Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Válasszon ízületeinek megfelelő sportágat!

Érdekességek2017. október 07.

Nagy divat a futás, de a szakorvos szerint nem mindenkinek ajánlott, még ha számos előnnyel is jár. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa szerint minden sportnak megvan az előnye és a hátránya, de azt sem árt tudni, melyik mozgásfajta, melyik testrészünk terheli meg.

Futás

Ez a legegyszerűbb, legharmonikusabb mozgásforma, jó szív- és tüdő kapacitásnövelő, állóképesség javító sport. Manapság egyre nagyobb népszerűség övezi, elsősorban a 20-40 év közötti korosztályban, de a lefutott kilométerektől függően különböző mozgásszervi panaszok alakulhatnak ki. Ízületi porcgyengeség, kopások, duzzanatok alakulhatnak ki a csípőben, a térdben és a bokában, amely az ízület terhelhetőségének csökkenésével járhat. Éppen ezért fontos a megfelelő mennyiségű nyújtás, hiszen az izommerevség az ízület mozgásának beszűkülését, majd annak kopását okozhatja. Az ortopéd szakorvos szerint oda kell figyelni a felső végtagok erősítésére is, nemcsak a könnyebb futás érdekében, hanem azért is, hogy a vállöv és a mellizmok ne rövidüljenek meg.

Konditerem, súlyzózás

Kiváló erőnlét, állóképesség fejlesztésére, izomtömeg növelésére, a testsúly csökkentésére, de erre a sportra is igaz, hogy a fokozatosságot és a szakszerűséget be kell tartani. Fontos, hogy a különböző sporteszközöket megfelelően használjuk, a terhelés nagysága pedig alkalmazkodjon a szervezet terhelhetőségéhez és az adott izomzathoz. Rossz használatból adódóan ficam, izomhúzódás, izomszakadás, extrém esetben csonttörés is a sportolás végét jelentheti, hosszabb távon kopások is kialakulhatnak a végtagokban, amelyek kezelése hosszadalmas és fájdalmas lehet. Egy személyi edző többet segíthet, mint azt talán sokan gondolnák, a bemelegítés után pedig legalább 45 percet eddzen!


Tenisz, squash

Klasszikusan féloldalas sportág, de változatosabb, mint ha valaki egyedül emeli a súlyokat, esetleg fut a természetben, a futópadon. Fontos, hogy karban tartsa teste másik oldalát is, éppen ezért nem szabad leragadni csak a játéknál, erőnléti, súlyzós gyakorlatokat is végezni kell a szervezet egészsége érdekében. A teniszkönyök kialakulása gyakori, emellett a hirtelen helyzetváltoztatások miatt a térd és a boka van a leginkább kiszolgáltatott helyzetben.

Labdajátékok

Nem kell hozzá drága felszerelés, csupán egy labda, egy korong, két kapu és egy önfeledt baráti társaság, no meg igazi csapatszellem. A gyors helyzet- és irányváltoztatásokkal járó sportágak, mint a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, vagy akár a jégkorong a térdet teszik leginkább próbára. Nem véletlen, hogy ezekben a sportágakban van a legtöbb térdsérülés, gyakoriak a térdszalag, porcgyűrű sérülések, kopások, de gyakoriak a vállsérülések, kulcscsonttörés. Ha gyakran fájnak az ízületei, az ilyen sportágak esetében nem árt térdvédőt használnia.

Korcsolya, síelés

A téli sportágak szerelmesei már biztosan megtervezték kiruccanásaikat a havas lejtőkre, vagy valamelyik korcsolyapályára. A boka, a cipő magassága miatt viszonylag védett, a térd azonban könnyen túlterhelődik, egy esés miatt pedig a kézzel védjük testünket. A térd- és kézsérülések mellett gyakori az úgynevezett hokibot sérülés, amikor a kéz oldalszalagjai szakadnak el. Ez akkor fordulhat elő, amikor félrerántjuk a botban a kézfejünket. A síelés nagy élmény tud lenni, de a mozgás megkezdése előtt fontos minden izmot alaposan átmozgatni és fel kell készülnünk arra is, mit kell tenni, ha elesünk.

Úszás

A jolly joker, semmilyen negatív élettani hatást nem tudnánk felsorolni, feltéve, ha valaki tud úszni! Mindenre jó, ha valaki panaszmentes, ráadásul az úszásnemek változatossága miatt mindenki találhat magának olyan fajtát, amely szervezetét nem terheli meg. A víz felhajtó erejének köszönhetően a mozgás csökkenti az ízületekre jutó terhelést, így jótékony hatású a gerincre, a térdre, sőt, rehabilitációs kezelések során is ajánlják mozgásszervi sérülések kezelésére.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.