Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Van véleményem, de magam sem értek vele egyet - avagy a kommunikáció szintjei

Érdekességek2018. március 22.

Az őszinte, bensőséges beszélgetésnek két elengedhetetlen feltétele az önfeltárás és az aktív értő figyelem. Lehet, hogy ez túl könnyűnek hangzik. Tanácsadóként, mediátorként tanúsíthatjuk, hogy egyáltalán nem az. De az is lehet, hogy lehetetlennek tűnik, akkor is azt tudjuk tanúsítani, hogy egyáltalán nem az.  

Első szint: udvariaskodás
Olyan ez, mint egy folyosói találkozás. Felszínes csevej, nincsenek benne mások, mint sablonos, udvarias mondatok. Jó reggelt, szép napot, vigyázz magadra, este találkozunk, jó éjt. Ez a kommunikáció abszolút minimuma, de még olyan párok is vannak, akik annyira némán élnek egymás mellett, hogy még ezek az udvariassági formulák is javulást hoznának a kapcsolatukba.

Második szint: rádiózás
Tulajdonképpen nincs szó másról, mint arról, hogy híreket mondunk. Csak a tények a fontosak. Ki, mit, mikor és hol? Hányra kell menni a gyerekért az iskolába? Mikor lesz Pistike vívóversenye? Hánykor kezdődik a színházi előadás? Hol fogunk ebédelni? Mennyiért adja a zöldséges a barackot? Tehát elmondjuk azokat a dolgokat, amik a mindennapi élethez, életvitelhez szükségesek, azonban ehhez gyakorlatilag semmit sem teszünk hozzá. Nem hangzik el egyetlen témáról sem, hogy mit gondolunk, hogy hogyan érezzük magunkat ezzel kapcsolatban. Sok pár kommunikációja reked meg ezen a szinten és fel sem tűnik nekik, hogy nem folytatnak valódi kommunikációt.


Harmadik szint: szülői értekezlet
Ilyenkor már megosztjuk egymással a véleményünket, gondolatainkat, meglátásunkat, ötleteinket. Ha Laci nem javítja ki a jegyeit, akkor szerintem el kellene tiltani őt a számítógépezéstől. Józsiék olyan csúnyán veszekszenek, szerintem el kellene válniuk. A zöldséges szemtelenül drágán adja a barackot. Nyilvánvaló, hogy ezen a szinten már a nézeteltérések, konfliktusok előfordulása nagyobb, hiszen lehetséges, hogy nem ugyanaz a véleményünk. Jellemző, hogy nézeteltérés esetén a konfliktus-kerülő fél lezárja a témát és olyasmibe kezd, ami biztonságosabb, amiben nagyobb egyetértés.

A kommunikáció elmélyítése érdekében szabadságot kell adnunk egymásnak. Nem szükséges, hogy a párok mindig mindenben egyetértsenek és a vita nem egy ördögtől való rossz dolog. Sőt, Mark Twain szerint ha két ember mindig mindenben egyetért, akkor kettejük közül az egyik felesleges.

Negyedik szint: az érzelmek megosztása
Sok ember nehezen beszél az érzéseiről. A férfiak sokkal nehezebben beszélnek az érzéseikről, mint a gondolataikról. Mitől félünk? Ha megosztom veled az érzéseimet, akkor esetleg megbántódsz, vagy csalódsz bennem. Vagy: Ha a gondolataimmal nem értesz egyet, akkor még elvitatkozhatunk, de ha az érzéseimet nem fogadod el, akkor elutasítottnak érzem magam. Például ha a feleség azt mondja: „Az utóbbi időben olyan szomorúnak, olyan depressziósnak érzem magam!” Ha erre a férfi így válaszol: „Hogy érezhetnéd magad depressziósnak, amikor pedig mindened megvan!” akkor jogosan érezheti az asszony, hogy nem értik meg, hogy elutasítják. Pedig lehet, hogy csak megrémült a férfi, és attól fél, hogy ő a szomorúság, a depresszió okozója. És ha a pár nem szokott hozzá az érzelmek kommunikálásához, akkor inkább nem is akar erről hallani.

Gyakran tévesen értelmezik egymás megnyilvánulásait, és ebből sokféle félreértés adódhat. El kell fogadnunk, hogy ugyanazzal a dologgal kapcsolatban különbözőképpen érezhetünk, ezért engedjük meg a társunknak, hogy másképp érezzen, hallgassuk meg együtt érzően, amikor megosztja az érzéseit. Ehhez az szükséges, hogy képesek legyünk kialakítani az elfogadás légkörét, mert akkor egyre meghittebbé válik a kapcsolatunk. Ez ugyanis már nincs messze az ötödik szinttől.

Ötödik szint: bensőséges, őszinte beszélgetés
Ennek az a lényege, hogy kölcsönösen, szeretettel ki tudjuk mondani valódi érzéseinket, gondolatainkat, képesek legyünk feltárni önmagunkat, elmondani vágyainkat, anélkül, hogy a másikat megítélnénk, ítélkeznénk, kritizálnánk. El tudjuk mondani a vágyainkat anélkül, hogy követelőznénk. Az őszinte bensőséges beszélgetéshez az is hozzátartozik, hogy meg tudjuk hallgatni a másikat.

