Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Válasszon ízületeinek megfelelő sportágat!

Érdekességek2017. október 07.

Nagy divat a futás, de a szakorvos szerint nem mindenkinek ajánlott, még ha számos előnnyel is jár. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa szerint minden sportnak megvan az előnye és a hátránya, de azt sem árt tudni, melyik mozgásfajta, melyik testrészünk terheli meg.

Futás

Ez a legegyszerűbb, legharmonikusabb mozgásforma, jó szív- és tüdő kapacitásnövelő, állóképesség javító sport. Manapság egyre nagyobb népszerűség övezi, elsősorban a 20-40 év közötti korosztályban, de a lefutott kilométerektől függően különböző mozgásszervi panaszok alakulhatnak ki. Ízületi porcgyengeség, kopások, duzzanatok alakulhatnak ki a csípőben, a térdben és a bokában, amely az ízület terhelhetőségének csökkenésével járhat. Éppen ezért fontos a megfelelő mennyiségű nyújtás, hiszen az izommerevség az ízület mozgásának beszűkülését, majd annak kopását okozhatja. Az ortopéd szakorvos szerint oda kell figyelni a felső végtagok erősítésére is, nemcsak a könnyebb futás érdekében, hanem azért is, hogy a vállöv és a mellizmok ne rövidüljenek meg.

Konditerem, súlyzózás

Kiváló erőnlét, állóképesség fejlesztésére, izomtömeg növelésére, a testsúly csökkentésére, de erre a sportra is igaz, hogy a fokozatosságot és a szakszerűséget be kell tartani. Fontos, hogy a különböző sporteszközöket megfelelően használjuk, a terhelés nagysága pedig alkalmazkodjon a szervezet terhelhetőségéhez és az adott izomzathoz. Rossz használatból adódóan ficam, izomhúzódás, izomszakadás, extrém esetben csonttörés is a sportolás végét jelentheti, hosszabb távon kopások is kialakulhatnak a végtagokban, amelyek kezelése hosszadalmas és fájdalmas lehet. Egy személyi edző többet segíthet, mint azt talán sokan gondolnák, a bemelegítés után pedig legalább 45 percet eddzen!


Tenisz, squash

Klasszikusan féloldalas sportág, de változatosabb, mint ha valaki egyedül emeli a súlyokat, esetleg fut a természetben, a futópadon. Fontos, hogy karban tartsa teste másik oldalát is, éppen ezért nem szabad leragadni csak a játéknál, erőnléti, súlyzós gyakorlatokat is végezni kell a szervezet egészsége érdekében. A teniszkönyök kialakulása gyakori, emellett a hirtelen helyzetváltoztatások miatt a térd és a boka van a leginkább kiszolgáltatott helyzetben.

Labdajátékok

Nem kell hozzá drága felszerelés, csupán egy labda, egy korong, két kapu és egy önfeledt baráti társaság, no meg igazi csapatszellem. A gyors helyzet- és irányváltoztatásokkal járó sportágak, mint a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, vagy akár a jégkorong a térdet teszik leginkább próbára. Nem véletlen, hogy ezekben a sportágakban van a legtöbb térdsérülés, gyakoriak a térdszalag, porcgyűrű sérülések, kopások, de gyakoriak a vállsérülések, kulcscsonttörés. Ha gyakran fájnak az ízületei, az ilyen sportágak esetében nem árt térdvédőt használnia.

Korcsolya, síelés

A téli sportágak szerelmesei már biztosan megtervezték kiruccanásaikat a havas lejtőkre, vagy valamelyik korcsolyapályára. A boka, a cipő magassága miatt viszonylag védett, a térd azonban könnyen túlterhelődik, egy esés miatt pedig a kézzel védjük testünket. A térd- és kézsérülések mellett gyakori az úgynevezett hokibot sérülés, amikor a kéz oldalszalagjai szakadnak el. Ez akkor fordulhat elő, amikor félrerántjuk a botban a kézfejünket. A síelés nagy élmény tud lenni, de a mozgás megkezdése előtt fontos minden izmot alaposan átmozgatni és fel kell készülnünk arra is, mit kell tenni, ha elesünk.

