Van-e „szükséges mennyiségű kosz”?
Érdekességek2017. június 14.
„Amikor kicsi volt a gyerekem, folyamatosan hipóval takarítottam mindent, nem volt piszkos a lakás. A kutyát már a fiam megszületése előtt elajándékoztam, nehogy ártson a kis drágámnak a kutyaszőr –meséli egy idős nő a buszon. Sosem hagytam, hogy a fiam állatokat simogasson, cumizzon vagy az ujját szopja. Mégis allergiás lett iskoláskorára. Nem értem én ezeket a dolgokat… „
Mára már többet tudunk arról, hogy mik azok a tényezők, amik növelik az allergia kockázatát. Napról napra bizonyosodik be, hogy a „búra alatt nevelt” gyerekek gyakrabban lesznek allergiásak, mint az egészséges mennyiségű koszt is tartalmazó környezetben felnőtt társaik.
Nem arról van szó, hogy nem kell takarítani!
Sokkal inkább arra kell figyelni, hogy mindezt az egészséges mérték szerint végezzük. Egy kisgyermeket nevelő anyának nem a fertőtlenítőszeres, takarítószeres flakonnal a kezében kell fel-alá szaladgálnia, és egyenként tüntetni el a foltokat, nyomokat, amik egy kisgyermekes családban elkerülhetetlenül keletkeznek – százával naponta. Nem kell a porszívózás rabságába sem esni, különösen, ha (még) nem poratka-allergiás valaki a családban. Egy kutatás rámutat arra, hogy a szinte tökéletesen poratka-mentes környezetben nevelt gyermekeknél három éves korban több allergiás reakció fordul elő, mint a nem poratka-mentes környezetben nevelkedett kortársaiknál.
Tudományos vizsgálatok sora támasztja alá, hogy nem ördögtől való háziállatokat tartani a csecsemőt vagy kisgyermekeket nevelő családokban. Attól, hogy valakinek a háztartásában kutya vagy macska is él, még nem lesz kutya- vagy macskaszőr allergiás.
Sőt, úgy tűnik, hogy az állatszőrös környezet egyfajta védelmet nyújt az allergiával szemben. Azoknál a gyermekeknél, akik családjában kettő vagy több háziállatot tartottak, az allergia gyakorisága kisebb volt, mint a háziállatot nem tartók gyermekeinél.
Ez esetben is célszerű betartani az arany középutat: ne egyen ugyanabból a tálból a gyerek és a kutya, de engedjük meg a gyereknek, hogy élvezze az állatokkal együtt töltött időt, simogassa meg őket, játsszon velük!
A házi kedvencek sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek egészségesebbek legyenek. Amelyik gyermeknek kutyája vagy egyéb állata van otthon, általában többet mozog, kevésbé hízik el, sőt jóval ritkábban jelentkezik nála szorongás. Az, hogy az állatok közelsége a fizikai és a mentális egészségre egyaránt jó hatással van, mi sem bizonyítja jobban, mint az ún. állatasszisztált terápia, ami az ember és az állat kötődését kihasználva számos pozitív hatással bír.
Cumizhat is a csecsemő?
Hadd szopja a cumit, ha az őt megnyugtatja és segíti az elalvásban! Még akár előnye is származhat belőle: kiderült, hogy a cumizás csökkenti a bölcsőhalál kockázatát.
Ki ne szólna rá a gyermekére, hogy ne szopja az ujját, ne rágja a körmét! És láss csodát, egy tavalyi hír alapján az ujjszopás, körömrágás, bár egészségtelen és kerülendő szokás, egy kis pozitívumot is tartogat. Érdekes módon azok a gyermekek, akik szopják az ujjukat vagy rágják a körmeiket, netán mindkét „hóbortnak” egyidejűleg hódolnak, ritkábban lesznek allergiások, ha felnőnek.
Összefoglalva: egyre több oldalról kap támogatást az a felismerés, hogy a túlságosan tiszta környezetben nevelt, kórokozókkal és allergénekkel nem találkozó gyermekek gyakrabban lesznek allergiásak, mint a „szükséges mennyiségű koszon” is nevelkedett társaik. Hadd simogasson tehát állatokat a gyerek, hadd üljön a homokozóban – mert, ahogy mondani is szokták: majd leázik róla a kosz a fürdőkádban!
Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész
forrás: Bébik.hu