Tehát – mint a főcímben mondtuk – az őszinte, bensőséges beszélgetésnek két elengedhetetlen feltétele az önfeltárás és az aktív értő figyelem.

Lehet, hogy ez túl könnyűnek hangzik. Tanácsadóként, mediátorként tanúsíthatjuk, hogy egyáltalán nem az. De az is lehet, hogy lehetetlennek tűnik, akkor is azt tudjuk tanúsítani, hogy egyáltalán nem az.

Felmerül még egy kérdés. Jó-e az, ha mindig minden érzésünket, gondolatunkat megosztjuk egymással? Voltak olyan pszichológiai irányzatok, amik szerint ez a feltétlen őszinteség elengedhetetlen a kapcsolatokban. Mi azt gondoljuk, hogy nem. Mindannyiunknak lehetnek időnként olyan gondolataink, amikkel tulajdonképpen saját magunk sem értünk egyet. A szavainkért és a tetteinkért felelősek vagyunk, de nem vagyunk felelősek a gondolatainkért, és az érzéseinkért. Van olyan, hogy ezek csak úgy felmerülnek bennünk, úgy érezzük, hogy elegünk van mindenből, rossz kedvünk van, de az is előfordul, hogy egy férfi megnéz az utcán egy csinos nőt és arra gondol, hogy húha, milyen jó nő, vajon milyen lehet az ágyban, milyen jó lenne ágyba bújni vele. Ezek futó gondolatok, és nem hiszem, hogy érdemes lenne elmondani: „Képzeld drágám, ma a liftben összefutottam az új recepciós lánnyal. Hű hogy annak micsoda mellei vannak! És milyen illata! Bevallom őszintén, őszinte vágyat éreztem arra, hogy ágyba bújjak vele.” Nem hiszem, hogy a feleség ezt nagyon boldogan fogja hallani és valószínűleg amint kimondjuk, már nagyobb a jelentősége, mint amikor gondoltuk. A feleség minden esetre biztosan sokkal komolyabban értelmezi.

Sajnos kevés pár tud egymással igazi bensőséges intimitással az ötödik szinten kommunikálni. (Persze lehet, hogy sokkal többen vannak, csak mi nem találkozunk velük.) Pedig az egység és az intimitás mélységeit csak ezen a szinten tapasztalhatjuk meg. Ehhez az szükséges, hogy mindkét fél biztonságban érezze magát ahhoz, hogy őszintén megosszák egymással a gondolataikat, érzéseiket, és kölcsönösen meg tudják hallgatni egymást.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A szorongás fizikai tünetei: hogyan ismerhetjük fel és kezelhetjük őket?

2024. szeptember 12.

A szorongás sokkal több, mint egyszerű mentális állapot; gyakran fizikai tünetekben is megnyilvánul, amelyek jelentős hatással lehetnek a mindennapi életünkre. Sokan nem ismerik fel, hogy az állandó feszültség, fejfájás vagy gyomorpanaszok mögött a szorongás állhat. Ebben a cikkben bemutatjuk a szorongás leggyakoribb fizikai tüneteit, és megmutatjuk, hogyan lehet ezeket felismerni és kezelni.  

Miért jelennek meg a szorongás fizikai tünetei?

A szorongás a testünk stresszre adott természetes reakciója, amelyet az evolúció során fejlesztettünk ki a veszélyhelyzetek kezelésére. Amikor szorongunk, a testünk készenléti állapotba kerül, és ennek számos fizikai következménye lehet. A szervezet ilyenkor adrenalin és kortizol hormonokat termel, amelyek felkészítenek minket a „harcolj vagy menekülj” reakcióra. Ha azonban a szorongás állandósul, ezek a fizikai reakciók krónikussá válhatnak, és negatívan befolyásolhatják egészségünket.

A szorongás leggyakoribb fizikai tünetei

1. Gyors szívverés és mellkasi fájdalom

A szorongás gyakran okoz gyors szívverést vagy szívdobogásérzést. Ezt a testünkben áramló adrenalin okozza, amely felkészít minket a cselekvésre. Néhányan akár mellkasi fájdalmat is tapasztalhatnak, amit gyakran összetévesztenek szívproblémákkal. Ha ezeket a tüneteket rendszeresen tapasztalod, fontos, hogy beszélj egy orvossal, hogy kizárja a szívbetegségek lehetőségét.

2. Légszomj és légzési nehézségek

A szorongás egyik legijesztőbb fizikai tünete a légszomj vagy a nehézlégzés. Ez gyakran pánikrohamokkal is társulhat, amikor úgy érzed, hogy nem kapsz elég levegőt. A légzési nehézségek mögött a szorongás által kiváltott hiperventilláció állhat, ami azt eredményezi, hogy túl gyorsan és mélyen lélegzel. 3. Feszültség és izomfájdalom

A szorongás gyakran vezethet krónikus izomfeszüléshez, különösen a nyak, a vállak és a hát területén. Ez a feszültség idővel izomfájdalommá alakulhat, ami tovább fokozza a diszkomfort érzést és a szorongást.

