Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Van-e különbség a derékfájás és a lumbágó közt?

Érdekességek2019. július 06.

A felnőttek négyötöde találkozott már a derékfájdalommal, amelyet sokan lumbágóként azonosítanak. Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos a derékfájás lehetséges okaira és a kezelés széleskörű lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Fotó: 123rf.comTúlterheljük a gerincet

A gyakori derékfájdalom hátterében többek közt olyan tényezők állnak, mint a kényszertartások, a nem megfelelő munkahelyi körülmények és a késői kezelés. A működésbeli elváltozások (például amikor az izomerő kiegyensúlyozatlansága miatt nem tudjuk teljesen kihúzni magunkat), a kényszertartások előbb-utóbb túlterhelik a gerincet. Ha ez évekig fennáll, nagy valószínűséggel kialakulnak krónikus kopások, porckorong károsodások és más, tartós problémák. Vagyis mindenképpen orvoshoz kellene fordulnia annak, aki nem sérülésből eredő fájdalmat, mozgásbeszűkülést tapasztal. (Természetesen ez esetben is érdemes segítséget kérni, de a sérülés nyilván más jellegű kezelést igényel.) Csak szakszerű segítséggel védhetők ki a tartós elváltozások!

A derékfájás maga a lumbágó?

A leggyakrabban jelentkező problémát, vagyis a derékfájást magát valóban szokás lumbágónak is nevezni. Ez az a fajta fájdalom, amely hevességével hívja fel magára a figyelmet, és amelynek kapcsán szinte minden mozdulatnál belenyilall a deréktájba a gyötrő érzés. A lumbágó okai a gerincet mozgató és összetartó izomzat, kötő- és támasztószövetek mikrosérülései, amelynek következtében steril gyulladás alakul ki. Pontosabb okát az esetek háromnegyed részében nem sikerül kideríteni, de az bizonyos, hogy nincsenek olyan idegrendszeri tünetei, mint például a porckorongsérvnek. Kezelésének célja a fájdalom, az izomfeszülés oldása és a gyulladás csökkentése. A különböző borogatások mellett szteroid injekció és nem szteroid gyulladásgátlók is beválhatnak.


A derékfájdalom leggyakoribb, további okai

Izomfeszülés

Az egyre erősödő derékfájdalom többnyire izom eredetű. Amennyiben a gerinccsigolyák kimozdulnak a helyes, szimmetrikus állapotukból, a szervezet automatikusan megpróbálja korrigálni ezt. Ilyenkor a csigolyák melletti izomkötegek állandóan azon dolgoznak, hogy görcsös feszítéssel megfelelő pozíciójukban tartsák a csigolyákat. Ez a feszülés pedig viszonylag rövid idő alatt is derékfájáshoz vezet.

Porckopás

A porckopás az ízületeket borító porc elvékonyodásának, töredezetté válásának folyamata, amely általában lassan alakul ki, és bár egyes esetekben nem okoz tüneteket, leggyakrabban fájdalommal és/vagy a mozgáskorlátozottsággal jár, és ez lehet a reggeli merevség oka is. A panaszok fokozódhatnak terhelést követően vagy az időjárás változásakor is. 

 Porckorongsérv

A porckorongsérv ritkább, de a legsúlyosabb derékfájást kiváltó betegségek egyike. Ha a porckorong elveszíti tartását és kitüremkedik, azaz nyomás alá helyezi a gerincből kilépő idegeket, az komoly fájdalmat okozhat a derékban, amennyiben az ágyéki gerincszakasz érintett.

Isiász

A derékfájás okozója lehet isiász (ülőidegzsába) is. Ez a gerincsérvnek az a formája, amikor a porckorong az ülőideget nyomja. A farpofákba és az alsó végtagba kisugárzó fájdalom jellemzi, egyéb tünetek kíséretében.

Hogyan kezelhető a derékfájdalom?

– Az első lépés természetesen a pontos diagnózis felállítása, amelyben a panaszok megismerésén és a fizikális vizsgálaton túl számos képalkotó eljárás is segítségünkre lehet – ismerteti Dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. – A fájdalom és a mozgáskorlátozottság keletkezésekor a legfontosabb a pihentetés, a derék tehermentesítése. Ezt fekvő helyzetben kell megtenni, a lábakat felpolcolva. A fájdalom leggyorsabban helyi célzott injekcióval csökkenthető, amelynek szteroid tartalma enyhíti a gyulladást. Később szóba jöhetnek olyan természetes fájdalomcsillapító módszerek, amelyek a szervezet öngyógyító folyamatainak felhasználásával fejtik ki a hatásukat. Ilyen lehet a hialuronsav injekció, az orvosi kollagén terápia, a lökéshullám kezelés. Különösen fontos ilyenkor a törzs tartóizmainak, a hát- és a hasizomnak az erősítése – ebben hatalmas segítséget jelent a szakorvosi diagnózisra épülő, gyógytornász által felépített mozgásprogram.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.