Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Változókori bőrproblémák

Érdekességek2019. június 01.

A fotó illusztráció: pixabay.com

50 év felett minden korábbinál többet tanácsos foglalkozni a bőrünkkel, ha szeretnénk enyhíteni a változókorral járó bőrproblémákon. Fordítsunk több időt a napi bőrápolásra, hiszen a hormonális változások a bőrünk állapotát kedvezőtlenül befolyásolják. Tegyünk érte, hogy azok minél kevésbé éreztessék hatásukat!

A változókor (menopauza) idején, a leggyakrabban 48 és 55 év között, ha szép bőrt szeretnénk, módosítanunk kell napi szépségápolási rutinunkat. Bőrünk védelme érdekében helyes kozmetikai megoldásokat, kis figyelemmel és időráfordítással, nem nehéz találnunk.

A klimax során a női hormonok (ösztrogén, progeszteron) termelődésének csökkenése miatt beálló hormonhiány számos kedvezőtlen következménnyel jár bőrünk állapotára nézve. Így többek közt a bőrsejtek megújulása lelassul, a bőrfelület egyenetlen lesz, az elhalt hámsejtek vastagodást okoznak rajta. A bőr vérkeringési zavarai is fellépnek, illetve a vízhiányosság miatt a bőr elveszti fényét, szárazzá válik, ami kivörösödést és irritációt okozhat.

További kedvezőtlen hatás, hogy a bőrünk szerkezetéért felelős hialuronsav, kollagén és elasztin termelődése is csökken, melynek következtében a bőr állapota fokozatosan romlik. Az eredmény: a megvékonyodó bőr veszít feszességéből, megereszkedik. Mindezek ellenére ezek a bőröregedést sajnálatos módon elősegítő folyamatok egy bizonyos pontig megállíthatók – a bőr romló állapotán gondos ápolással lehet javítani.


Íme 5 jó tanács hozzá:

1. Válasszunk megfelelő anti-age (bőröregedést gátló) krémet!

– Reggel és este használjunk lipidekben (esszenciális zsírsavakban) gazdag és egyúttal hidratáló (glicerin, hialuronsav tartalmú) készítményeket. A cél a bőr táplálása mellett a vízvesztés (dehidratáció) megakadályozása.

– Válasszuk ki a megfelelő anti-age hatású krémeket. Ilyenek: lehetnek:  hiperpigmentáció (barna foltok) ellen bőrhalványító arbutin tartalmú krém; a fényes ás feszes bőrt biztosító peptideket, vagy a ránckisimító retinaldehidet tartalmazó krémeket. Az utóbbi elősegíti a fiatalos bőr szempontjából fontos kollagén- és elasztin-szintézist.

2. Védjük a bőrt a napsugárzástól, a kék fénytől!

– Az UVA és UVB sugárzás, a kék fény – és egyéb környezeti ártalom – fényvédelem hiányában a bőr idő előtti öregedéséhez, barna foltok kialakulásához vezethet. A bőr fényvédelmének elsődleges eszközei az UV (ultraviola) sugárzás UV-B vagy UV-A tartományában is ható, 50 (legmagasabb) faktorszámú krémek. Speciálisan az arcra való, átlátszó krémet a smink fölé is felvihetjük.

– A kék fény, mint környezeti hatás elleni védelem is fontos a bőr ellenálló képességének javítása érdekében. Kutatások kimutatták, hogy pld. az elektronikus készülékek (számítógépek, laptopok, tabletek, okostelefonok)monitorjai által kibocsátott kék fény – az UV-sugárzáshoz hasonlóan –szintén  elősegíti a bőr öregedését, a ráncok és a nem kívánatos pigmentfoltok kialakulását. A védelemhez szintén alkalmasak az antioxidáns összetevőket tartalmazó napvédő krémek.

Fotó: pixabay.com3. Hogyan módosítsuk szokásos szépítkezési „rituálénkat”?

– Gyengéden kezeljük a bőrünket, és hidratáljuk alaposan! – Kerüljük a vízbázisú arctisztító géleket, de még a micellás vizet is érett bőrre, mert irritációt okozhatnak (kivéve a glicerin tartalmúakat). Részesítsük előnyben az arctisztító olajokat és tejeket, melyeket leöblítés nélkül kell használni.
– Hidratáljuk arcbőrünket naponta többször! Vigyük magunkkal hidratáló nappali krémünket, ha elmegyünk otthonról, és amikor módunkban áll, ujjheggyel ütögetve vigyük fel a krémet az arcbőrre. Be is púderezhetjük utána.

– Az érettebb arcbőrre kétféle, olajat tartalmazó, a bőr mélyebb rétegeibe is eljutó, hirdratáló arcszérumot érdemes használni: egyet reggelre, egy másikat este. Így alkalmazkodva a bőr napszakok szerinti igényeihez. A szérumok kiegészítik a rendszeres bőrápolást, mindennapi alkalmazásuk nem javasolt.

– Alkalmazzunk lágy állagú, hámlasztó, gyümölcssavas maszkot, az elhalt hámsejtek eltávolítására, legalább havonta egyszer.

A cél: a bőrfelület tisztítása, a bőrsejtek megújítása, az érdes bőr felület kiegyenlítése.

 4. Tartsunk étrend-kiegészítő kúrát!
– Ajánlott omega 3 és omega 6 esszenciális zsírsav-tartalmú kapszulát szedni, kétszer naponta , egész éven át. Mivel a változókori bőr lipidrétege csökken, ezek a jótékony zsírsavak segítenek a krónikus bőrszárazság leküzdésében.

– Ehhez hozzáadhatunk antioxidánsokban gazdag kiegészítőket is, hogy növeljük a bőr természetes védelmét. Ilyen lehet pld. a szelén, társítva A-, C- és E-vitaminnal, három hónapos kúra keretében.

5. Sminkeléskor is alkalmazkodjunk bőrünk változókori állapotához!

– Használjunk fényvisszaverő részecskéket tartalmazó, folyékony anti-age alapozót, mely üdévé teszi a bőrt, fiatalít. Kis mennyiséget vigyünk fel belőle, dolgozzuk el pld. apró szivaccsal a szemöldök környékén, a szem alatti sötét karikákon, az orrszárnyon és az állon, továbbá a szájon, a rúzs alá, ami a szájat, ha kell,vastagítja is.Az alapozó felvitelekor egyébként mindig az arc közepétől kifelé haladjunk.

– Részesítsük előnyben a friss, rózsaszínes árnyalatokat az arcpirosításkor az orcán, és a rúzs megválasztásakor is .

– Mivel a menopauza idején általában ritkul a szemöldök, használjunk a haj színéhez illő, inkább halvány szemöldök ceruzát. De amikor szempilla spirált használunk (ajánlottan), az lehet erős, mert.mélyíti a tekintetet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.