Amikor fagyievés utána órákig kínlódik a gyerek

2024. szeptember 12.

A nagy hőséggel beköszöntött a fagyiszezon is, sokaknál azonban a tejből készült hideg finomság a pillanatnyi élvezet után akár keserves órákat okozhat a hasfájás, haspuffadás, hasmenés miatt. A rosszullét oka lehet laktózérzékenység is, ami a táplálkozástól és attól is függhet, hogy földrajzilag hol élünk. Szerencsére ma már modern orvosi készülékekkel gyorsan és fájdalommentesen kideríthetjük, valóban erről van-e szó – ilyen például az a hidrogén monitor, amelyet a 2023-as K&H gyógyvarázs pályázat keretében kapott az egyik kelet-magyarországi kórház gyermekosztálya.

Világszinten egyre több embernél diagnosztizálnak tejcukor érzékenységet, vagyis amikor a szervezet nem termel elég laktáz enzimet a laktóz (tejcukor) lebontásához. Átlagosan a népesség 65 százalékára jellemző ez, de jelentős szerepet játszik, hogy honnan származunk. Afrikában és Dél-Amerikában 80 százalék fölött van azok aránya, akiknek a szervezetében nincs jelen elég laktáz enzim, míg az észak-európai, évszázadok óta pásztorkodással foglalkozó nemzeteknél csupán pár százalék. Magyarországon ez a szám 30 százalék körül mozog.

A joghurt oké, a tejföltől viszont rosszul lehetünk

Csecsemő korunkban még képesek vagyunk a laktóz lebontására, hiszen erre szükségünk van az anyatejes táplálásnál. Ezután azonban egyre kevesebb laktázt termelünk, így 5 éves kor után már megfájdulhat a gyermek hasa a tejes ételek fogyasztása után. Egészen ritka esetben előfordulhat az is, hogy a babának már születésekor sincs laktáz enzime, így neki már kezdettől laktózmentesen kell táplálkoznia. Emellett pedig életünk során több betegség – gyulladásos bélbetegségek, bélfertőzés, csecsemőknél akár rotavírus – miatt is károsodhat az enzim termelése. A laktózintolerancia különböző súlyosságú lehet, tehát lehet, hogy csak nagy mennyiségű tejcukortól kezd puffadni a hasunk. A magas laktóztartalmú tejtől, tejföltől, vajtól rosszul lehetünk, míg a kevés tejcukrot tartalmazó kemény sajtokat, joghurtot, kefirt bátrabban fogyaszthatjuk.

Innovatív eszközökkel gyorsan kiderülhet, mi a probléma

Ha gyermekünk tejes ételek után rosszul érzi magát, legjobb, ha orvoshoz fordulunk, aki modern készülékekkel hatékonyan és fájdalommentesen meg tudja állapítani, valóban laktózintoleranciáról van-e szó. Ilyen, úgynevezett Gastrolyzer Hidrogén monitort kapott Berettyóújfaluban a DEKK Gróf Tisza István Campus Csecsemő- és Gyermekosztálya.

Stresszkezelés 3 lépésben

2024. szeptember 11.

Manapság a stressz mindenki életében jelen van. Ez pedig nem más, mint a szervezetünk válasza bizonyos ingerekre. Ez az inger lehet egy fontos vizsga az egyetemen, egy állásinterjú, egy új projekt, de egyre többször a magánéletünkben is előfordulhatnak stresszes helyzetek.  

Ezeknek mindenki ismeri a negatív hatásait. Csak hogy néhányat említsek, ilyen a fáradékonyság, ingerlékenység, álmatlanság. De ezeknél súlyosabb következményei is vannak az állandó stressznek, ezért mindenképpen kezelnünk kell ezeket a nehéz helyzeteket.

Szerencsére van rá megoldás! Most csupán három olyan dolgot említek, amik segítségével szinte azonnal érezni lehet majd a változást.

1. Testmozgás

A stressz levezetésének egyik leghatékonyabb módja a testmozgás! Ideje kipróbálni több sportot is, hogy rájöjj, mi az, amiben tényleg örömödet leled, és ki tudsz kapcsolni. A jóga a legjobb stresszkezelő sportok közé tartozik. De ha úgy érzed valami dimanikusabbra vágysz, próbáld ki az aerobicot vagy a zumbát. Bármit, amihez kedvet érzel. És hidd el, már az első alkalom után érezhetően jobb kedved lesz, és este biztosan jobban is fogsz aludni.

Az is nagyon fontos, ha valaki irodai ülőmunkát végez, hogy nap során is többször álljunk fel vagy akár ülve mozgassuk át kicsit a vállunkat és a nyakunkat, ezáltal napközben is nyugodtabbá, felszabadultabbá válhatunk.