Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Van véleményem, de magam sem értek vele egyet - avagy a kommunikáció szintjei

Érdekességek2018. március 22.

Az őszinte, bensőséges beszélgetésnek két elengedhetetlen feltétele az önfeltárás és az aktív értő figyelem. Lehet, hogy ez túl könnyűnek hangzik. Tanácsadóként, mediátorként tanúsíthatjuk, hogy egyáltalán nem az. De az is lehet, hogy lehetetlennek tűnik, akkor is azt tudjuk tanúsítani, hogy egyáltalán nem az.  

Első szint: udvariaskodás
Olyan ez, mint egy folyosói találkozás. Felszínes csevej, nincsenek benne mások, mint sablonos, udvarias mondatok. Jó reggelt, szép napot, vigyázz magadra, este találkozunk, jó éjt. Ez a kommunikáció abszolút minimuma, de még olyan párok is vannak, akik annyira némán élnek egymás mellett, hogy még ezek az udvariassági formulák is javulást hoznának a kapcsolatukba.

Második szint: rádiózás
Tulajdonképpen nincs szó másról, mint arról, hogy híreket mondunk. Csak a tények a fontosak. Ki, mit, mikor és hol? Hányra kell menni a gyerekért az iskolába? Mikor lesz Pistike vívóversenye? Hánykor kezdődik a színházi előadás? Hol fogunk ebédelni? Mennyiért adja a zöldséges a barackot? Tehát elmondjuk azokat a dolgokat, amik a mindennapi élethez, életvitelhez szükségesek, azonban ehhez gyakorlatilag semmit sem teszünk hozzá. Nem hangzik el egyetlen témáról sem, hogy mit gondolunk, hogy hogyan érezzük magunkat ezzel kapcsolatban. Sok pár kommunikációja reked meg ezen a szinten és fel sem tűnik nekik, hogy nem folytatnak valódi kommunikációt.


Harmadik szint: szülői értekezlet
Ilyenkor már megosztjuk egymással a véleményünket, gondolatainkat, meglátásunkat, ötleteinket. Ha Laci nem javítja ki a jegyeit, akkor szerintem el kellene tiltani őt a számítógépezéstől. Józsiék olyan csúnyán veszekszenek, szerintem el kellene válniuk. A zöldséges szemtelenül drágán adja a barackot. Nyilvánvaló, hogy ezen a szinten már a nézeteltérések, konfliktusok előfordulása nagyobb, hiszen lehetséges, hogy nem ugyanaz a véleményünk. Jellemző, hogy nézeteltérés esetén a konfliktus-kerülő fél lezárja a témát és olyasmibe kezd, ami biztonságosabb, amiben nagyobb egyetértés.

A kommunikáció elmélyítése érdekében szabadságot kell adnunk egymásnak. Nem szükséges, hogy a párok mindig mindenben egyetértsenek és a vita nem egy ördögtől való rossz dolog. Sőt, Mark Twain szerint ha két ember mindig mindenben egyetért, akkor kettejük közül az egyik felesleges.

Negyedik szint: az érzelmek megosztása
Sok ember nehezen beszél az érzéseiről. A férfiak sokkal nehezebben beszélnek az érzéseikről, mint a gondolataikról. Mitől félünk? Ha megosztom veled az érzéseimet, akkor esetleg megbántódsz, vagy csalódsz bennem. Vagy: Ha a gondolataimmal nem értesz egyet, akkor még elvitatkozhatunk, de ha az érzéseimet nem fogadod el, akkor elutasítottnak érzem magam. Például ha a feleség azt mondja: „Az utóbbi időben olyan szomorúnak, olyan depressziósnak érzem magam!” Ha erre a férfi így válaszol: „Hogy érezhetnéd magad depressziósnak, amikor pedig mindened megvan!” akkor jogosan érezheti az asszony, hogy nem értik meg, hogy elutasítják. Pedig lehet, hogy csak megrémült a férfi, és attól fél, hogy ő a szomorúság, a depresszió okozója. És ha a pár nem szokott hozzá az érzelmek kommunikálásához, akkor inkább nem is akar erről hallani.

