Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Változókori bőrproblémák

Érdekességek2019. június 01.

A fotó illusztráció: pixabay.com

50 év felett minden korábbinál többet tanácsos foglalkozni a bőrünkkel, ha szeretnénk enyhíteni a változókorral járó bőrproblémákon. Fordítsunk több időt a napi bőrápolásra, hiszen a hormonális változások a bőrünk állapotát kedvezőtlenül befolyásolják. Tegyünk érte, hogy azok minél kevésbé éreztessék hatásukat!

A változókor (menopauza) idején, a leggyakrabban 48 és 55 év között, ha szép bőrt szeretnénk, módosítanunk kell napi szépségápolási rutinunkat. Bőrünk védelme érdekében helyes kozmetikai megoldásokat, kis figyelemmel és időráfordítással, nem nehéz találnunk.

A klimax során a női hormonok (ösztrogén, progeszteron) termelődésének csökkenése miatt beálló hormonhiány számos kedvezőtlen következménnyel jár bőrünk állapotára nézve. Így többek közt a bőrsejtek megújulása lelassul, a bőrfelület egyenetlen lesz, az elhalt hámsejtek vastagodást okoznak rajta. A bőr vérkeringési zavarai is fellépnek, illetve a vízhiányosság miatt a bőr elveszti fényét, szárazzá válik, ami kivörösödést és irritációt okozhat.

További kedvezőtlen hatás, hogy a bőrünk szerkezetéért felelős hialuronsav, kollagén és elasztin termelődése is csökken, melynek következtében a bőr állapota fokozatosan romlik. Az eredmény: a megvékonyodó bőr veszít feszességéből, megereszkedik. Mindezek ellenére ezek a bőröregedést sajnálatos módon elősegítő folyamatok egy bizonyos pontig megállíthatók – a bőr romló állapotán gondos ápolással lehet javítani.


Íme 5 jó tanács hozzá:

1. Válasszunk megfelelő anti-age (bőröregedést gátló) krémet!

– Reggel és este használjunk lipidekben (esszenciális zsírsavakban) gazdag és egyúttal hidratáló (glicerin, hialuronsav tartalmú) készítményeket. A cél a bőr táplálása mellett a vízvesztés (dehidratáció) megakadályozása.

– Válasszuk ki a megfelelő anti-age hatású krémeket. Ilyenek: lehetnek:  hiperpigmentáció (barna foltok) ellen bőrhalványító arbutin tartalmú krém; a fényes ás feszes bőrt biztosító peptideket, vagy a ránckisimító retinaldehidet tartalmazó krémeket. Az utóbbi elősegíti a fiatalos bőr szempontjából fontos kollagén- és elasztin-szintézist.

2. Védjük a bőrt a napsugárzástól, a kék fénytől!

– Az UVA és UVB sugárzás, a kék fény – és egyéb környezeti ártalom – fényvédelem hiányában a bőr idő előtti öregedéséhez, barna foltok kialakulásához vezethet. A bőr fényvédelmének elsődleges eszközei az UV (ultraviola) sugárzás UV-B vagy UV-A tartományában is ható, 50 (legmagasabb) faktorszámú krémek. Speciálisan az arcra való, átlátszó krémet a smink fölé is felvihetjük.

– A kék fény, mint környezeti hatás elleni védelem is fontos a bőr ellenálló képességének javítása érdekében. Kutatások kimutatták, hogy pld. az elektronikus készülékek (számítógépek, laptopok, tabletek, okostelefonok)monitorjai által kibocsátott kék fény – az UV-sugárzáshoz hasonlóan –szintén  elősegíti a bőr öregedését, a ráncok és a nem kívánatos pigmentfoltok kialakulását. A védelemhez szintén alkalmasak az antioxidáns összetevőket tartalmazó napvédő krémek.

Fotó: pixabay.com3. Hogyan módosítsuk szokásos szépítkezési „rituálénkat”?

– Gyengéden kezeljük a bőrünket, és hidratáljuk alaposan! – Kerüljük a vízbázisú arctisztító géleket, de még a micellás vizet is érett bőrre, mert irritációt okozhatnak (kivéve a glicerin tartalmúakat). Részesítsük előnyben az arctisztító olajokat és tejeket, melyeket leöblítés nélkül kell használni.
– Hidratáljuk arcbőrünket naponta többször! Vigyük magunkkal hidratáló nappali krémünket, ha elmegyünk otthonról, és amikor módunkban áll, ujjheggyel ütögetve vigyük fel a krémet az arcbőrre. Be is púderezhetjük utána.

– Az érettebb arcbőrre kétféle, olajat tartalmazó, a bőr mélyebb rétegeibe is eljutó, hirdratáló arcszérumot érdemes használni: egyet reggelre, egy másikat este. Így alkalmazkodva a bőr napszakok szerinti igényeihez. A szérumok kiegészítik a rendszeres bőrápolást, mindennapi alkalmazásuk nem javasolt.

– Alkalmazzunk lágy állagú, hámlasztó, gyümölcssavas maszkot, az elhalt hámsejtek eltávolítására, legalább havonta egyszer.

A cél: a bőrfelület tisztítása, a bőrsejtek megújítása, az érdes bőr felület kiegyenlítése.

 4. Tartsunk étrend-kiegészítő kúrát!
– Ajánlott omega 3 és omega 6 esszenciális zsírsav-tartalmú kapszulát szedni, kétszer naponta , egész éven át. Mivel a változókori bőr lipidrétege csökken, ezek a jótékony zsírsavak segítenek a krónikus bőrszárazság leküzdésében.

– Ehhez hozzáadhatunk antioxidánsokban gazdag kiegészítőket is, hogy növeljük a bőr természetes védelmét. Ilyen lehet pld. a szelén, társítva A-, C- és E-vitaminnal, három hónapos kúra keretében.

5. Sminkeléskor is alkalmazkodjunk bőrünk változókori állapotához!

– Használjunk fényvisszaverő részecskéket tartalmazó, folyékony anti-age alapozót, mely üdévé teszi a bőrt, fiatalít. Kis mennyiséget vigyünk fel belőle, dolgozzuk el pld. apró szivaccsal a szemöldök környékén, a szem alatti sötét karikákon, az orrszárnyon és az állon, továbbá a szájon, a rúzs alá, ami a szájat, ha kell,vastagítja is.Az alapozó felvitelekor egyébként mindig az arc közepétől kifelé haladjunk.

– Részesítsük előnyben a friss, rózsaszínes árnyalatokat az arcpirosításkor az orcán, és a rúzs megválasztásakor is .

– Mivel a menopauza idején általában ritkul a szemöldök, használjunk a haj színéhez illő, inkább halvány szemöldök ceruzát. De amikor szempilla spirált használunk (ajánlottan), az lehet erős, mert.mélyíti a tekintetet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.