Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Változókori bőrproblémák

Érdekességek2019. június 01.

A fotó illusztráció: pixabay.com

50 év felett minden korábbinál többet tanácsos foglalkozni a bőrünkkel, ha szeretnénk enyhíteni a változókorral járó bőrproblémákon. Fordítsunk több időt a napi bőrápolásra, hiszen a hormonális változások a bőrünk állapotát kedvezőtlenül befolyásolják. Tegyünk érte, hogy azok minél kevésbé éreztessék hatásukat!

A változókor (menopauza) idején, a leggyakrabban 48 és 55 év között, ha szép bőrt szeretnénk, módosítanunk kell napi szépségápolási rutinunkat. Bőrünk védelme érdekében helyes kozmetikai megoldásokat, kis figyelemmel és időráfordítással, nem nehéz találnunk.

A klimax során a női hormonok (ösztrogén, progeszteron) termelődésének csökkenése miatt beálló hormonhiány számos kedvezőtlen következménnyel jár bőrünk állapotára nézve. Így többek közt a bőrsejtek megújulása lelassul, a bőrfelület egyenetlen lesz, az elhalt hámsejtek vastagodást okoznak rajta. A bőr vérkeringési zavarai is fellépnek, illetve a vízhiányosság miatt a bőr elveszti fényét, szárazzá válik, ami kivörösödést és irritációt okozhat.

További kedvezőtlen hatás, hogy a bőrünk szerkezetéért felelős hialuronsav, kollagén és elasztin termelődése is csökken, melynek következtében a bőr állapota fokozatosan romlik. Az eredmény: a megvékonyodó bőr veszít feszességéből, megereszkedik. Mindezek ellenére ezek a bőröregedést sajnálatos módon elősegítő folyamatok egy bizonyos pontig megállíthatók – a bőr romló állapotán gondos ápolással lehet javítani.


Íme 5 jó tanács hozzá:

1. Válasszunk megfelelő anti-age (bőröregedést gátló) krémet!

– Reggel és este használjunk lipidekben (esszenciális zsírsavakban) gazdag és egyúttal hidratáló (glicerin, hialuronsav tartalmú) készítményeket. A cél a bőr táplálása mellett a vízvesztés (dehidratáció) megakadályozása.

– Válasszuk ki a megfelelő anti-age hatású krémeket. Ilyenek: lehetnek:  hiperpigmentáció (barna foltok) ellen bőrhalványító arbutin tartalmú krém; a fényes ás feszes bőrt biztosító peptideket, vagy a ránckisimító retinaldehidet tartalmazó krémeket. Az utóbbi elősegíti a fiatalos bőr szempontjából fontos kollagén- és elasztin-szintézist.

2. Védjük a bőrt a napsugárzástól, a kék fénytől!

– Az UVA és UVB sugárzás, a kék fény – és egyéb környezeti ártalom – fényvédelem hiányában a bőr idő előtti öregedéséhez, barna foltok kialakulásához vezethet. A bőr fényvédelmének elsődleges eszközei az UV (ultraviola) sugárzás UV-B vagy UV-A tartományában is ható, 50 (legmagasabb) faktorszámú krémek. Speciálisan az arcra való, átlátszó krémet a smink fölé is felvihetjük.

– A kék fény, mint környezeti hatás elleni védelem is fontos a bőr ellenálló képességének javítása érdekében. Kutatások kimutatták, hogy pld. az elektronikus készülékek (számítógépek, laptopok, tabletek, okostelefonok)monitorjai által kibocsátott kék fény – az UV-sugárzáshoz hasonlóan –szintén  elősegíti a bőr öregedését, a ráncok és a nem kívánatos pigmentfoltok kialakulását. A védelemhez szintén alkalmasak az antioxidáns összetevőket tartalmazó napvédő krémek.

Fotó: pixabay.com3. Hogyan módosítsuk szokásos szépítkezési „rituálénkat”?

– Gyengéden kezeljük a bőrünket, és hidratáljuk alaposan! – Kerüljük a vízbázisú arctisztító géleket, de még a micellás vizet is érett bőrre, mert irritációt okozhatnak (kivéve a glicerin tartalmúakat). Részesítsük előnyben az arctisztító olajokat és tejeket, melyeket leöblítés nélkül kell használni.
– Hidratáljuk arcbőrünket naponta többször! Vigyük magunkkal hidratáló nappali krémünket, ha elmegyünk otthonról, és amikor módunkban áll, ujjheggyel ütögetve vigyük fel a krémet az arcbőrre. Be is púderezhetjük utána.

– Az érettebb arcbőrre kétféle, olajat tartalmazó, a bőr mélyebb rétegeibe is eljutó, hirdratáló arcszérumot érdemes használni: egyet reggelre, egy másikat este. Így alkalmazkodva a bőr napszakok szerinti igényeihez. A szérumok kiegészítik a rendszeres bőrápolást, mindennapi alkalmazásuk nem javasolt.

– Alkalmazzunk lágy állagú, hámlasztó, gyümölcssavas maszkot, az elhalt hámsejtek eltávolítására, legalább havonta egyszer.

A cél: a bőrfelület tisztítása, a bőrsejtek megújítása, az érdes bőr felület kiegyenlítése.

 4. Tartsunk étrend-kiegészítő kúrát!
– Ajánlott omega 3 és omega 6 esszenciális zsírsav-tartalmú kapszulát szedni, kétszer naponta , egész éven át. Mivel a változókori bőr lipidrétege csökken, ezek a jótékony zsírsavak segítenek a krónikus bőrszárazság leküzdésében.

– Ehhez hozzáadhatunk antioxidánsokban gazdag kiegészítőket is, hogy növeljük a bőr természetes védelmét. Ilyen lehet pld. a szelén, társítva A-, C- és E-vitaminnal, három hónapos kúra keretében.

5. Sminkeléskor is alkalmazkodjunk bőrünk változókori állapotához!

– Használjunk fényvisszaverő részecskéket tartalmazó, folyékony anti-age alapozót, mely üdévé teszi a bőrt, fiatalít. Kis mennyiséget vigyünk fel belőle, dolgozzuk el pld. apró szivaccsal a szemöldök környékén, a szem alatti sötét karikákon, az orrszárnyon és az állon, továbbá a szájon, a rúzs alá, ami a szájat, ha kell,vastagítja is.Az alapozó felvitelekor egyébként mindig az arc közepétől kifelé haladjunk.

– Részesítsük előnyben a friss, rózsaszínes árnyalatokat az arcpirosításkor az orcán, és a rúzs megválasztásakor is .

– Mivel a menopauza idején általában ritkul a szemöldök, használjunk a haj színéhez illő, inkább halvány szemöldök ceruzát. De amikor szempilla spirált használunk (ajánlottan), az lehet erős, mert.mélyíti a tekintetet.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.