Gyakran tévesen értelmezik egymás megnyilvánulásait, és ebből sokféle félreértés adódhat. El kell fogadnunk, hogy ugyanazzal a dologgal kapcsolatban különbözőképpen érezhetünk, ezért engedjük meg a társunknak, hogy másképp érezzen, hallgassuk meg együtt érzően, amikor megosztja az érzéseit. Ehhez az szükséges, hogy képesek legyünk kialakítani az elfogadás légkörét, mert akkor egyre meghittebbé válik a kapcsolatunk. Ez ugyanis már nincs messze az ötödik szinttől.

Ötödik szint: bensőséges, őszinte beszélgetés
Ennek az a lényege, hogy kölcsönösen, szeretettel ki tudjuk mondani valódi érzéseinket, gondolatainkat, képesek legyünk feltárni önmagunkat, elmondani vágyainkat, anélkül, hogy a másikat megítélnénk, ítélkeznénk, kritizálnánk. El tudjuk mondani a vágyainkat anélkül, hogy követelőznénk. Az őszinte bensőséges beszélgetéshez az is hozzátartozik, hogy meg tudjuk hallgatni a másikat.

Tehát – mint a főcímben mondtuk – az őszinte, bensőséges beszélgetésnek két elengedhetetlen feltétele az önfeltárás és az aktív értő figyelem.

Lehet, hogy ez túl könnyűnek hangzik. Tanácsadóként, mediátorként tanúsíthatjuk, hogy egyáltalán nem az. De az is lehet, hogy lehetetlennek tűnik, akkor is azt tudjuk tanúsítani, hogy egyáltalán nem az.

Felmerül még egy kérdés. Jó-e az, ha mindig minden érzésünket, gondolatunkat megosztjuk egymással? Voltak olyan pszichológiai irányzatok, amik szerint ez a feltétlen őszinteség elengedhetetlen a kapcsolatokban. Mi azt gondoljuk, hogy nem. Mindannyiunknak lehetnek időnként olyan gondolataink, amikkel tulajdonképpen saját magunk sem értünk egyet. A szavainkért és a tetteinkért felelősek vagyunk, de nem vagyunk felelősek a gondolatainkért, és az érzéseinkért. Van olyan, hogy ezek csak úgy felmerülnek bennünk, úgy érezzük, hogy elegünk van mindenből, rossz kedvünk van, de az is előfordul, hogy egy férfi megnéz az utcán egy csinos nőt és arra gondol, hogy húha, milyen jó nő, vajon milyen lehet az ágyban, milyen jó lenne ágyba bújni vele. Ezek futó gondolatok, és nem hiszem, hogy érdemes lenne elmondani: „Képzeld drágám, ma a liftben összefutottam az új recepciós lánnyal. Hű hogy annak micsoda mellei vannak! És milyen illata! Bevallom őszintén, őszinte vágyat éreztem arra, hogy ágyba bújjak vele.” Nem hiszem, hogy a feleség ezt nagyon boldogan fogja hallani és valószínűleg amint kimondjuk, már nagyobb a jelentősége, mint amikor gondoltuk. A feleség minden esetre biztosan sokkal komolyabban értelmezi.

Sajnos kevés pár tud egymással igazi bensőséges intimitással az ötödik szinten kommunikálni. (Persze lehet, hogy sokkal többen vannak, csak mi nem találkozunk velük.) Pedig az egység és az intimitás mélységeit csak ezen a szinten tapasztalhatjuk meg. Ehhez az szükséges, hogy mindkét fél biztonságban érezze magát ahhoz, hogy őszintén megosszák egymással a gondolataikat, érzéseiket, és kölcsönösen meg tudják hallgatni egymást.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.

Sült paprika krémleves

2026. április 18.

Tejszínes krémleves a sült paprika csodás ízével. A paprika sütésekor valami megváltozik az ízében, kiteljesedik. Aki szereti az Ajvart vagy a Zakuszka ízét, annak mindenképpen ajánlom. Kápia paprikát egész évben tudunk venni, ha szépet találunk, érdemes nagyobb mennyiséget megvenni, lesütni, és meghámozva lefagyasztani, így csak elő kell venni, és bármikor készíthetünk egy adag krémlevest.

Elkészítési idő: 70-75 perc

1-1,2 kg piros paprika (kápia)
2 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 kisebb sárgarépa
3-4 evőkanál sűrített paradicsom
2 dl tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj
2 teáskanál cukor
só 
bors