok rajta. De még nyitogatni sem kell az ajtaját, elég csak belépni és elegánsan áthaladni. Az üvegfal egyik oldalán a megszokott külvilág, a másik oldalán egy másik ismeretlen változat. Az automata ajtó szédülten pörög körbe és ti ott szálltok ki, ahol éppen akartok.

Nos, valahogy így közlekedünk a valóságos és a virtuális világ között. Az egyik pillanatban itt vagyunk, a következőben már ott, feltűnünk, majd eltűnünk egy gombnyomásra. A helyszínváltás sebessége csak azon múlik, hogy éppen mi ragadta el a figyelmünket.