Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Válasszon ízületeinek megfelelő sportágat!

Érdekességek2017. október 07.

Nagy divat a futás, de a szakorvos szerint nem mindenkinek ajánlott, még ha számos előnnyel is jár. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa szerint minden sportnak megvan az előnye és a hátránya, de azt sem árt tudni, melyik mozgásfajta, melyik testrészünk terheli meg.

Futás

Ez a legegyszerűbb, legharmonikusabb mozgásforma, jó szív- és tüdő kapacitásnövelő, állóképesség javító sport. Manapság egyre nagyobb népszerűség övezi, elsősorban a 20-40 év közötti korosztályban, de a lefutott kilométerektől függően különböző mozgásszervi panaszok alakulhatnak ki. Ízületi porcgyengeség, kopások, duzzanatok alakulhatnak ki a csípőben, a térdben és a bokában, amely az ízület terhelhetőségének csökkenésével járhat. Éppen ezért fontos a megfelelő mennyiségű nyújtás, hiszen az izommerevség az ízület mozgásának beszűkülését, majd annak kopását okozhatja. Az ortopéd szakorvos szerint oda kell figyelni a felső végtagok erősítésére is, nemcsak a könnyebb futás érdekében, hanem azért is, hogy a vállöv és a mellizmok ne rövidüljenek meg.

Konditerem, súlyzózás

Kiváló erőnlét, állóképesség fejlesztésére, izomtömeg növelésére, a testsúly csökkentésére, de erre a sportra is igaz, hogy a fokozatosságot és a szakszerűséget be kell tartani. Fontos, hogy a különböző sporteszközöket megfelelően használjuk, a terhelés nagysága pedig alkalmazkodjon a szervezet terhelhetőségéhez és az adott izomzathoz. Rossz használatból adódóan ficam, izomhúzódás, izomszakadás, extrém esetben csonttörés is a sportolás végét jelentheti, hosszabb távon kopások is kialakulhatnak a végtagokban, amelyek kezelése hosszadalmas és fájdalmas lehet. Egy személyi edző többet segíthet, mint azt talán sokan gondolnák, a bemelegítés után pedig legalább 45 percet eddzen!


Tenisz, squash

Klasszikusan féloldalas sportág, de változatosabb, mint ha valaki egyedül emeli a súlyokat, esetleg fut a természetben, a futópadon. Fontos, hogy karban tartsa teste másik oldalát is, éppen ezért nem szabad leragadni csak a játéknál, erőnléti, súlyzós gyakorlatokat is végezni kell a szervezet egészsége érdekében. A teniszkönyök kialakulása gyakori, emellett a hirtelen helyzetváltoztatások miatt a térd és a boka van a leginkább kiszolgáltatott helyzetben.

Labdajátékok

Nem kell hozzá drága felszerelés, csupán egy labda, egy korong, két kapu és egy önfeledt baráti társaság, no meg igazi csapatszellem. A gyors helyzet- és irányváltoztatásokkal járó sportágak, mint a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, vagy akár a jégkorong a térdet teszik leginkább próbára. Nem véletlen, hogy ezekben a sportágakban van a legtöbb térdsérülés, gyakoriak a térdszalag, porcgyűrű sérülések, kopások, de gyakoriak a vállsérülések, kulcscsonttörés. Ha gyakran fájnak az ízületei, az ilyen sportágak esetében nem árt térdvédőt használnia.

Korcsolya, síelés

A téli sportágak szerelmesei már biztosan megtervezték kiruccanásaikat a havas lejtőkre, vagy valamelyik korcsolyapályára. A boka, a cipő magassága miatt viszonylag védett, a térd azonban könnyen túlterhelődik, egy esés miatt pedig a kézzel védjük testünket. A térd- és kézsérülések mellett gyakori az úgynevezett hokibot sérülés, amikor a kéz oldalszalagjai szakadnak el. Ez akkor fordulhat elő, amikor félrerántjuk a botban a kézfejünket. A síelés nagy élmény tud lenni, de a mozgás megkezdése előtt fontos minden izmot alaposan átmozgatni és fel kell készülnünk arra is, mit kell tenni, ha elesünk.

Úszás

A jolly joker, semmilyen negatív élettani hatást nem tudnánk felsorolni, feltéve, ha valaki tud úszni! Mindenre jó, ha valaki panaszmentes, ráadásul az úszásnemek változatossága miatt mindenki találhat magának olyan fajtát, amely szervezetét nem terheli meg. A víz felhajtó erejének köszönhetően a mozgás csökkenti az ízületekre jutó terhelést, így jótékony hatású a gerincre, a térdre, sőt, rehabilitációs kezelések során is ajánlják mozgásszervi sérülések kezelésére.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.

A magas vérnyomás tünetei

2025. december 30.

Mivel lehet a legjobban felismerni a magas vérnyomást? Vérnyomásméréssel! Ünnepekre hasznos ajándék lehet egy mérőeszköz.

Az otthoni vérnyomásmérésről mindenképpen vezessünk vérnyomásnaplót, amit meg tudunk mutatni a kezelőorvosnak. Írjuk fel a napot, az órát, a tevékenységet, miközben mértünk, a mért értékeket.
Így írjuk fel: 140/90/66

Az első szám a szív összehúzódásakor a vér kilökésével mért ún. szisztolés vérnyomás.
A második szám a szív elernyedésekor mért ún. diasztolés vérnyomás.
A harmadik szám a pulzus.

Milyen tünetek lehetnek magas vérnyomásban?

Szapora szívverés

Nem jelent szapora szívverést edzetlen, enyhén túlsúlyos, érzékeny idegrendszerű nőknél a 80-90/perces érték.

Szabálytalan szívverés

Felgyorsulások és kihagyások érzése jellemzi ezt a tünetet. Az utóbbit az ún. extraszisztolé, azaz a soron kívüli szívütés okozhatja. Egy nagyobb szívdobbanás után egy hosszabb szünetet lehet érezni, mintha leállna a szív. De nem kell megijedni, ettől nem áll le a szív, a hosszabb szünetet fiziológiai tény magyarázza: a következő szívütés nem tud olyan gyorsan lefutni az ingerületvezető pályán, mint az előző, ezért van a hosszabb szünet.

Erősebb szívverés

Főként nyugalomban érezhető. A terhelésre egy gyorsabban felpörgő szívverés a válasz. Ennek az az oka, hogy magas vérnyomás esetén a szívnek egy szűkebb, nagyobb ellenállású érrendszeren kell átnyomnia a vért. Mit tehet a szív: erősebben, gyorsabban üt, és néha soron kívüli ütésekkel (extraszisztolé) reagál.