Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Van megoldás, ha probléma van a házasélettel!

Érdekességek2019. június 20.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Új kutatások szerint a merevedési zavar hátterében is állhat cukorbetegség! Ez pedig egy olyan probléma, ami nagyon sok férfit és párjukat is érinti, akár az egész párkapcsolatot tönkreteheti. A hárítás csak súlyosbíthatja a helyzetet, ha viszont fény derül a diabéteszre, ennek kezelésével akár az örömteli házasélet is visszaszerezhető. Dr. Bibok Györgyöt, a Cukorbetegközpont belgyógyász-diabetológusát kérdeztük.

A férfiak esetében nagyobb valószínűséggel lanyhult a szexuális érdeklődés cukorbetegség esetén, illetve szenvedtek merevedési zavartól – ez derült ki a University of Chicago Medical Center kutatói vizsgálataiból (2000, 57 és 85 év közöttieknél figyelve). A kutatás során a cukorbeteg férfiak és nők is nagyobb mértékben számoltak be az orgazmus nehézségéről, mint nem cukorbeteg társaik. Ami meglepő, hogy a diabétesszel élő nők csupán 19 százaléka, míg a férfiak 47 százaléka beszélt szexuális problémáiról orvosának.

Ez állhat a háttérben

Több kutatás foglalkozott már azzal, hogy miként kezelhető a probléma, mi segíthet. A Rio Grande do Sul brazíliai egyetem kutatói (115 cukorbetegséggel kezelt férfi bevonásával) a vizsgálatok során ellenőrizték az érintettek vércukorszintjét, valamint a HbA1c laboratóriumi értéket, és kiderült: a HbA1c szintjének csökkentésével javítható az erekció.

Miért fontos a HbA1c-érték meghatározása?

A hírrel kapcsolatban dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont belgyógyász-diabetológusa elmondta: a cukorbetegség kezelésénél fontos a HbA1c-érték egyéni célértékek elérése, amely általában 6 és 7 százalék között van. Ez segíthet a diabétesz által okozott késői szövődmények elkerülésében vagy progressziójának csökkentésében.


A hemoglobin egyik alegységének vércukorszint függő laboratóriumi adata a szénhidrát anyagcseréről nyújt 6-8 hétre visszamenőleg információt. A HbA1c meghatározásához elegendő egy egyszerű vérvétel. Inzulinnal kezelt cukorbetegeknél három havonta, tablettával kezelt betegeknél évente két alkalommal javasolt ennek elvégzése. A vizsgálat eredményének kiértékelését diabetológus szakorvossal javasolt megbeszélni a gondozás keretében.

Komolyan kell venni az ilyen jelzéseket!

A cukorbetegeknél bármely élettani funkció csökkenése vagy megváltozása első jel lehet a diabétesz okozta szövődmény kialakulására. Amennyiben ilyet tapasztal, érdemes felkeresnie kezelőorvosát és részletesen megbeszélni a tüneteket, a vizsgálati, valamint kezelési lehetőségeket. A terápia módosításával javulhat az életminőség, és a cukorbetegség szövődményeinek további kockázata is csökkenhet – tette hozzá dr. Bibok György, aki elmondta azt is: a megelőzésben és a kezelésben is az egészségesekét megközelítő normális anyagcsere helyzet, ami leginkább segíthet a problémán!

Ne aggódjon, a merevedési probléma sokakat érint, szerencsére van megoldás, a háttérben álló cukorbetegség megfelelő kezelésével pedig idővel rendben jöhet a szexuális élete is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.