Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Válasszon ízületeinek megfelelő sportágat!

Érdekességek2017. október 07.

Nagy divat a futás, de a szakorvos szerint nem mindenkinek ajánlott, még ha számos előnnyel is jár. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa szerint minden sportnak megvan az előnye és a hátránya, de azt sem árt tudni, melyik mozgásfajta, melyik testrészünk terheli meg.

Futás

Ez a legegyszerűbb, legharmonikusabb mozgásforma, jó szív- és tüdő kapacitásnövelő, állóképesség javító sport. Manapság egyre nagyobb népszerűség övezi, elsősorban a 20-40 év közötti korosztályban, de a lefutott kilométerektől függően különböző mozgásszervi panaszok alakulhatnak ki. Ízületi porcgyengeség, kopások, duzzanatok alakulhatnak ki a csípőben, a térdben és a bokában, amely az ízület terhelhetőségének csökkenésével járhat. Éppen ezért fontos a megfelelő mennyiségű nyújtás, hiszen az izommerevség az ízület mozgásának beszűkülését, majd annak kopását okozhatja. Az ortopéd szakorvos szerint oda kell figyelni a felső végtagok erősítésére is, nemcsak a könnyebb futás érdekében, hanem azért is, hogy a vállöv és a mellizmok ne rövidüljenek meg.

Konditerem, súlyzózás

Kiváló erőnlét, állóképesség fejlesztésére, izomtömeg növelésére, a testsúly csökkentésére, de erre a sportra is igaz, hogy a fokozatosságot és a szakszerűséget be kell tartani. Fontos, hogy a különböző sporteszközöket megfelelően használjuk, a terhelés nagysága pedig alkalmazkodjon a szervezet terhelhetőségéhez és az adott izomzathoz. Rossz használatból adódóan ficam, izomhúzódás, izomszakadás, extrém esetben csonttörés is a sportolás végét jelentheti, hosszabb távon kopások is kialakulhatnak a végtagokban, amelyek kezelése hosszadalmas és fájdalmas lehet. Egy személyi edző többet segíthet, mint azt talán sokan gondolnák, a bemelegítés után pedig legalább 45 percet eddzen!


Tenisz, squash

Klasszikusan féloldalas sportág, de változatosabb, mint ha valaki egyedül emeli a súlyokat, esetleg fut a természetben, a futópadon. Fontos, hogy karban tartsa teste másik oldalát is, éppen ezért nem szabad leragadni csak a játéknál, erőnléti, súlyzós gyakorlatokat is végezni kell a szervezet egészsége érdekében. A teniszkönyök kialakulása gyakori, emellett a hirtelen helyzetváltoztatások miatt a térd és a boka van a leginkább kiszolgáltatott helyzetben.

Labdajátékok

Nem kell hozzá drága felszerelés, csupán egy labda, egy korong, két kapu és egy önfeledt baráti társaság, no meg igazi csapatszellem. A gyors helyzet- és irányváltoztatásokkal járó sportágak, mint a labdarúgás, a kosárlabda, a kézilabda, vagy akár a jégkorong a térdet teszik leginkább próbára. Nem véletlen, hogy ezekben a sportágakban van a legtöbb térdsérülés, gyakoriak a térdszalag, porcgyűrű sérülések, kopások, de gyakoriak a vállsérülések, kulcscsonttörés. Ha gyakran fájnak az ízületei, az ilyen sportágak esetében nem árt térdvédőt használnia.

Korcsolya, síelés

A téli sportágak szerelmesei már biztosan megtervezték kiruccanásaikat a havas lejtőkre, vagy valamelyik korcsolyapályára. A boka, a cipő magassága miatt viszonylag védett, a térd azonban könnyen túlterhelődik, egy esés miatt pedig a kézzel védjük testünket. A térd- és kézsérülések mellett gyakori az úgynevezett hokibot sérülés, amikor a kéz oldalszalagjai szakadnak el. Ez akkor fordulhat elő, amikor félrerántjuk a botban a kézfejünket. A síelés nagy élmény tud lenni, de a mozgás megkezdése előtt fontos minden izmot alaposan átmozgatni és fel kell készülnünk arra is, mit kell tenni, ha elesünk.

Úszás

A jolly joker, semmilyen negatív élettani hatást nem tudnánk felsorolni, feltéve, ha valaki tud úszni! Mindenre jó, ha valaki panaszmentes, ráadásul az úszásnemek változatossága miatt mindenki találhat magának olyan fajtát, amely szervezetét nem terheli meg. A víz felhajtó erejének köszönhetően a mozgás csökkenti az ízületekre jutó terhelést, így jótékony hatású a gerincre, a térdre, sőt, rehabilitációs kezelések során is ajánlják mozgásszervi sérülések kezelésére.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tegyünk a vérszegénység ellen!

2026. augusztus 02.

Vérszegénység a nők 8,5 - 13,4 %-át, a várandósság végén lévő nők 13 - 22 %-át, míg a férfiak 1-2 %-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, és kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e? A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít. 


Mi áll leggyakrabban a vérszegénység mögött?


A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk. Első módra példa a csökkent vas-, folsav, B12 vitamin bevitele, felszívódása, felhasználása, valamint a vörösvértesteket termelő csontvelő károsodása, pl leukémia által. Utóbbira - azaz a vörösvértestek fokozott pusztulásra - példa a menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés, egyes genetikai betegségek.

A vérszegénység oka nem csak a vashiány

2026. augusztus 02.

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.



Mielõtt a vérszegénység számos okáról szólunk, elevenítsük fel iskolás alapismereteinket. A vér sejtes elemekbõl és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelõsek, a fehérvérsejtek a fertõzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levõ hemoglobin teszi lehetõvé.

Mikor beszélünk vérszegénységrõl?

Vérszegénységrõl, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelõben naponta milliószámra képzõdnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsõsorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikébõl kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.

Szervezetünk harminc felett

2026. augusztus 01.

Hozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.