Úszás

A jolly joker, semmilyen negatív élettani hatást nem tudnánk felsorolni, feltéve, ha valaki tud úszni! Mindenre jó, ha valaki panaszmentes, ráadásul az úszásnemek változatossága miatt mindenki találhat magának olyan fajtát, amely szervezetét nem terheli meg. A víz felhajtó erejének köszönhetően a mozgás csökkenti az ízületekre jutó terhelést, így jótékony hatású a gerincre, a térdre, sőt, rehabilitációs kezelések során is ajánlják mozgásszervi sérülések kezelésére.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

5 okos tipp a látás javítására

2025. szeptember 05.

A modern életmód egyre nagyobb kihívás elé állítja a szemeket. Képernyők, UV-sugárzás, stressz és helytelen táplálkozás mind közreműködnek abban, hogy látásunk fokozatosan romolhat. A jó hír az, hogy egyszerű, mindennapi szokások kialakításával sokat lehet tenni a szem egészségéért és látás megőrzéséért. Az alábbiakban az Alensa javasol 5 tippet, mire érdemes figyelni.

1. Tudatos étkezés – a szem támogatása belülről

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. Kutatások bebizonyítják, hogy bizonyos tápanyagok közvetlenül befolyásolják látásunk minőségét és a szemmel kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az Amerikai National Eye Institute által végzett AREDS és AREDS2 tanulmányok kimutatták, hogy a lutein, zeaxantin és omega-3 zsírsavak pótlása jelentősen csökkentheti az időskori makuladegeneráció előrehaladását. A napi étrend kiegészítése 10 mg luteinnel és 2 mg zeaxantinnal jótékony hatással van a szem sárgafoltjának egészségére. Ezek a természetes antioxidánsok főként zöld levelű zöldségekben, tojásban és kukoricában találhatók meg nagy mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak hiánya szorosan összefügg a száraz szem szindrómával, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem elhomályosíthatja a látást is. A halak, diófélék és lenmagok rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni ezt a problémát. Az A-vitamin gazdag ételek, mint a répa, édesburgonya és spenót szintén elengedhetetlenek a jó látáshoz, mivel közvetlenül részt vesznek a látási folyamatokban.

2. A 20-20-20 szabály alkalmazása a digitális szemfáradtság ellen

A digitális korszak egyik legnagyobb veszélye a szemek számára a folyamatos képernyőhasználat. Az American Optometric Association jelentése szerint a napi több mint 2 órányi képernyőhasználat már jelentős szemfáradtságot okozhat, és a felnőttek közel 60%-át érinti a Computer Vision Syndrome (CVS). A 20-20-20 szabály egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a digitális szemfáradtság megelőzésére. A szabály lényege: minden 20 perc képernyőnézés után 20 másodpercig egy 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra lévő pontra kell nézni. Ez a gyakorlat segít relaxálni a szemizmokat és csökkenti a fókuszálási fáradtságot. A kutatások azt is kimutatták, hogy képernyőt néző emberek 66%-kal kevesebbet pislognak, ami száraz szemhez és homályos látáshoz vezet. Tudatos pislogással és rendszeres szünetek tartásával jelentősen javítható a szemek komfortérzete. Érdemes továbbá beállítani a képernyő fényerejét és kontrasztját a környezeti fényhez, valamint kékfény-szűrő szemüveget vagy szoftvert használni, különösen este.

A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

2025. szeptember 04.

Szív

Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, majd be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása nyilván romlani fog. Erre a folyamatnak számos tünet lehet a következménye, amelyek eleinte meglehetősen általánosak, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen szívelégtelenség esetén a szív teljesítőképessége tovább romlik, és erősebb tünetek jelentkeznek. Már kisebb terhelést is nehezebben visel a beteg, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha az ajkak és a körmök lilás színűek lesznek – ezt a stádiumot nem szabad megvárni, már az első, kisebb tünetekkel orvoshoz kell fordulni, hogy minél korábban kezelhető legyen a betegség.
A szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel, amit angina pectorisnak neveznek. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben. Ez utóbbi ugyanis szintén kialakulhat a magas vérnyomás talaján, ha a szívben elzáródik egy koszorúér. A szívinfarktus ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni!

Agy

Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ezt hívják agyi infarktusnak. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Az agyvérzés, vagy szélütés tünetei – a magas vérnyomással szemben – szintén nagyon feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki.
Nem ennyire látványos és akut az agyi érelmeszesedés folyamata, ami kezdetben nem okoz tünetet. Később is csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet az agy kis ereinek meszesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és emiatt egyre feltűnőbb a memóriaromlás. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség megváltozhat – visszafordíthatatlanul. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.