Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Vágyaktól a valóságig - A sors és szabad akarat paradoxona

Érdekességek2024. január 07.

Swami Vivekananda, a modern idők egyik legnagyobb jógija szerint "a karma az emberi szabadság örök érvényesülése". Fura kijelentés, hiszen a karmát kicsit más értelemben ismeri a legtöbb ember.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Van egy régi vicc a gyerekek találékonyságáról, ami segíthet megvilágítani a kijelentést: "Vettem a gyerekemnek egy összetörhetetlen játékot. Láss csodát... Az összes többi játékát azzal verte szét." Hogy mi köze van ennek a Sors és a Szabad akarat kérdéséhez? Nagyon egyszerű. A karma (az ok és okozatiság törvénye) törvényének felhasználása az önismeretben, ami segíthet túllépni annak korlátozó erején. Vajon mi lehet a Szabad akarat titka? Létezik -e egyáltalán? Vagy azoknak van igazuk akik a Sorsban hisznek?

A fenti kérdések nem afféle filozófiai okoskodások, hanem a létezésed minőségének meghatározó önfejlesztő lehetőségek, melyek nem mellesleg meghatározzák azt a folyamatot is melyben a vágyad valósággá transzformálódik. Ehhez meg kell találni magadban valamit ami túlmutat az ok és okozatiság kényszerítő erején. Ez pedig a Tudat.

Majd minden nyelvben és kultúrában ismert a közmondás: ki mint vet, úgy arat. Ez az egyszerű közmondás tulajdonképpen az ok és az okozat törvényére, vagyis a karma működésére utal. Minden cselekedetünknek megvannak a következményei, melyek az azt kiváltó tettek minőségével térnek vissza hozzánk. Egyszerű. Ha boldogságot, elégedettséget vagy bőséget eredményeznek másoknak, akkor az fog visszatérni hozzánk. Ha annak ellenkezőjét, akkor az. A visszahatás mindössze az idő kérdése.


A karmával kapcsolatban nagyon sokféle értelmezés létezik. A kvantumszemlélet megközelítése többszintű. Elismeri, hogy a legtöbb embert ez a törvény tart a végtelennek tűnő „körforgásban”, melyet szamszara néven említenek a keleti filozófiák és vallások. Ez azonban csak érme egyik oldala.

A karma mélyebb vizsgálata magában hordozza a Szabadság titkát is. Ugyanis elvezethet a tudatos döntéshozatal felismeréséhez. Az aki valójában vagy messze több mint az ok és okozatiság világára korlátozott személyiség. A keleti tanítások úgy nevezik: Önvaló, s ami bizonyos kvantumfizikai értelmezés szerint maga kvantummező végtelen lehetőségével azonos. A teremtő energia abból áramlik az érzékelés és értelmezés folyamatán, és a cselekedeteken keresztül a megvalósulás felé. Minden gondolat, érzelem és fizikai jelenség, és maga a világ is ebből ered. 

Itt lép be a képbe a döntéshozatal. A legtöbb ember csak reagál a külső és belső világának hatásaira, s így a visszahatás is automatikus és reaktívvá válik. Ezzel feladja az egyik legcsodálatosabb és legkülönlegesebb ajándékát a létezésnek. A szabad döntés képességét. Amikor azonban valaki tudatára ébred a testi, gondolati, érzelmi szokásainak és az ahhoz kapcsolódó viselkedésmintáknak, akkor képes lesz Ő maga tudatosan dönteni, s nem egy automata program, amelyet személyiségnek hívunk. Amikor öntudatlanul reagálsz, akkor fel sem merül benned, hogy döntöttél, pedig megtetted. Átengedted az irányítást a karmádnak.

A múltban eredő cselekedeteink minden pillanatban elérnek bennünket. Az a törvény, hogy a visszahatás el fog érni. A kérdés viszont, hogy mit lehet kezdeni velük. Az emberek lelki – tudati érettségüknek megfelelően háromféleképpen élik meg a karma hatásait. A legtöbben nem tudatosan élik át a karma hatásait, és egyszerűen megfizetik az adósságukat. Ez lehet szenvedés vagy öröm, kellemes vagy kellemetlen tapasztalatok a múltbeli cselekedeteknek megfelelően. Ennek a szintnek a legfőbb jellemzője az öntudatlanság, és a nagyon lassú és fájdalmas lelki fejlődés.

 

Aki kicsit érettebb és felismeri ezt a kozmikus törvényt, az a maga javára fordítja, és elindul a tudatosodás útján. Olyan cselekedeteket próbál végrehajtani, amelyek kellemesebb visszahatással lesznek rá a jövőben. Ez már érettebb lélekre vall, de a fejlődés itt is sok sok emberöltőn keresztül zajlik. Az ilyen ember gyakran felteszi magának a kérdéseket: Mi tanulnivalón van jelenlegi tapasztalataimból? Mit tegyek hogy másoknak kellemes, boldog és örömteli érzeteket adjak? Hogyan tehetem hasznossá jelenlegi helyzetemet, magamnak és embertársaimnak? Mit akar tanítani nekem az Univerzum? Ily módon elkezdi kozmikus adósságát leróni, és felgyorsítja a tudatosodás folyamatát. Így már felhasználja a karmát, hogy pozitív tapasztalatokra ítélje önmagát.

A harmadik lehetőség paradoxnak tűnik, de a valódi lehetőséget ez rejti magában. A karma segítségével túljutni a karmán. Mint egy zen koan: „Saját kezünknél fogva emelni fel önmagunkat.” Hogyan lehetséges ez? Egyre több és több tapasztalatot kell gyűjteni a tiszta tudatosság állapotáról. Megélni azt a csendes teret, ami maga a kvantummező, mely téren, időn és anyagon túl létezik. Ebben az állapotban már nem létezik karma, mert az csak elme által létrehozott dimenzió (tér, idő, okozatiság) törvénye. A karma szövi át azt a látszólag elkülönült tudatteret, mely az időhöz kötött emlékek (vágyak és félelmek), valamint az abból kiinduló cselekedetek miatt érzi magát elkülönültnek. S ebből kiinduló cselekedetek azok melyek könnyen és örömtelien valósulnak meg.

Aki a jelen pillanatot tudatosan éli, az függetlenné válik lényének azon részétől ami a hatás - visszahatás törvényének van alárendelve. Tudatos alakítója lehet így a saját valóságának, nem pedig passzív elszenvedője a kozmikus hatásoknak és törvényeknek.

Így lesz a legerősebb megkötő erő a felszabadulás eszköze. A szenvedés vélt okozója pedig a siker, boldogság és béke okává válik. Így már érthetővé válik Swami Vivekananda a modern korszak egyik legnagyobb jógi megfogalmazása:

„A karma az emberi szabadság örök érvényesülése…”

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.